Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 36. szám, 2012. szeptember 2.

Vezércikk

Ezt akkor szoktuk tenni, amikor nincs egyéb témánk, vagy amikor nem akarunk valamilyen kényes kérdésről beszélni. Hiszen az időjárás mindig kéznél van, valamilyen időjárás mindig van, az nem lehet, hogy se ne essen az eső, se ne süssön a nap, valami mindig történik, és a média készségesen segít bennünket abban, hogy ne csak a mi kis utcácskánkat lássuk, hanem minden tekintetben naprakész információink legyenek akár a világ ilyen természetű eseményeiről is: pár percen belül értesülünk a glóbusz másik felén kitörő tájfunról, és láthatjuk az egész világ egyre „rettenetesebb” hő-, szél-, légnyomástérképét… Sőt sok esetben még abban is segítenek nekünk (jól-rosszul), hogy értelmezni tudjuk azt, ami történik. Magunktól biztosan nem jönnénk rá…

És különben is az időjárást ma már mindennel kapcsolatba lehet hozni. Nemcsak a mezőgazdasággal és a munkahelyi közhangulattal, hanem
a történelemmel, a politikával, a világvégét reklámozó „misztikus” üzenetekkel is… Valójában mindenhez köze van. Akkor hát miért ne beszéljünk róla?

Panoráma


A Márton Áron-i igényességre és egyszerűségre törekedett a Már­­ton Áron Múzeum és Egyesület Csík­szent­domokosért és a budapesti Márton Áron Egyesület a Csík­szent­do­mo­koson augusztus 24–25-én között megtartott konferencia szervezésében – mondta el köszöntőjében a helyi főszervező, Lázár Csilla. Soós Károly, a budapesti Márton Áron Egyesület elnöke, aki egyben a konferencia moderátora is volt, a rendezvény hármas célját az egyháztörténeti munka elősegítésében, a Márton Áron-kutatás eredményeinek népszerűsítésében és a szellemi ébresztésben nevesítette. Az igen tömör és színvonalas program során a hallgatóság Isten szolgája életútjának különböző szakaszaira változatos megvilágításokban tekinthetett rá.

A Márton Áron püspöksége idejének túlnyomó részét meghatározó kommunista rezsim kisebbség- és egyházpolitikájának megértésében Novák Csaba Zoltán, a marosvásárhelyi Román Akadémia történésze segített átfogó, példákkal illusztrált előadásával, a sötét korszakot három korszakra tagolva: a Róma elleni harc, az egyház elleni támadás és a sztálini integráció 1948–56-os időszakára, az 1957–59 közötti letartóztatási hullámra, majd az 1960-as években kezdődött, kényszerű együttélés idejére, amelyet többek között a kommunista propaganda és a hithirdetés „versenyfutása” jellemzett. Novák szerint az egyház közösségmegtartó szerepe különösen Ceauşescu modernizációs álmával szemben volt rendkívüli jelentőségű a nemzeti kommunizmus idején, a 70-es- 80-as években.

Panoráma


Jakubinyi érsek volt az ünnepi szónok Budapesten 

A budapesti Szent István-bazilika előtt ilyenkor mindig zsúfolásig megtelik a tér. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmával tartott szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt, vele koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a búcsú szónoka, Jaku­binyi György gyulafehérvári érsek, valamint Augustine Ukwuoma nigériai püspök, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. A szentmisén részt vett III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, Hilarion ortodox püspök és Arsenios Kardamakis, Ausztria görög ortodox metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája is.

Panoráma

Harangszentelés és búcsú Józsefházán 

Minden évben kiemelkedő nap a józsefházi hívek számára augusztus 20-a, amikor az államalapítás mellett Szent István király tiszteletére felszentelt templomuk búcsúját is ünnepelik. Idén azonban még jelentősebb volt az ünnep, mivel a búcsús szentmisén újra felcsendült a templom nemrég felújított orgonája.

