Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 36. szám, 2011. szeptember 4.

Interjú

Templombúcsú Túrterebesen 

A szatmári püspökség honlapján előre meghirdették, hogy a túrterebesi Nagyboldogasszony-búcsún a helység szülötte, dr. Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által a külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős főpásztor lesz a főcelebráns és ünnepi szónok. Kiemelték továbbá, hogy pappá szentelésének 40. évfordulóján tér újra vissza szülőföldjére, hálát adni a jó Istennek az eltelt idő kegyelmi ajándékaiért. Az otthon töltött pár nap alkalmat adott arra, hogy elbeszélgessünk mindarról, amit homíliájában hirdetett a jelen levő több száz helybeli és vendég híveknek. 

Előbb, kérem, szóljon a szülőfaluhoz fűződő kapcsolatairól, melynek szálait négy évtized sem gyengítette!

Interjú


A hitoktatók nyári továbbképzőjének egyik előadója dr. Diósi Dávid, a Gyulafehérvári Pasztorális Teológia Kar tanára volt, aki a liturgikus kérdéseket a mai társadalmi jelenségek felől közelítette meg. Kutatói és lelkipásztori tapasztalatairól kérdeztük ebben a témakörben. 

Előadásaid világunk megértésére próbálták segíteni a hallgatóságot, amelyben a liturgiát ünneplő ember él. Milyen is ez a világ?

A posztmodern, amely lényegében egy létezési, gondolkodási állapot, minden egyes ideológiánál erőteljesebben meghatározza életvitelünket, életstílusunkat, sőt mi több, rányomja bélyegét gondolkodásunkra, világnézetünkre. S hiába ringatjuk magunkat abban a reményben, hogy mindez talán csak egy átmeneti, ideiglenes állapot, véleményem szerint biztosak lehetünk abban, hogy világunk, társadalmunk, kultúránk jövőbeli kikristályosodásához lényegesen hozzá fog járulni. Természetesen a bekövetkező „valami”-t nem láthatjuk előre, ez a remélt „új” még nem látszik a láthatáron. Így nem tudhatjuk, az milyen lesz: poszt-posztmodern vagy a nosztalgikusok által visszasírt, „amikor még a világ rendben volt” bölcsődalt szívesen hallgató premodern. Lehet, egy teljesen új korszak beköszöntését várhatjuk.

Milyennek látod a mai világ és a vallás, a vallásosság viszonyát?

Interjú

Augusztus 26–28. között zajlott az idén 35. alkalommal a CSIT. A témája, ahogy ez már hagyománnyá válik, az egyházmegyei pasztorális tervvel volt összhangban: Legyenek mindnyájan egy. A korábbi találkozók hagyományaihoz ragaszkodva az idén is a megszokott programok (előadások, kiscsoportos beszélgetések, alternatív műhelyek, szentmisék, szentségimádás, zsolozsma), de új arcok, új témák várták a fiatalokat Csíksomlyóra. Az egyik résztvevőt, Rajka Petrát kérdeztük élményeiről, aki már hatodszor vesz részt ezen a találkozón. Petra földrajz-térképészet szakon I. éves egyetemista, a kolozsvári Szent Mihály-templom ifjúsági csoportjának a tagja és hűséges ministránsa. 

Az idén hányan vettetek részt innen Kolozsvárról a CSIT-en?

Interjú

Vonaton döcögve mi mást tehetne az ember: újságot olvas. A Heti Válasz egyik tényfeltáró cikkén akad meg a tekintetem: A hiszékenység vámszedői (Szőnyi Szilárd). „A botrányos betelefonálós tévévetélkedők után idén az RTL Klubon és a TV2-n is megjelentek a jósműsorok. Az emelt díjas hívásokból évi tízmilliárdos hasznot húzó magyar médiavállalkozás a világ félszáz országában szédíti a nézőket…” – olvasom a szalagcímet, s közben végigpereg előttem számtalan beszélgetés… Vannak, akik az igazságra törekedve kérdeznek, vannak, akik jámbor missziós meggyőződéssel hirdetnek okkult vagy kereszténynek tűnő próféciákat, és eszük ágában sincs mást elfogadni, mert ők csak tudják… Aztán vannak, akikben ott van ugyan a megkülönböztető készség, de annyira vágynak a szenzációra, hogy nem képesek a „túlságosan is racionalizált hit” szerint gondolkodni – pedig az egyház tanítása nagyon világos abban a tekintetben, hogy mit kell és mit nem kell elhinni, mivel szabad és mivel nem szabad (vagy nem érdemes) foglalkozni… Kellő tájékozódás nélkül azonban ez nem fog menni. Ma már nem elegendőek a felszínes ismeretek. Nem biztos, hogy katolikus valami csak azért, mert Szűz Mária hivatkozik. Biztos, hogy nem a hiteles jelenésekkel van kapcsolatban az olyan próféciamozgalom, amely a Szentírással és az egyház tanításával ellenkező millenarizmus eretnekségét hirdeti (például a „nagy figyelmeztetés”). A tudatlanság és a korszellem, a transzcendens tapasztalat iránti nyugtalan vágy elképesztően finom módszerekkel tudja tőrbe csalni a gyanútlan embert, aki élete problémáira megoldást keres – bármi áron. Csak ebben az esetben lehet, hogy a lelkünkkel fizetünk rá…

