Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén kereken 60 esztendeje annak, hogy 1954. szeptember 14-én Boga Alajos ideiglenes gyulafehérvári egyházmegyei kormányzó a máramarosszigeti börtönben vértanúhalált halt, így egyesítve Jézus Krisztus keresztjével saját keresztútját, példát mutatva hitből és hűségből Erdély keresztényeinek.

1886. február 18-án született Kozmáson, Csík vármegyében. Csíksomlyón (1898–1900) és Székelyudvarhelyen (1900–1906) végezte iskoláit. Teológiát a Bécsi Egyetemen hallgatott, a Pázmaneum növendékeként, 1906–1910 között. 1910. július 14-én szentelte pappá Bécsben Fischer-Colbrie Ágost kassai megyéspüspök. Segédlelkész volt Lemhényben és Szászrégenben. 1912–1914 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.

Az első világháborúban tábori lelkészként szolgált, majd a csíkszeredai gimnáziumban helyettes tanár és szubrégens volt. Ezt követően a kézdivásárhelyi gimnáziumban tanárként, majd ugyanott igazgatóként működött 1933 végéig. Egyházmegyei főtanfelügyelő és státusi tanügyi előadó is volt. 1933 novemberétől gyulafehérvári székesegyházi kanonok, majd 1939-től pápai prelátus, 1947. március 7-től általános helynök (vicarius generalis). 

Gondviselésszerűen Boga Alajos kanonok köszönte meg Márton Áron püspök nevében és megbízásából az 1939. február 14-én kelt levelében Wiedmann Mária Kornélia nővérnek, a híres kolozsvári Marianum Leánynevelő Intézet főnöknőjének a püspökszentelést követő ünnepség szervezésében való közreműködést. A levélben többek között ez olvasható: „Kedves kötelességemnek érzem hálás köszönetet mondani a Nt. Főnöknőnek az odaadó és lelkes készségért, amit a Marianum helyiségeinek a püspökszentelést követő közebéd céljaira való átengedése, illetve felajánlásával és 332 vendég kifogástalan ellátásáról szíves volt tanúsítani. A hely, a környezet, a jólesően tapasztalt lelkes gondosság valóban méltó volt nemcsak a ritka ünnep jelentőségéhez, de az intézet közismert mintaszerű rendjéhez is.”

Ma már kevesen tudják azt, hogy a kolozsvári Házsongárdban 1941. október 26-án, a Hirschler József Marianum-alapító pápai prelátus-plébános síremlékavatásán Boga Alajos mondott nagyhatású emlékbeszédet. Az akkor már öt éve elhunyt főpap apostoli munkálkodását és életművét példaképül állította mindazok elé, akik „népek sorsának irányítására hivatottak”. Jakubinyi György érseknek A szentek nyomában Erdélyben című egyháztörténelmi és kordokumentum értékű könyvéből megtudhatjuk, hogy Márton püspök letartóztatásakor ő volt az első ordinarius substitutus (ideiglenes egyházmegyei kormányzó) 1949. június 21-től. Dávid László püspöki titkárral együtt tartóztatták le 1950. május 10-én éjjel. Mivel azt hitték, hogy titkos püspök, 1951 szeptemberében a máramarosszigeti politikai börtönbe vitték a miniszterek és püspökök közé. Ott halt meg 1954. szeptember 14-én. Sírhelye ismeretlen: a máramarossziget-csárdai, Tisza-parti szegénytemető a valószínűbb, vagy a falkerítéssel zárt zsidó temető, nem messze a börtöntől. Rövid életrajzát a Gyulafehérvári Érsekség felterjesztette a római Apostoli Szentszékhez a 20. század új vértanúi névsorába, és a Főegyházmegyei Hatóság 2003. január 13-án elindította az előzetes egyházmegyei vizsgálatot. A főegyházmegye érseke tanításának szellemében dicsőítsük Istent szentjeiben, és őseink, valamint a nálunk élt szentek és vértanúk életpéldáján buzduljunk magunk is igaz Krisztus-követésre.