Schönberger Jenő püspök a bevonulást követően áldotta meg az orgonát, és köszönte meg a hívek áldozatát: „Templomunk búcsúünnepén hadd dicsérje Szent Istvánt ez az orgona, és dicsérjen minden tiszta szívű keresztényt, aki szereti és hálás első szent királyunknak, országalapítónknak, aki igazi keresztény felfogással és szellemiséggel országát megnyitotta minden nép számára, és engedte, hogy itt, a Kárpát-medencében minden nép otthonra találhasson. Ő nagyon jól tudta, a mi hazánk a mennyben van, de kell egy földi haza, ahol előkészülhetünk erre a mennyei hazára.”

Panoráma

Augusztus 20-án volt a kolozsvári új, tavaly felszentelt, Szent István király tiszteletére emelt templom első búcsúünnepe. Olyan sokan eljöttek, hogy az ajtóban s azon kívül is álltak, számos helyből és máshonnan érkezett hívő és pap ünnepelt együtt, Vizi Gabriella kolozsvári magyar konzul is eljött. Jakab Gábor pápai káplán, a főcelebráns bevezetőjében rámutatott: van síró, panaszkodó magyar, van hencegő magyar és cselekvő magyar – István király az utóbbiak közé tartozott, s nekünk, keresztényeknek ő példa. Ünnepi homíliájában Veres Stelian, a főtéri plébánia új segédlelkésze a családi élet megbonthatatlan egységére és értékeire hívta fel a figyelmet a nagy király példájára, aki megértette a krisztusi intelmeket, komolyan vette kereszténységét. Ezután egy iskolás gyermek, Benedek Andor Szent István imáját olvasta el. A búcsús mise egyben a Kolozsvári Magyar Napok keretében helyezkedett el, a szertartás végén Kovács Sándor főesperes-plébános szólt az ünneplőkhöz. „Az elmúlt egy év alatt valóságos családi közösség alakult ki ebben a templomban, fellendült a Donát negyed hitélete” – mondta. A búcsúk szokásához híven a Szent Mihály plébánia jóvoltából a szentmise végén agapéra került sor.

Panoráma

Augusztus 20. minden magyarnak ünnepet jelent. 

A szalontai katolikus közösségnek duplán szólt a harang: saját temploma oltárképén is Szent István király látható, amint térdepelve felajánlja országát a Boldogasszonynak. Azóta sok magyar ajkú fohászkodott a Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya imával, és biztosan sok magyart segített Szent István király közbenjáró imája.

A búcsús szentmisén a sza­lontai templom kicsinek bizonyult, nem csak a helybéliek tisztelték meg az ünnepet, hazalátogattak a nagyvilágban élő szalontaiak, s jöttek vendégek Nagykárolyból, Gencs­ről, Tenkéről, Bikácsról, Be­­lé­nyesről és a megyeszékhelyről is. Jöttek a búcsúsok lelki vezetőjükkel együtt, így az oltárnál hatan koncelebráltak az ünnepi szentmisén. Gyenge Bé­­la mint házigazda együtt mi­­sézett pap­testvéreivel, Kühn Pállal, Scheck Lászlóval, dr. Fügedi Antal Leventével, Bogdán Istvánnal és Ciobanu Ioan­nal.

Panoráma

Szatmáron is megemlékeztek Szent Istvánról 

Szent István ünnepén Schön­berger Jenő püspök paptársaival mutatott be szentmisét a székesegyházban. A nagy számban összegyűlt hívek előtt homíliájában méltatta az államalapító szentet. „Augusztus 15-én halt meg, és 20-a volt az a nap, amikor az egyház nyilatkozott: ő valóban apostola volt egy népnek, megélte az evangéliumot, és így vezetett másokat is Istenhez, példáján keresztül.” A főpásztor kiemelte: „Jézus azt mondja, hogy lehet homokra és sziklára is építkezni. De hogy kinek milyen az építménye, azt a nehézségek próbálják meg, és teszik nyilvánvalóvá. Krisztus a szikla! Szent István számára az volt.” Majd Szent István követésére buzdított: „Tekintsünk a szentekre, és merjük az ő példájukat követni. Merjük életünket szorosan az Isten parancsaival, szándékaival összekapcsolni. Aki Istenhez köti az életét, és számára Krisztus a szikla, az megmenti a lelkét, megmenti nemcsak a saját, hanem övéinek életét is. Így tette Szent István király, és erre hív ma minden keresztény testvért az egyház: mi is merjünk szentek lenni, merjünk missziósok lenni tettben, szóban egyaránt, ott, ahol vagyunk, abban a közösségben, amelyhez tartozunk.”

