Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 38. szám, 2014. szeptember 21.

„Egész életünkön keresztül mindig csak a jelent birtokoljuk és sohasem többet. A különbség csak az, hogy eleinte hosszú jövőt látunk magunk előtt, a vége felé pedig hosszú múltat magunk mögött.” (Schopenhauer)

Cicero, az akkor igazán aggkornak számító 62 éves korában, egy évvel a halála előtt így dicsérte az öregkort: „Öleljük hát szívünkre az öregséget, és szeressük, mert tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele… Minden élvezet a végére halasztja azt, ami a legkellemesebb benne.” Biztató szavak ezek, csak az a kérdés, van-e módunk „élni a gyönyörűséggel”, amit az öregkor jelent, és hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy az alászállás minél lassúbb és a zuhanás minél rövidebb legyen. Nem tudom, hogy a kortól vagy az elmúlástól félünk-e? Megmenekülhetünk-e a végtől, ha ápoljuk fiatalos szépségünket? Sajnos nem, a fiatalos külsőt sokáig ápoljuk, konzerváljuk, de az élet nem zárható sem palackba, sem befőttes üvegbe. Meg kell békülnünk az élet véges voltával és az idő okozta változásokkal is. Az öregség sok mindent elvesz tőlünk, de sok mindent ad is. Ha csak az ifjúságunk siratásával vagyunk elfoglalva, elmulasztjuk élvezni az életkor örömeit.

Mikor kezdődik az öregség? Ez nagyon egyéni, de a megöregedés ideje halkan és észrevétlenül érkezik el mindenikünk életében. Az élet őszének énekei egyedülálló harmóniában, ezerféle hangon csendülnek fel figyelő fülünk számára… Az öregséget a Szentírás is, meg az ember természetes érzése is Isten áldásának és ajándéknak tekinti. Az öregedés természetes folyamat, amely, még ha nehéz is, de nem tragédia. Meg lehet szépíteni, hogy ne kelljen tőle félni. Nehézségének élettani magyarázata van. Az öregedéssel megkezdődik a gyümölcsérés ideje. Felismerve az emberi élet korlátait, megtanuljuk, miként kell zúgolódás és keserűség nélkül élni a leszűkült határon belül, és sok olyasmit észreveszünk, amit korábban nem értékeltünk. Különösen szerencsés az az eset, amikor az öregedő ember humorral tudja legyőzni fogyatékosságait, anélkül azonban, hogy azt a hamis látszatot igyekezne kelteni, hogy ezek a fogyatékosságok nincsenek meg nála.

Panoráma

Több ezren vettek részt a jubileumi év megnyitóján. Fotó: Csúcs MáriaIsten igéjét meghallgatni és azt teljesíteni, erre figyelmeztet az 500 éves csík­somlyói kegyszobor tiszteletére hirdetett Mária-év üzenete is. Fogadjuk el a Boldogságos Szűzanyánk tanácsát, amelyet a kánai menyegzőn a szolgáktól is kért: „tegyétek meg, amit a Fiam mond!” Erre figyelmeztette a Csík­somlyóra zarándokoló híveket a jubileumi év megnyitóján mondott prédikációjában Jakubinyi György érsek.

A csíksomlyói Napba­öltözött Boldogasszonyt ábrázoló kegyszobrot 1798-ban Batthányi Ignác erdélyi püspök nevezte el Csodatevő Szent Szűznek. „A kegyhelynek nagy tekintélye van a székely nép és a világon szétszóródott valamennyi magyar életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom erőt adott századokon át, és ma is erőt, reményt ad a kegyhelyre zarándoklóknak. Székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája”, mondta az ünnepre érkező több ezer zarándokot köszöntve Urbán Erik atya, a kegytemplom igazgatója.

A kegyszobor alkotásának 500 éves évfordulójára Ferenc pápa is ajándékot küldött: teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételek mellett mindazoknak, akik az emlékévben ellátogatnak a kegytemplomba, vagy zarándoklatuk akadályoztatása esetén a jeles csíksomlyói ünnepek idején távolból is a Csíksomlyói Szűzanyához imádkoznak.

