Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 35. szám, 2014. augusztus 31.

Katolikus anyaszentegyházunk augusztus utolsó vasárnapján hálát ad az év terméséért. Ez az egyik reggel eszembe jutott nekem is, amint eszegettem a szokásos vajas és dzsemes kenyeremet. Amint kenem a mindennapit, rádöbbenek, mennyi mindennek az eredménye az a szelet kenyér, ami a kezemben van. Először ott van a mag, amelyet valahol kikísérleteztek. Aztán jön a talaj-előkészítés, a vetés, az aratás, a raktározás, az őrlés, szitálás, kovászolás, dagasztás, hevítés, sütés, szállítás, eladás – mind emberi munka; így jut el hozzánk a kenyér. Nem beszélve azokról a szorgos (asszonyi) kezekről, akik ezt az asztalra helyezik. Amíg a búzamagból kenyér lesz, legalább 8–10 kézen keresztülmegy. Gondoltunk arra, mennyi embernek a munkája van benne egy kenyérben?!

De nemcsak abban, hanem minden ételben: vajban, mézben, paradicsomban, palacsintában, borban. A fáradozás, verejtékezés viszont hiábavaló Isten áldása nélkül, mert gürcölhetünk reggeltől estig és estétől reggelig, ha Isten nem ad esőt és napsütést, az egész semmit sem fog érni. Vajon eszünkbe jut-e az, hogy mindent megfizetünk, a munkát, az üzemanyagot, a szállítást, az áfát és még sorolhatnám, de Isten a napért, az esőért nem kér semmit, nem nyújtja be a számlát, amit nekünk ki kellene fizetnünk. A termésünnepnek tulajdonképpen az lenne a rendeltetése, hogy megköszönjük a mindenható Istennek, a nagy kertésznek és nagy gazdálkodónak azt, hogy van, mit együnk-igyunk.

Panoráma

Toronyzene, Szent Mihály-templom. Fotók: Fodor GyörgyIdén is szervezett a Szent Mihály plébánia kulturális programokat: orgonamaratont és toronymuzsikát. Vasárnap délután a négyórás maraton alkalmával kolozsvári orgonisták vállalták, hogy előadott műveik által jelképesen végigfutják a különböző zenei stílusok fél évezredét. A szép számban jelen levő közönség örömmel hallgatta a Pozsár Róbert, Boldizsár Katalin, Potyó István, Miklós Noémi és Csengeri Kostyák Zsuzsa által a templom nagy orgonáján előadott műveket. Az est fénypontját a Szent Mihály-templom pozitív orgonájának átadása és megáldása képezte. Ennek teljes restaurálása az előző évek adományainak, a Prince’s Charities-nek,Károly walesi herceg alapítványának és nem utolsósorban a plébániaközösség hozzájárulásának köszönhetően valósulhatott meg.

A hangszert Johannes Hahn szebeni mester készítette (amint a templom nagy orgonáját is) 1768-ban, és több mint két évszázadon keresztül a Segesvár melletti Vérd szász templom hívő közösségét szolgálta. Bár az orgonaszekrény tetején az 1771-es év olvasható, ez valójában a festés és díszítés időpontját jelzi, amelyet egy Johannes Weiss „pictor” végzett.

Panoráma

A Szent István ereklyéinek átvitele tiszteletére felszentelt Bucsin-negyedi templom augusztus 20-án ünnepelte hatodik születésnapját, még harangszó nélkül. A gyergyószentmiklósi Szent István plébánia az egyházmegye egyetlen egyházközsége volt, amely beharangozás nélkül ünnepelt vasárnaponként, egészen augusztus 24-ig, amikor Tamás József segédpüspök ünnepélyes keretek között megáldotta az új tornyot és a harangokat.

Keresztes Zoltán házigazda-plébános bevezető köszöntőjében örömmel utalt arra, hogy „nagyon sok jó szándékú adakozó ember adományából egy újabb álom valósult meg. Templomunk kiegészült a toronnyal és a harangokkal”. Mostanig is „megtelt templomunk imádkozó emberekkel, anélkül hogy hallották volna a harang hívó szavát. … mert engedték meghallani a belső hangot, a lelkiismeretük hangjának szavát, és indultak. Ezentúl külső hang is jelzi a hívást”.

A nagy harangot (400 kg) a németországi Ulm városa adományozta, a másik kettőt újonnan öntette az egyházközség. A középső harang (210 kg) Szent István király, míg a lélekharang Szűz Mária tiszteletére készült. A szentelési szertartás keretében ünnepi beszédet mondott Mezei János polgármester és Hargita megye tanácsának képviseletében Barti Tihamér alelnök, majd Ferenczi Attila A harangok nyelve című versét Bíró Ágota szavalta el. Az ünnepélyen a gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara énekelt. A leleplezést követően megszólaltak a harangok, először jelezve, hogy nemsokára kezdődik a vasárnapi nagymise. A püspök homíliájában a tornyok és a harangok történelmi jelentőségét, szimbolikáját és üzenetét fejtette ki. Végül Keresztes Zoltán plébános megköszönte minden önzetlen támogató áldozatát, aki anyagi vagy szellemi hozzájárulásával szebbé tette az ünnepet.