Panoráma

Szent István-napi búcsút tartottak Székelyszentkirályon augusztus 26-án. Ez alkalommal áldotta meg Tamás József segédpüspök a felújított templomot, illetve a templom új nagyharangját is, amelyet a település összefogással a régi, megrepedt harang helyett öntetett.

Az ünnepi szentmisét követően a templom felújítását illetően a helyiek igyekezetét Bálint Elemér oroszhegyi polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke méltatta. Bálint Elemér szerint a székelyszentkirályiak az államalapító Szent István király szellemében ezeréves felszólításnak tettek eleget. Templomot építettek és gondját viselték, idén meg felújították. A polgármester történelmi adatokkal is alátámasztotta mondanivalóját, miszerint mikor az 1848-as forradalom idején a magyar közösségekben beolvasztották a harangokat, akkor Angliában a makadám útépítési eljárás szabadalmazása zajlott. Mára már térségünkben is az útépítés a fő szempont, és ma már mi is harangot öntünk beolvasztás helyett – összegezte bizakodó szavait a polgármester.

Panoráma

Kalazanci-megemlékezés a kincses városban 

Kolozsváron, a szellemi hatását mindmáig éreztető volt piarista „fészekben” is megemlékeztek augusztus 25-én Ka­la­zanci Szent Józsefről, halálának 364. évfordulójáról.
A Piarista templomban Sárközi Sándor tanár, a csíkszeredai piarista misszió vezetője celebrált ünnepi szentmisét, amelyen nagy számban vettek részt a Zágoni Mikes Kelemenről nevezett néhai kegyesrendi fő­gim­názium öregdiákjai, az utód­iskola (Báthory István Líceum) volt és jelenlegi diákjai, tanárai és a hívek. Kovács Sándor főesperes-plébános – akit teendői elszólítottak a városból – köszöntését Veres Stelian segédlelkész tolmácsolta.

Panoráma

A magyar anyanyelvűek száma is csökkent 

A tavalyi népszámlálás szerint nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem a magyar anyanyelvűek száma is csökkent Romániában – derül ki a bukaresti Országos Statisztikai Intézet augusztus 24-én közzétett adataiból.

Romániában a magyar anyanyelvűek száma 1 268 444, ami azt jelenti, hogy a tíz évvel ezelőtti cenzushoz képest mintegy 175 ezerrel csökkent a számuk. A februárban közölt előzetes adatok szerint – amelyek továbbra is érvényesek – Romániában 1 millió 238 ezer magyar nemzetiségű él, 194 ezerrel kevesebb, mint tíz éve. Ugyanakkor nem változott lényegesen sem a magyar nemzetiségűek, sem a magyar anyanyelvűek aránya az összlakosság keretében. A magyar anyanyelvűek aránya jelenleg 6,7 százalék a tíz évvel ezelőtti 6,6 százalékhoz képest, a magyar nemzetiségűeké pedig 6,5 százalék a tíz évvel ezelőtti 6,6 százalékhoz képest.

Panoráma

A Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálata több mint 25 serdülőnek szervezett tábort Lókodban a székely­udvar­helyi önkormányzat támogatásával.

Korán reggel indult a fiatalok csapata Lókodba, és alig helyezkedtek el a buszon, már meg is érkeztek a táborhelyre. A hely feltérképezése és az elrendezkedés után kezdődött az ismerekedés. Rengeteg vicces dolgot tudtak meg egymásról a tinik. Az első komolyabb feladatként mind a három kiscsoport zászlót készített, amelynek címerében mindannyian megjelentek egy-egy szimbólum által.