Panoráma

Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora. Fotók: Fodor GyörgyZarándoklat Márton Áron nyomdokain 

A Márton Áron nyomdokain járó zarándoklat szeptember 11-én méltó befejezési helyére érkezett Kolozsvárra, ahogy Kovács Gergely pápai káplán, a szentté avatási ügy posztulátora fogalmazott az ünnepi szentmisén. Az ő vezetésével közel ötven fős zarándokcsoport indult útjára szeptember 9-én reggel Csíksomlyóról. A Szent Mihály-templomban Kovács Sándor főesperes fogadta és köszöntötte a zarándokokat, azon a helyen, ahol mi is „Márton Áron nyomdokain járunk, mondhatni élünk”. Röviden felelevenítette és összeillesztgette Isten szolgájának kolozsvári életmozaikképeit. Említette mint egyetemi lelkészt és az ifjúság nevelőjét a Piarista templomban, valamint a Szent József fiúneveldében (a mai Báthory István Elméleti Líceum kis épületében); kolozsvári bölcs főesperest, aki egyházközségét a nehéz körülmények között is helyre tudta hozni; püspököt, ki ingázást vállalt Kolozsvár és Gyulafehérvár között, hogy mindkét helyen helytálljon, egészen addig, amíg tisztának, megoldottnak nem látta az itteni egyházközség helyzetét. Püspökké szentelésének adott otthont ez a hely, melyről hitelesen tanúskodik a történelem és a szentélyben féltve őrzött püspöki szék is. Erdély 74. püspöke, mint a hegy, elmozdíthatatlanul, a földön állva, arcát az ég felé tartva, a viharokban erősen helytállva, jóságosan, szeretettel hirdette a valóságot, hogy a szívekből emberibb forrást fakasszon, a maga bölcsességével és lelki gazdagságával – jellemezte a kolozsvári főesperes, majd kérte, hogy imádkozzunk boldoggá avatásáért.

Panoráma

Az őrkői Mária, világ királynője tiszteletére felszentelt templomban szeptember 5-én, pénteken délután Kalkuttai Boldog Teréz anyára emlékeztek, aki 1997. szeptember 5-én ment haza a Mennyei Atyához. Teréz anya kétszer is járt a megyeszékhelyen, hogy gondjaiba vegye az őrkői roma közösséget. Márkus András plébános meghívásáraBabota Tiborlelkész tartotta a szentbeszédet, aki 1989–1991 között szolgált segédlelkészként Sepsiszentgyörgyön. Bálint Lajos érsek megbízásából Teréz anyát ő kísérte el Bukarestből Sepsiszentgyörgyre, ő volt az, aki az erdélyi papok közül először találkozhatott vele.

Panoráma

Szent kereszt felmagasztalása ünnepén első alkalommal láthatták a kincses város lakói a kolozsvári Szent Mihály egyházközség tulajdonában lévő, 1753-ból származó barokk keresztereklyét, délelőtt a piarista templomban, délután a Dónát úti, Szent István király tiszteletére szentelt templomban, este pedig a Szent Mihály-templomban celebrált szentmiséken. Mindhárom templomban az ünnepi szentmisék végén a celebránsok megáldották a szent kereszt-ereklyével a jelenlévőket és szeretteiket.

Panoráma

Fotó: Fodor GyörgySzeptember 15-én reggel már a buszmegálló és az autóbusz is tele volt szépen öltözött, álmos gyerekekkel. 

A Báthory István Elméleti Líceum tanulói, tanárai a Szent Mihály-templomba gyűltek össze évnyitót ünnepelni.