Panoráma

Augusztus 22-én, hétfő este 7 órától a kolozsvári Szent Mihály plébániához tartozó Szentegyház utcai emeleti díszteremben Schmitt Pál magyar köztársasági elnök jeles erdélyi személyiségeket tüntetett ki.

A kitüntetettek: Schupler Tibor (MK Arany Érdemkereszt), Pallai Béla Miklós József (MK Érdemrend Lovagkereszt), Heim András (MK Érdemrend Lovagkereszt), Valovits László (MK Érdemrend Lovagkereszt), dr. Dávid László (MK Érdemrend Középkereszt), Fodor Imre (MK Érdemrend Lovagkereszt), Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet (MK Érdemrend Lovagkereszt), D. Dr. Juhász Tamás (MK Érdemrend Lovagkereszt), Király László (MK Érdemrend Lovagkereszt), Kristófi János (MK Érdemrend Lovagkereszt), dr. Hermann János (MK Érdemrend Lovagkereszt), Balázs Bécsi Gyöngyvér (MK Érdemrend Lovagkereszt), Guttman Mihály (MK Elnökének Érdemérme), Pozsony Ferenc (MK Arany Érdemkereszt), Kallós Zoltán (MK Elnökének Érdemérme), Cs. Erdős Tibor (MK Arany Érdemkereszt), Czirják Árpád (MK Arany Érdemkereszt), Somai József (MK Arany Érdemkereszt), Szőcs Ildikó (MK Arany Érdemkereszt). (Czirják Árpád, Somai József és Pozsony Ferenc a Hungarológiai Kongresszus megnyitóján vette át a kitüntetést, ahogy erről már beszámoltunk.)

Örömteli volt a kitüntetettek sorában a katolikus egyház képviselőit: dr. Schupler Tibor szatmári egyházmegyei gazdasági igazgatót, korábbi Caritas-igazgatót, Pallai Béla szatmári görög katolikus esperest üdvözölni (a képeinken), valamint alapunkban is közlő Heim Andrást, és a Scheffler János püspök képét megfestő Valovits Lászlót, az egyházi énekért is sokat tevő Guttman Mihályt. Gratulálunk nekik a jól megérdemelt kitüntetéshez, ezzel is elismert munkásságukhoz!

A kitüntetések átadására szervezett kolozsvári ünnepség keretében nyitotta meg Schmitt Pál államelnök a kitüntetett erdélyi festők műveiből összeállított kiállítást. A tárlat megtekinthető augusztus 22.–szeptember 2. között az Agape Hotel IV. emeleti szalonjában (Szentegyház/I. Maniu utca 6. szám).


 

  


Panoráma

Két év múlva 800 esztendős a gyergyóalfalvi templom, ennek ünneplésére készülnek a helyiek belső munkálatokkal és a templomtorony rendbetételével, mindezt a hívek adományaiból. A Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok oltalmába ajánlott templom tornya alján lévő felirat szerint 1213-ban épült félköríves, román stílusban. A templomra vonatkozó első írásos emlékek az 1332, 1333, 1334-es pápai tizedjegyzékekben szerepelnek. Átalakítását, bővítését rombolá­sok, természeti csa­­pások és a népességgyarapodás tette szükségessé. Az eredeti stílust később kiegészítették gótikus, barokk, copf elemekkel. A templom belsejében restaurálták a freskókat. Az épület külső javítását legutóbb 1930-ban végezték. Adorján Imre plébános büszke a hívek adományozó kedvére, ami lehetővé teszi, hogy a munkálatokkal haladni lehessen. A felújított templom 2013-ban készen lesz majd a 800 éves ünnepre érkezők fogadására.