Panoráma

Isten kegyelméből augusztus 2-án 45 fiatalból álló csoport indult el Taizé felé. Lelkesen, vidáman szálltunk fel a buszra.

Első állomásunk Bécs volt, itt szeretettel fogadtak minket, egy rövid közös városnézés után a Szent István-székesegyházban misén vehettünk részt, a tetőtérből megcsodálhattuk a várost, majd lehetőségünk volt a városban sétálni, körülnézni, pihenni egy parkban. Néhányunknak eltévedni is sikerült, de kis útbaigazitás után megtaláltuk a csoportot még indulás előtt.

Brixen volt a következő állomás, ahova estére szerencsésen megérkeztünk. Itt szállást biztosítottak nekünk, s a hosszú út után jól esett kicsit kinyújtózni, felfrissülni. Délelőtt indultunk tovább. Az úton hálás voltam a fiatalokkal elmondott imákért, rózsafüzértizedekért, a papokkal végzett zsolozsmákért. Úgy éreztem, az Úr örömét leli bennünk.

Panoráma

Augusztus 6–11. között ismét sor került a csíkdánfalvi diákok hittantáborának megszervezésére Marosfőn, Ébner atya házában.

Bara Ferenc pap bácsi nem sajnálva idejét minden nap meglátogatott bennünket, és egy rövid mise keretében bemutatta nekünk a nap szentjét, követendő példát állítva elénk. A hat nap alatt rengeteg érdekes csoporttevékenységben volt részük a táborozóknak, megismerve ezáltal a csodákat, ami a táborunk témája is volt. A csoportvezetők minden nap egy-egy csodáról szóló történetet mutattak be a Szentírásból, mint például az özvegy olaja, Naamán meggyógyítása vagy Joél, a vak története. Ezekkel a történetekkel volt kapcsolatos az aznapi csoporttevékenység, amely igénybe vette a gyerekek kreativitását is. Többek közt előadhatták az egyik szentírási történet befejezését, elkészíthették hungarocell gömbök, fonal és különböző anyagok segítségével az özvegyet két fiával és Elizeussal, titkosírás segítségével szentírási idézeteket írhattak, valamint fejthettek meg, továbbá megtapasztalhatták, hogy milyen vaknak lenni, de ugyanakkor közösen meg is beszélték az előadott történetet, összehasonlították az egyes szereplők viselkedését, reakcióját. Különböző jobbnál jobb csapatépítő játékkal ismerkedhettek meg, amelyek egységesebbé tették a csapatok közös munkáját. Délutánonként nem maradhattak el az énekpróbák sem, ahol ifjúsági énekeket tanultunk, amelyekkel szebbé tehettük a mindennapi szentmisét.

Panoráma

Hargitai friss levegő több mint egy héten át, reggeli torna ébresztővel, a tábortűz esti fényei és programjai, a sátoros élet izgalmai, a meleg vízzel való délutáni tusolás luxusa, a nagy üstben főtt finom kaják illata, a sok-sok játék és kacagás, a szerdai egész napos túra kalandja a székelyek szent hegyére, a cserkészismeretek bővítése, a fogadalomtétel ünnepi pillanata, a szentmisékre hívó kicsi harang hangja, az éjszakai őrségben a félelem legyőzése – mind megannyi momentumai, mozaikkockái a sepsiszentgyörgyi 40-es számú Szent György cserkészcsapat idei, augusztus eleji nagytáborának.

Panoráma

Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet! (Mt 28,19) 

A Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség szervezésében augusztus 13–18. között került sor az idei Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra, melyen a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyéből 11 fiatal vett részt.

Film

Törőcsik Mari Kolozsváron „csúcsformát futott”. Érezte, nagyon sokan várják őt a kolozsváriak közül. Valódi színészösztöne most sem hagyta cserben. Érezte, önmagát kell adnia. Őszintén, úgy, amilyen. Ennek is köszönhette azt az örömujjongást, amellyel a sajtótájékoztatón fogadták őt. Hiszen hírneve, életműve a filmvilágban adta az alapot arra, hogy őt a XI. alkalommal megrendezett TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) igazgatója, Tudor Giurgiu, valamint Mihai Chirilov művészeti igazgató és a fesztivál zsűrije életműdíjjal tüntesse ki.