A szentmise elején Kovács Sándor főesperes szólt a sok izgatott diákhoz, mondván, az évnyitó megéri azt, hogy magukba szálljanak és az Úrhoz forduljanak. Ezután arról beszélt, hogy miért is csodálatos iskolába járni, és mi is az iskola küldetése. Elmondta, az iskola küldetése az, hogy „kifejlessze az igaz, a jó és a szép iránti érzéket, amelyek soha nem választhatók el egymástól, mindig egymásba fonódnak. Ezek az alkotóelemek teszik lehetővé növekedésünket és segítenek, hogy szeressük az életet akkor is, amikor problémákkal küzdünk”. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, a valódi oktatás megszeretteti velünk az életet és megnyit az élet teljességének. Ugyanakkor „Az iskolában nem pusztán ismeretekre teszünk szert, hanem szokásokat és értékeket is megtanulunk”. Elmondta, az iskolában három nyelven kell megtanulni beszélni: az értelem, a szív és a kéz nyelvén – ennek a három nyelvnek mindig összhangban kell lennie egymással. Miután a főesperes köszöntötte a kis- és nagydiákokat, valamint a jelenlévőket, mindenkit meghívott, szálljon magába és gondolkodjon el azon: Mit jelent iskolát kezdeni, szülőnek, tanárnak lenni, kivenni részünket a diákság nevelésében? A szentmise további részében is az iskolakezdő ifjakon volt a hangsúly, homíliájában Kiss Endre iskolalelkész is szólt hozzájuk.

Panoráma

„A világnak olyan emberekre van szüksége, akik tanúságot tesznek másoknak arról, hogy Isten szeret bennünket.” Ferenc pápának a ministránsokhoz intézett fenti szavai nyomán indultak el az Egyházmegyei Ifjúsági Központ vezetői Böcskei László megyéspüspök vezetésével, hogy megszólítsák és bátorítsák azokat a ministránsokat, akik szolgálatukból kifolyólag Isten szeretetéről hivatottak tanúságot tenni a világban.

Szeptember 13-án délután a Varga Sándor plébános vezette monospetri ministráns csoportot látta vendégül a főpásztor és a püspöki asszisztencia az egyházmegye központjában, a nagyváradi Püspöki Palotában. A püspöki hivatal bemutatása után a megyéspüspök a vendégeket a székesegyházba, illetve az egyházmegyei kincstárba kísérte, ahol a ministránsszolgálat fontosságára világított rá.

Panoráma

Logópályázatot hirdetnek a 2015-ös OKIT logójának megtervezésére

Szeptember 15-én a Román Görögkatolikus Ifjúsági Egyesület (ASTRU) Kolozsvár pályázatot hirdet a 2015-ös kolozsvári Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó logójának megtervezésére.
A logónak a találkozó témáját kell megjelenítenie, a személyes hivatást, a következőképpen megfogalmazva: „Boldogságkeresők” és a találkozó mottójára alapozva: „Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.” (Mt 5,8)

A pályázaton bárki részt vehet, aki 16–35 év közötti román állampolgár, vagy jogszerű tartózkodási engedélye van Romániában. A grafikai ábrázolásnak a következő kritériumokat kell követnie: teljesen eredeti és saját alkotás kell legyen; nem megengedett más nyilvános grafikai ábrázolásból bármilyen elem átvétele; teljességében vagy egyes elemeiben nyilvánossá nem tettnek vagy nem közöltnek kell lennie; tartalmaznia kell Kolozsvárnak egy jellegzetes alkotóelemét; a találkozó keresztény vonását kell tükröznie; tartalmaznia kell egy keresztet, vagy kell lennie benne egy világos utalásnak erre a keresztény jelre; a találkozó témájából kell ihletődjön; struktúrájában nem tartalmazhat fényképeket, valamint szavakat, szófajokat.

Kitekintő

Fotó: MKA londoni magyar katolikusok vendége volt Jakubinyi György érsek szeptember 5–9. között. Erről a látogatásáról beszélgetett a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztorával Bereczki Silvia sa.

Melyek ennek a látogatásnak az előzményei?

A magyarok angliai főlelkésze, Csicsó János, minden évben részt vesz a csíksomlyói búcsún. Tavaly ott keresett meg, és elmondta, hogy az utóbbi időben az Angliai Római Katolikus Magyarok Egyesületében (az ARKME-ben) minden évet egy-egy nagy – akár egyházi, akár világi – személyiségnek szenteltek, és a 2012–13-as Mindszenty-év után a 2013–14-es évben Isten szolgája Márton Áronra emlékeznek. Ezért döntöttek úgy, hogy a záróünnepségre harmadik utódját hívják meg. Én – Márton Áron iránti különös tiszteletből is – igent mondtam. 