Panoráma

Az erdélyi katolikusok számára Dobszay László munkássága még akkor is meghatározó, ha sokan nem is ismerték a nevét. Templomainkban, ahol a Dicsérjétek az Urat népénekeskönyv közkézen forog, azokban, amelyekben magyar nyelvű introitus vagy áldozási antifonális énekek teszik egésszé, amit a próza nem tud teljesen liturgikussá formálni, Dobszay hosszú éveken át végzett kutató- és rendszerező munkája csírázik. Hogy a hátterében vagy éppenséggel az élén állt-e az egyházzenei bizottság énekeskönyv-szerkesztési és -kiadási tevékenykedésének, aligha fontos. Nélküle és közvetlen munkatársai nélkül nem lenne a Dicsérjétek az Urat, vagy nem olyan lenne, amilyen – különösen a második kiadás.

Panoráma

A hétköznap ellenére megtelt a sepsiszentgyörgyi Krisztus király-templom augusztus 17-én, amikor az Élet a lélekben plébániai imacsoport 17. születésnapját ünnepelték a keresztények. Jézus él! – hirdette az oltár mellett felállított lelkiségi zászlón a piros írás, és erről tett tanúságot jó néhány személy is, akik egész templomi közönség előtt beszéltek arról, hogy miként változtatta meg életüket, miután befogadták szívükbe a Megváltót. Volt, aki a félelmétől szabadult meg, volt, aki megtanult megbocsátani haragosának, más megtanult Istenre hagyatkozni mindenben, egy testvér arról számolt be, hogy rákos betegségéből történt gyógyulás… A dicsőítő énekek közben egy mankóval érkezett férfi egyszer csak feltette segítőjét a padra és örömében táncolni kezdett… A tanúságtételek előtt az oltáriszentség előtt hálát adtak az imacsoport közösségi tagjaiért, a betegekért, az ifjakért, a papokért, az egyházi és világi vezetőkért, majd Dávid György plébános bemutatta a legszentebb áldozatot, kihangsú­lyozva a közösségek kö­­zötti egység fontosságát.

Panoráma

A harangok ismét ünnepre csendültek. Kicsik és nagyok, fiatalok és idősek töltötték meg a templom padjait és áhítattal készültek fel a templom búcsújára. Vendég papok is érkeztek, mint ilyenkor szokás. Sheck László tenkei plébános, Ciobanu János Belényesből és dr. Fügedi Antal bikácsi plébános együtt mutatták be a szent áldozatot Gyenge Béla házigazdával.

Az ünnepi beszédet Sheck László tartotta. Felidézte Szent István alakját, aki egyrészt mélyen vallásos, szent életet élt, másrészt nemzetének ügyét szolgálta államférfiként, ugyanakkor szerető családapa volt. Az atya arra buzdított, hogy merjünk a szentség utján járni, és Szent István példát mutathat a jelen emberének is.

Panoráma

Augusztus 25-én, Kalazanci Szent József emléknapján ünnepélyes szentmise keretében emlékeztek meg a kegyes tanítórend (piaristák) alapítójáról, Kalazanci Szent Józsefről Kolozsváron a Zágoni Mikes Kelemenről elnevezett néhai piarista főgimnázium és a Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet volt diákjai, családtagjaik, valamint az utódiskola – a Báthory István Elméleti Líceum – tanárai, tanulói és a piarista templom hívei.

Panoráma

Megalakult az MTVA közönségszolgálata

 A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió közönségszolgálatai augusztustól egy csapatban dolgoznak. A négy munkatárs a határon túli nézők és hallgatók érdeklődésére is számít. 

A Magyar Televízió m1 csatornája és az MR1 Kossuth Rádió gyakorlatilag minden magyarországi háztartásban fogható, a Duna Televízió és az m2 pedig a háztartások több mint háromnegyedébe jut el. A határon túli statisztikák is e csatornák népszerűségét támasztják alá. A heti másfélezer telefonhívás, e-mail és levél bizonyítja, hogy a nézők és hallgatók sajátjuknak érzik a közszolgálati műsorokat, így kérdéseikkel, véleményeikkel is gyakran keresik fel az intézményeket.

Panoráma

Nagy izgalommal indultunk útnak Madridba. […] Megálltunk testvéregyházmegyénkben, Passauban, ahol az ifjúsági referens és az ottani fiatalok szívélyesen fogadtak. Megmutatták nekünk a város nevezetességeit – köztük a legkiemelkedőbb a Szent István diakónus titulussal rendelkező templom volt, melyben egy orgonakoncertet is meghallgattunk, a világ második legnagyobb orgonáján. Taizében két napot töltöttünk imádsággal, elcsendesüléssel, így lelkiekben feltöltődve indulhattunk tovább az ifjúsági világtalálkozóra.

Hétfő délután érkeztünk meg Madridba, ahol miután elfoglaltuk szálláshelyünket egy plébánián, Nagy­bol­dog­asszony ünnepének tiszteletére szentmisén vettünk részt, melyet Lapka József ifjúsági és ministránslelkész celebrált.