Kitekintő

Teremtésvédelmi konferenciát tartott augusztus 16-án Budapesten a Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület.

Az ökoteológia hiányzik az erkölcsteológia korábbi kifejtéseiből – mutatott rá Veres András, a püspöki kar Caritas in Veritate Bizottságának elnöke, hozzátéve: az ember és környezete, a teremtés viszonya akkor vett rossz fordulatot, amikor az ember már nem ismerte el a világ méltóságát. A 19. században felbomlott az a természetes viszony, ami összekötötte az embert a természettel, és egyre inkább csak a kulturális környezet lett meghatározó. Vannak, akik szerint a kereszténység a felelős az ökológiai krízisért, mivel deszakralizálta az ember és környezete közti viszonyt azzal, hogy a természeti és törzsi vallásokkal ellentétben már nem tartotta a világot Istennek, Isten részének, és elválasztotta a teremtést a Teremtőtől. Akik a kereszténységet hibáztatják, úgy gondolják, ezáltal szűnt meg az ember tisztelete a környezet iránt. Ez a szemlélet Veres András szerint azért hibás, mert a kereszténység is tiszteletet hirdet a világ iránt, amihez felelősen kell viszonyulnunk. A püspök szerint éppen hogy a vallási tudat visszaszorulása, a hit és a természettudomány „szétszakítása” az ökológiai krízis oka. Hozzátette: ugyan az ember mint „társteremtő” fogalma veszélyes és problémás, de a felelősséget, amivel viseltetnünk kell a világ iránt, jól kifejezi. A világ az emberért van, minden az emberért teremtetett, ez a rábízás feltételezi a megfelelő használatot is. 

Kitekintő

Szeptember 15–23. között …az igazság szabaddá tesz… (Jn 8,32) mottóval az Ars Sacra Alapítvány hatodik alkalommal szervezi meg a Templomok Éjszakáját és a Szakrális Művészetek Hetét. A két eseménysorozat közös új neve Ars Sacra Fesztivál. A fesztivál a zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartozó művészeti alkotások bemutatásával a művészetek nyelvén az evilági életen túlmutató szakralitás jelenvalóságát igyekszik kifejezni világunkban. A Kárpát-medencei kiterjesztésű programsorozat keretében a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a kis falusi kápolnáktól a bazilikáig sok-sok helyszínen több száz program várja az érdeklődőket kilenc napon át. Ezúttal is számos új helyszín kapcsolódik be: a Budapest Galéria, a Duna Palota, a Klebelsberg Kultúrkúria, a Mom Kulturális Központ, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, a Dorottya Café, az Óbudai Társaskör először fogad be a fesztiválhoz kapcsolódó programokat, a Szépművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum pedig sok év után újra helyszín lesz. A programokat – képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi, irodalmi előadásokat, tárlatvezetéseket, gyerekprogramokat – ingye­nesen látogathatja a nagyközönség.

Emlékezzünk régiekről

Száz éve halt meg:

Lázár Móricz. Torján született 1847. február 28-án. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen végezte. 1870. augusztus 12-én szentelte pappá Fogarasy Mihály püspök. Csíksomlyón, Udvarhelyen, Szászvároson, Kudzsiron működött. 1912. szeptember 13-án halt meg.

Egy falat a léleknek

• Imádkoztál-e valaha is személyesen? Mikor volt ez, és mi váltotta ki belőled?

• S azóta miért nem imádkoztál? Talán menekülsz Istentől? De hová is menekülhetnél
előle?

• Nem érzed szükségét annak, hogy imádkozzál, talán azért, mert minden jól megy? Az imádság nem magadra való figyelés, hanem elsősorban az Istenre! A te életednek is vannak titkai, sebei, szenvedései, amelyek csak Istenre tartoznak, mert csak ő ismer téged.