Panoráma

Augusztus 20-án több száz összesereglett ember jelenlété­ben áldották meg Kolozsvár Főterén, a Mátyás király szoborcsoport közelében felállított színpadon azt a 200 kilós, rekordméretű kenyeret, melyet Szolnokon sütöttek. A Kárpát-medence kenyerét új búzalisztből sütötték, s Szolnokról azzal a hagyományteremtő szándékkal indították útjára, hogy az együvé tartozás szimbólumává váljon. Az eseményen részt vett Kolozsvár alpolgármestere, a kolozsvári magyar főkonzul, Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint számos más közéleti méltóság. A kenyér megáldásán képviseltették magukat az erdélyi magyar történelmi egyházak: római katolikus részről dr. Marton József nagyprépost, teológiai tanár, református részről Szegedi László esperes, az unitárius egyházat Rácz Norbert kolozsvár-belvárosi lelkész képviselte, jelen volt és áldást mondott Fehér Attila evangélikus-lutheránus főtanácsos. A közéleti méltóságok beszédeikben a Kolozsvárra elhozott kenyeret mint a magyarság szimbolikus összetartozásának kifejeződését emelték ki. Azt is megtudhattuk, hogy a 200 kilós kenyérhez a búzaliszt a Kunságból, a kovász a Délvidékről, Erdélyből a só érkezett Szolnokra, a felhasznált forrásvizet Kárpátaljáról, a burgonyát pedig a Felvidékről gyűjtötték egybe. Azt is megtudhattuk a sepsiszentgyörgyi polgármestertől, hogy szentgyörgyiek építették Szolnokon azt a nagy kemencét, melyben a kenyér sült. Marton József nagyprépost az Ószövetségből, a Királyok első könyvéből Illés próféta alakját idézte fel, s elmondta: a kenyér az élet szimbóluma, ugyanakkor az összetartozás jele is. Az apostoli atyák korának igen fontos, az ősegyházban igen elterjedt, majd sokáig ismeretlen dokumentuma, a Didákhé (azaz A tizenkét apostol tanítása című írás) is megjegyzi: „sok búzaszemből őrlődik a kenyér eggyé”, ennek szimbolikus és ugyanakkor valóságos kifejezője a térre eljuttatott kenyér. 

Panoráma

Búcsú a kolozsvári Donát úti Szent István-templomban

A Szent István napján, 2011. augusztus 20-án felszentelt kolozsvári Donát úti templom falai között tartott ünnepélyes szentmisére a Kolozsvári Magyar Napok színes programválasztéka ellenére sokan eljöttek, elzarándokoltak. Az ünnepélyes szentmisét dr. Marton József nagyprépost, dékán celebrálta. A Szent István király tiszteletére szentelt templomban az ünnepelt szentre való emlékezés, tisztelet és hála légkörében a szentmise végén megáldották a magyarok kenyerét. Akár a Kolozsvár Főterén megáldott Kárpát-medencei kenyér, ez is az összetartozás szimbolikus jelentését hordozta, hisz a Kárpát-medencéből összegyűjtött, Pécsről érkezett búzát Tordaszentlászlón sütötték kenyérré. A megáldott kenyereket a szentmise végén felszeletelték s kiosztották a búcsú résztvevőinek.

Panoráma

SztárolásAugusztus 20-án mutatták be Kolozsváron Andrew Lloyd Webber és Tim Rice 1970-es rockoperáját, a Jézus Krisztus Szupersztárt. A darab bibliai alapokra épít, ugyanakkor olyan új, mai szempontokat is beemel a történet szemléletébe, amelyek negyven évvel a darab születése után is aktuálisak (ilyen a sztárolás, és az annak lélektanára vonatkozó elemek), ugyanakkor a helyenként nyilvánvalóan ironikus megközelítés segíti a nézőt, befogadót a lényeg meglátásában, éppen ezért a darab egésze nem tiszteletlen, nem profanizáló.

A Diákművelődési Házban a Kolozsvári Magyar Napok egyik rendezvényeként játszották először közönség előtt a hónapok óta főleg amatőrökkel, önkéntesekkel előkészített szuperprodukciót Jancsó Hajnal rendezésében. A darab koreográfusa Jakab Melinda, zenei vezetője Hary Judit volt, vezényelt Vlad Eniu. A szöveget eredeti angol nyelven énekelték a szereplők, akik között néhány ismert profi is szerepet vállalt: Răzvan Krivach, Dudu Isabel, Pákay-Farkas Csaba (Andy Ghost), vagy a magyar közönségnek tehetségkutatókból is ismert Fóris-Ferenczi Gábor és Johanna.