Panoráma

Örömmel tettek eleget augusztus 9–10-én a Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal Élőket Támogató és Családsegítő Szolgálatának munkatársai és önkéntesei Salamon József és Málnási Demeter lelkészek meghívásának, hogy vegyenek részt a gyimesbükki plébánia által ötödik alkalommal megszervezett gyerektáborban. A cél az volt, hogy az egyházközség közel 200 óvodás és iskoláskorú gyermeke számára gyakran egyetlen nyári táborozási, kikapcsolódási lehetőséget jelentő alkalmat közösen tegyük minél tartalmasabbá, maradandó élménnyé a gyerekek számára.

Kitekintő

Egy fiatal papról szól ez a történet, aki tanulmányai befejeztével dr. Scheffler János volt nagymajtényi plébános egyetlen káplánja volt. Korán beteg lett, elvesztette látását, és sorsát türelmesen viselve már 27 éves korában meghalt. Poszet Ágostonról van szó, aki Mezőpetriben született 1900. március 28-án Poszet János és Juszel Erzsébet szülőktől, akik mélyen vallásosak voltak és négy gyermeket neveltek.

Egy falat a léleknek

• Épp a szeptemberi ima­apastolság általános szándékát olvasom: Hogy a tanárok és a tanítók tudják továbbadni az igazság iránti szeretetet, és hiteles erkölcsi és lelki értékekre neveljenek.

• Ilyenkor leginkább az iskolakezdési gondokkal vagyunk elfoglalva. Mit kell bevásárolni? Fel fognak-e újítódni az iskolai tantermek? Lesz-e elég pénz a beszerzésekre, a tantermekre, a fizetésekre?

Útjelző

III. parancsolat (1. rész) 

Mózes II. könyvében olvassuk: „Gondolj a szombatra és szenteld meg. Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat. A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek pihenőnapja, és ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiaidnak, sem leányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálóleányodnak, sem állatodnak, sem a kapudon belül tartózkodó idegennek. Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napon azonban megpihent. Az Úr a hetedik napot megáldotta és megszentelte” (Kiv 20,8-tól). Röviden: Az Úr napját szenteld meg!

Emlékezzünk régiekről


Kilencven éve halt meg: 

Hosszú Ferenc. Désaknán született 1847. január 29-én. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1873. július 20-án szentelték pappá. Gyergyószentmiklóson volt káplán, majd Miklósváron, Csíkszentkirályon plébános, alcsíki főesperes, címzetes apát. 1921. szeptember 14-én hunyt el.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Korunk emberét a rohanás, szaladás reggeltől estig, az estétől reggelig tartó munka jellemzi. Az egyik legtöbbet hangoztatott kijelentés: „Nincs időm!”.

Mivel Isten képére vagyunk teremtve, bizonyos feladatokért felelősséget kell vállalnunk. A felelősségvállaláshoz azonban hozzátartozik, hogy tudjuk, mi a feladatunk, és mi nem az. Mindannyian tapasztaljuk és tudjuk, hogy sokszor hajlamosak vagyunk mindenre igent mondani, csak hogy ne sértsük meg embertársainkat. Talán ez helyes is, de végül oda jutunk, hogy még a saját feladatunkat sem tudjuk elvégezni kellőképpen és „kiégünk”. Bölcsesség kell ahhoz, hogy eldöntsük, mi az, amit nekünk meg kell tennünk, és mi az, amit nem. Be kell ismernünk, hogy nem tudunk mindent megtenni, és vannak dolgok, amikhez nem értünk annyira, és azokat mások jobban elvégezhetik.

Pitypang

Egy alkalommal, amikor osztálykiránduláson voltam Medgyesen, és az idegenvezető a város történelmi múltjáról beszélt, körbevezetve annak nevezetesebb állomásain, így szóltam kissé eltűnődve: nekünk is meg kell írnunk saját történelmünket. Mire ő ezt válaszolta: „A történelmet nem írják, hanem csináljak”. Elgondoztam. Igaza volt. Mindegyikünk saját maga csinálja történelmét, mégpedig tetteivel, egyéni hozzájárulásával. De nem ilyen egyszerű, mert magatartásunkkal hatással vagyunk környezetünkre, közösségünkre, mindenre, ami körülvesz bennünket. Az iskolában a történelemórán elhangzó, megismerendő történelmi személyek is maguk csinálták történelmüket, hol egyénileg, hol közösségük, vagy – ha úgy kívánta a helyzet – országuk egész népének bevonásával. Ezen kiemelkedő személyek életükkel, tetteikkel, odaadásukkal megpecsételték nemzetük alakulóban levő sorsát, abban a reményben, hogy valami jobbat és szebbet tudnak megteremteni, amire szívük mélyén oly nagyon vágytak.