Útjelző

(V. parancsolat, 9. rész) 

Egy kedves legenda arról beszél, hogy amikor ősszüleink elvesztették az Édent, Éva visszamerészkedett a paradicsomkert kapujához. Félve megközelítette a lángpallosos angyalt és arra kérte, könyörögjön ki számukra a jó Istentől legalább egy szál virágot. Megkapták. Szép és illatos volt. Gyönyörködtek benne. De többre vágytak. Másnap Éva újra odamerészkedett az angyalhoz és rábírta, kérjen Istentől egy virágzó fát. Ezt is megkapták. Csodálkozva álltak meg előtte, és gyönyörködve nézegették. De ez sem elégítette ki őket. Harmadnap éneklő madárkát kért Éva. Pillanatnyilag elbájolta őket, de nem tudtak vele beszélni. Isten aztán megsajnálta őket. Nem sokkal azután megszületett házasságuk gyümölcse, első gyermekük. Ezt Isten ajándéknak, áldásnak, a mennyország egy darabjának szánta. Minden kisbaba Isten ajándéka! Ő adja a pici testbe a halhatatlan lelket, amely minden más teremtmény fölé emeli, értelmes emberré teszi. A gyermek szent, akár Isten, mert az ő gondolatai valósulnak meg benne. Isten gondolata, hogy a házasságban gyermekek szülessenek, ezért is rendelte a házasságot. Ez a házas élet egyik fontos rendeltetése. A gyermekáldás vállalásával a házastársak istenszolgálatot teljesítenek!

Fiatal vagyok és gondolkodom

A világegyetem alaposan átgondolt rendszer szerint működik. A rendszer csak akkor áll fent, ha szabályok, rendelkezések védik, felügyelik. Isten világteremtésének mintájára az ember is belátta, hogy jelekkel, táblákkal, irányadókkal, törvényekkel, alkotmánnyal kell igazgatnia a rábízott földet.

Ahogy a közlekedésben szükség van táblákra, úgy az emberek közötti és az Istennel való kapcsolatot is megkönnyítette a Teremtő a Tízparancsolattal. Igen, könnyítette, hiszen önmagunk és felebarátunk érdekében érdemes a parancsok szerint alakítani életünket.

Hírek, hirdetések

Hitünk és életünk a családban

Családkonferencia Marosvásárhelyen

A gyulafehérvári főegyházmegye családpasztorációs munkacsoportja idén is megszervezi a családkonferenciát Hitünk és életünk a családban címen, Álljatok szilárdan a hitben! (1Kor 16,13) mottóval szeptember 21–23. között a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban. A háromnapos rendezvény célja, hogy a részt vevő házaspárok felismerjék és tudatosítsák: családi életükben milyen szerepe van a hitnek, a házasság szentsége által kapott kegyelmek hogyan segítik őket a házasság különböző szakaszaiban, a hit hogyan épül be döntéseikbe, a hétköznapi életükbe, a gyermekek nevelésébe, munkahelyi és közösségi életükbe, a nehéz élethelyzetekbe, családi életük kríziseibe. Tervezett témák, előadók: Oláh Dénes, Darvas Piroska: Családok a hit évében; Lepedus István: A párkapcsolati, illetve házassági életciklusok egyes szakaszai a hit és a lelki élet szempontjai szerint; Solomayer Sándor: Hit és lelkiélet – a házasság szakaszai; Szénégető István: A hit éve: lehetőség, kihívás, feladat. Hogyan éljük házasságunkat és családi életünket a hit évében? Műhelymunkákat vezet Kulcsár Apollónia és Ilyés Erika (Hit, élet, válság, krízis), Kertész Marika (Tisztán a házasságig). Részvételi díj: 120 lej/házaspár/két nap teljes ellátással, szállással, 20 lej/házaspár/két nap (ha nem igényelnek ellátást). Bejelentkezni a www.csalad.ro honlapon megadott adatlap kitöltésével lehet. A részvételi szándékot szeptember 16-ig kell jelezni. Információ: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0742-139380.