Panoráma

A Magyar Televízió Kolozsvárról sugározta augusztus 24-én, a Kolozsvári Magyar Napok zárásakor az esti híradót. A tévéstábbal együtt sokan érkeztek határon innenről és túlról (ahogy Bródy János fogalmazta Farkas utcai koncertjén, Kolozsvárról nézve viszonylagos, ki határon inneni, s ki túli), hogy elvegyüljenek a legkülönfélébb érzékszerveket és hangulatokat megmozgató-felidéző rendezvényeken. Ízlése és igénye szerint válogathatott ki-ki a kínált lehetőségekben: volt, aki a borkóstolásig, a gulyást tartalmazó, csodásan gőzölgő kondérokig jutott, volt, aki irodalmibb főzőcskére vágyva elment Mircea Dinescu és Márkus Barbarossa János közös performanszára. A Farkas utcai kisebb színpadon s a főtéri nagyszínpadon látható-hallható koncertek valóságos tömegeket vonzottak, de idén a színház miniévaddal kedveskedett a nézőknek, nemcsak a sétatéri színpadon, hanem a Farkas utca végén felállított sátorban is.

Egy falat a léleknek
  • Sokszor úgy megyünk, érkezünk meg a szentmisére, hogy hiányzik belőlünk a megfelelő előkészület. Nem csupán a külsőre, a test tisztaságára, a megfelelő öltözetre gondolok, hanem elsősorban a belső tisztaságra, előkészületre.
  • Annak már szinte természetesnek kellene lennie, hogy megtisztult lélekkel veszek részt a szentmisén. De vannak egyebek is, amelyekre oda kellene figyelni: a csendre, az imádságos lelkületre, a kellő időben való megérkezésre. Ha ilyen lelkülettel veszünk részt a szentmisén, akkor lehetővé tesszük az Úr számára, hogy betöltsön az ő kegyelmével, hogy megújítson minket.

Útjelző

Mária iskolájában 94/1.

Jézus megtanít minket, hogy éljük a jelen pillanatot. Az evangélium a gyakorlatban azt kívánja, hogy a jelent éljük. Csak „mára” kéri a kenyeret az Atyától, és azt mondja, hogy elég a mának a maga baja. Ugyancsak az evangélium figyelmeztet, hogy aki az eke szarvára tette a kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten Országára (Lk 9,26). A szentek is arra hívtak, hogy a jelen pillanatban éljünk. Sziénai Szent Katalin mondta: „Az a fáradtság, amely elmúlt, nem a miénk, mert az idő elszállt. Az sem a miénk, amely előttünk áll, mert nem vagyunk biztosak, hogy lesz-e még rá időnk.” Figyelemre méltó egy 3. századbeli szent, Antal apát. Tanításának egyik legfőbb pontja ez volt: „ma”újrakezdeni, a szív tisztaságában és Isten akaratának való engedelmességben.

Pitypang

Hangulatos kirándulással ajándékozta meg a székelyudvar­helyi csoportját a Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal élőket támogató szolgálata a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal segítségével.

A kirándulók autóbusszal kerekedtek útra, hogy meglátogassák a marosvásárhelyi állatkertet. Rövid szovátai pihenő után érkeztek meg, és vidáman járták körbe az állatkertet. A gyerekek barátkoztak az addig csak meséskönyvből ismert állatokkal, lehetett simogatni őket és játszani velük. A jól berendezett terepen, a tervezők gondosságának köszönhetően, kerekesszékkel is könnyű volt a közlekedés, még a pálmaház is bejárható volt. Alaposan ráijesztett a csapatra egy szabadon kószáló, csintalan majom.

Pitypang

Mostanában többször megjelent a közösségi hálón és elektronikus körlevelekben is egy beszámoló, amelynek „ubuntu” volt a címe. Arról szólt, hogy egy afrikai törzs gyermekeinek azt mondta egy kutató: letett egy kosár gyümölcsöt egy fa alá, s aki a leggyorsabb és elsőként ér oda, azé lehet az egész. Azután meglepődve látta, hogy a gyerekek kézen fogva futottak a fa felé, s amikor odaértek, megosztoztak a gyümölcsön. Megkérdezte őket, miért tettek így, a válaszuk pedig egyetlen szó volt: ubuntu. A természetközeli, állandó életveszélyt rejtő környezetben az egyes személyek túlélésének záloga a közösségi összefogás – ezért a versengés helyett a gyermekeket kiskoruktól erre tanítják a szülők és az egész törzs.

Hírek, hirdetések

Management by Jesus szeminárium

Kiss Ulrich jezsuita szemináriumot tart szeptember 25–28. között Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központban azon vezetők számára, akik a legrégebbi és mégis modern jézusi vezetői modellt szeretnék megismerni. A tréning nemcsak elméleti tudást kínál, hanem a gyakorlatban, a hétköznapok során is hasznosítható látásmód-elsajátítást. Az ökumenikus képzés evangéliumi elveken (nevezetesen Márk evangéliumán) és az etikán alapszik. A képzés díja 750 lej/fő. Szállás- és étkezési lehetőség a Salvator Hotelben (a teljes ellátás 350 lej/fő). További információk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0722388651.