Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Már a plakát is különlegesen figyelemfelkeltő volt: két egymásba és az ég felé nyújtózkodó kéz, amely egyszerre szabad és kérő, törékeny, szeretetteljes, továbbgondolkodásra késztető… Ez jellemezte a brassói kerületi Háló-találkozót, amelyet a bolonyai templomban tartottak, s amelynek fő témája a hit élményszerű megélése volt.

Az élménydús nap szentmisével kezdődött, amelyet Böjte Csaba ferences és a Háló erdélyi vezetője, Sebestyén Ottó koncelebrált. A szentmise előtt Barta Magdolna brassói bogozó köszöntötte az egybegyűlteket, bejelentette, hogy a perselyadományok (és a korábban adományozott tartós élelmiszerek) az árvaházi gyerekek megsegítésére szolgálnak. Böjte Csaba főeladóként arról beszélt, hogy együtt könnyebb, mint egyedül. Közösség és Háló is ott van, ahol szeretet van, és közösségben megélt hit.

Előadásában azt vizsgálta, hogyan áll a hit témájával Jézus Krisztus: hiszi, hogy az ember talpra tud állni. Az ember sokszor elássa talentumait, de ő biztat mindenkit, hogy kamatoztatni tudja azokat. Jeruzsálem falai alatt térdre borul, sírni kezd… Jézusnak sosem törik meg az emberekbe vetett hite… Még a kereszten is bízik bennük. Döbbenetes, nem? – szögezte a hallgatóságnak a kérdést az előadó. Könnyen elveszítjük a hitünket az első nehézségek után. Jézus biztat: ne adjuk fel.

Böjte Csaba személyes történeteket is megosztott közülük itt következzék egy: Csíkszeredában volt egy férfi, aki három napig imádkozott egyfolytában a feleségéért, aki elhagyta őt, még munkába sem ment. Addig imádkozott, amíg vissza nem jött a felesége, ma is együtt nevelik két gyermeküket…

Sebestyén Ottó a Háló törekvéseiről beszélt, arról a nemes szándékról, hogy generációtól függetlenül mindenki jól érezhesse magát. A bogozók a Háló munkáit segítik: önkéntesen tesznek valami szépet Istenért.

Pázmán Lehel egyetemista arról tett tanúságot, hogy négy évvel ezelőtt a kis hittantermet sem tudták megtölteni a Háló-találkozón, most meg tele van a templom. Ha meghívjuk Jézust az életünkbe, hitünkből cselekedetek fakadnak. Pál-Jakab István úgy mutatta be a találkozó résztvevőinek Böjte Csabát, mint aki 2300 emberért felelős, mégis van ideje a szépre, jóra.

Böjte Csaba: „Ha olvassuk a Szentírást, új és új dolgokra jövünk rá: hajlamosak vagyunk különbséget tenni a jó és a rossz között, Jézus azonban nem teszi ezt, nem ítél el senkit, nem tör pálcát senki felett. Csak a lustát nem tudja elfogadni. Cselekedetek nélkül a hit halott. Sokan nem vállalják a felelősséget, ott rostokol egy csomó probléma, mert azt gondolják, a semmittevés jobb a cselekvésnél… Attól, hogy üldögélsz, s nem csinálsz semmi jót, még nem engednek be a mennyországba, az örök üdvösséged forog kockán! A cselekvő szeretet nem mondja azt: az ő dolguk! Jézus hisz a kimondott szó erejében: lángolt a szívük, amíg hallgatták… Vannak-e gyümölcsei cselekedeteimnek? Milyen nagyszerű Istennél pályázni! Én le szoktam térdelni, és Istennek el szoktam mondani a pályázatom célját, aztán könnyű elszámolni is… Így sikerült a háború fészkéből, egy laktanya épületéből békés gyermekotthont csinálni. Most száz gyermek futkározik az udvaron. Az ember szavának teremtő ereje van! Ha 25 évet elrontottunk, akkor rontsuk el a többit is. Fontos az igazság is, de Jézus a szeretet parancsát adta! Az a dolgunk, hogy szeressük egymást! A hit olyan, mint az izom: ha használom, erősödik. A mai ember sokkal jobban él, mint ötszáz évvel ezelőtt a Kápát-medencében. Van remény! Ilyen lehetőségek soha nem voltak!”

Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal tarisznyálta fel a jelenlévőket Böjte Csaba, majd a műhelymunkák gazdag kínálata következett… A kiscsoportos beszélgetésekben dolgozták fel a résztvevők a témát, élménybeszámolók hangzottak el. A program befejezéseként Márk Attila erdélyi daltulajdonos frissen megjelent CD-jének zenei anyagából adott elő megzenésített verseket. Másnap a brassói bogozók felkeresték a tusnádi gyermekotthont, és személyesen adták át az összegyűjtött tartós élelmiszert, ruhaneműt. A brassóiak jó példájához társulva a szentgyörgyi bogozók is szerveztek gyűjtést, melyet az árkosi Irgalmasság Anyja lányanyaotthonban dolgozó ferences nővéreknek adtak át.