Kitekintő

A bukaresti Barátok templomának magyar és román közösségéből huszonkét fiatal, azaz tíz felnőtt és tizenkét gyerek vett részt spanyolországi lelki utazáson a nyár közepén. Különös kegyelmekben részesültek Cristinel atya – a Barátok templománál a magyar közösség lelkésze – vezetésével és Claudiu atya – a spanyolországi Marbella kisváros Kármelhegyi Boldogasszony templomának plébánosa, Cristinel atya volt szemináriumi kollégája – szervezésében.

Zarándoklatuk Picasso szülővárosában kezdődött, Malagában, ahol meglátogatták a város székesegyházát, az egykori szemináriumot (itt tanultak a fennebb említett papok), mely sajnos ma már panzióként működik – itt benéztek a kis kápolnába és templomba, ahová visszavonultak a kispapok imádkozni. Elcsodálkoztak Spanyolország növényzetén, hiszen fenyő-, juhar-, kőris-, hársfa stb. helyett ott fikusz-, pálma-, narancs-, mandarin-, citrom- és más exotikus fák álltak az út szélén. Célvárosuk Marbella volt, odaérkezve a legelső szentmisét és a júliusi szentségimádást is komoly áhítattal végezték spanyolul.

Egy falat a léleknek
  • Miért kell elhomályosítani azt, ami már oly világos? Miért kell túlbonyolítani azt, ami egyszerű? Talán így akarjuk az új pogányságba merülő individualizmusunkat leplezni?
  • Gyakran lelkesedünk a fogyasztás és a szórakozás mérhetetlen lehetőségeiért. Így születik meg bennünk egyfajta elidegenedés. Bonyolultakká és keményszívűekké leszünk.
  • A jót is csak hiúságból vagy kényszerből vagyunk hajlandóak tenni, és nem a tiszta, önzetlen szeretetből. S hogy önmagunkat dicsőítve fényesre fenjük, belemerülünk a szavak áradatába. Észre sem vesszük, hogy a kényelmes közömbösség éppen az igazi tartalomtól fosztja meg életünket és szavainkat.
  • Amilyen mértékben akarjuk a nyugalmat magunknak, éppoly mértékben tesszük kockára értékeink feloldódását. Lehetnek vallásos gyakorlataink, összejöveteleink, de terméketlen, üres szócséplés az egész.
  • Sokféleképpen lehetünk bűntársak. A kényelmes és néma cinkosság miatt sokaknak vértől csöpög a keze. Pl. Gyakori, hogy a születendő élet védelmét gúny tárgyává teszik, mint valami sötét, konzervatív felfogást. Viszont alig tesznek valamit azért, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak azoknak a nőknek, akik nehéz helyzetbe kerültek, és sokan inkább a gyors abortusz megoldását kínálják…

Útjelző

Mária iskolájában 95/2. 

Amikor Jóbhoz megérkezett a hírnök (akiben az ördögöt gyanítják), s jelentette neki, hogy a szabeusok elrabolták mindenét, fiait megölték, mit válaszolt a szent? Nem azt mondta, hogy „az Úr adta nekem fiaimat, javaimat és a szabeusok elragadták tőlem”, hanem: Az Úr adta nekem őket és az Úr vette el őket... (Jób 1,21).”

Azok, akik ebben a meggyőződésben élnek, azokat Isten bőségesen megáldja.

Pitypang

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra 

A Zeusz-szobor a legrégebbi felsorolás szerint az egyetlen, görög földön álló építészeti „csoda”, illetve emlék. Nevezetesen a nagy görög szobrász, Pheidiasz aranyból és elefántcsontból faragott kultusz-szobra Zeusz képmásával.

A kutatók szerint maga Zeusz egyértelműen indoeurópai istenség, amit a dór törzsek hoztak magukkal Görögországba kb. a 2. évezred végén. Állítólag Zeusz apjával, Kronosszal megküzdött a hatalomért, és nyert. A diadal tiszteletére Zeusz elrendelte, hogy négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték meg. Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állott. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata folyt éppen, a görögök egyszerűen otthagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje.

Hírek, hirdetések

Újraindul a Katolikus Akadémia

Az egyetemi évvel együtt újraindul Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának szervezésében a Katolikus Akadémia. Első előadását a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Egyetem rektora, Várnai Jakab OFM tartja október 9-én este 7 órától Teológiai kérdések a „szegény egyházról” címmel.