Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Egy falat a léleknek

Egy nemrég olvasott gondolat, amely Stefan Wyszysńki bíborostól származik, írásra késztetett. A mélyen szívembe vésődött rész pedig a következő: „Meg kell védenem az embereket önmaguktól, hogy mellettem biztonságba legyenek. Védheti őket a cselekedeteimmel szemben ilyen vagy olyan törvény, avagy különféle bíróságok, de a gondolataimmal szemben én magam tudom megvédeni az embert.” Sokunknak ismerős emberi tapasztalata, hogy bizony gondolataink kimondása, ami lehet jogos, különféle veszélyekkel fenyeget. Romba döntheti embertársam személyiségét, de a rólam alkotott képet is a másikban.

Kapcsolataink alapja a párbeszéd. Ez akkor lehetséges, ha kilépünk önmagunkból a másik ember felé. Fontos felülvizsgálnunk ember- és istenképünket. Mi vezette személyiségünk alakulását, miért van az, hogy kevésnek érezzük magunkat? Lehet ennek oka, hogy nem önmagunk vagyunk, önértékelésünk helytelen, szeretetünk halvány, vagyis nem fogadjuk el önmagunkat? Óriási űrt szül önmagában az ember mindezen gondolatok fényében, ha nem is meri közölni kifelé. Hamis önvád. Pedig mennyivel inkább meg lehetne közelíteni helyesen az önmagunkról, az emberről és az Istenről alkotott képünket is.

Kérjük és engedjük, hogy gondolatainkat Isten igazgassa. Erre pedig legjobb eszközünk lehet a megfelelő, tanúságtevő keresztény életmodellek figyelése, szemlélése. Olyanoké, akik végzik következetesen feladatukat, nem hátrálnak meg, nem félnek az árral szemben úszni, van önbizalmuk, elfogadják magukat gyengéségeikkel együtt. Így sikerül saját életünkben megtalálni a helyes értékrendet, hiszen annak elbizonytalanodása nem vezet jóra. Fel kell ismernünk keresésünk folyamán, hogy a keresztény értékrend biztosít szilárd alapot számunkra. Segít megtapasztalni a hiteles keresztény emberrel kialakított kapcsolat folytán, hogy a krisztusi élet „más”, felszólító, vonzó tud lenni. A kapcsolatok az evangéliumi életre törekvő keresztény közösségben a személyiség fejlődését és kiteljesedését szolgálja. Segíti az önelfogadást és a helyes szeretet fejlődését, hogy képes legyen igent mondani Istenre, aki akkor kerülhet az ember világában az őt megillető helyre, ha minden más is helyén van. El kell gondolkodnom legmélyebb vágyaimon, törekvéseimen és azon, hogy mit teszek ezeknek a vágyaknak a beteljesedése érdekében. Ilyenkor szembesülünk a lét nagy kérdéseivel. Ezt a találkozást gyakran maga az élet hozza elénk: személyes, családi, közösségi öröm, vagy éppen tragédia formájában, vagy mélyen megérintő imaélményen keresztül. Találkozunk az élet „titokjellegével”.

A valóság egyszerű figyelésére szánt idő biztosításával az élet ajándék volta, ingyenessége áll valamilyen módon a figyelem középpontjában. Örömmel tapasztalja meg az ember a saját részéről az önajándékozást is. Kisebb vagy nagyobb önzetlen szolgálatok átélésével történhet. A hitre jutást segíti, ha alkalmat teremtünk ilyen szolgálatra, és segítjük a másik embert abban, hogy szembesüljön ennek jelentőségével. Így jut el az ember az egy Istenbe vetett hitre és a Jézus Krisztussal kapcsolatos örömhír megismerésére és befogadására. Az ember élete ettől a pillanattól kezdve gazdaggá, értékessé válik. Hivatása lesz, hogy a gazdagságot, amit megtalált életében, másokkal is megossza. Ekkor kezdődik el az ember életének helyes értelmezése, önértékelésének megtapasztalása, hogy életünk Isten szeretettervébe ágyazódik bele. Bebizonyosodik, hogy lehetséges Krisztus követésében élni.

Gondolataim erősítsenek, hogy az élet igenlése, a bizalom, az öröm, az önelfogadás, a kapcsolatok ápolása keresztény életünk szerves részét képezik. Felelősséggel tartozunk saját és testvéreink hitéért. Életünk Isten ajándéka. Úgy éljük, hogy azt megosztva másokat is éltessünk, így válva az újabb nemzedékek nevelőivé és életük megszentelőivé. Mindannyian értékesek vagyunk. Adjuk tovább megújult keresztény értékrendünket, hogy az evangéliumi életben az Istennel való teljes és örök közösség elérése felé haladhassunk. Remélem, gondolataimtól megóvtalak. Ne érezd magad haszontalanak, hanem teremtő gondolataid életté váljanak.