Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIII. évfolyam 35. szám, 2013. szeptember 1.

Vezércikk

A Kolozsvári Magyar Napok mára bejáratott, kiemelten fontos rendezvény lett. Mi tagadás, büszke kolozsváriként, vállaltan lokálpatriótaként ennek nagyon örülök. De ennél is jobban annak a ténynek, hogy e napok hangulatban, minőségben olyanok, amire méltán lehetek büszke.

A rendezésen, szervezésen meg tudtak egyezni politikai véleménytől függetlenül különböző nézeteket valló emberek. Istennek hála az egész forgatag nem pártpolitikáról, megosztottságról és különféle oldalakról szólt és szól, hanem ennél sokkal fontosabb dolgokról. Például arról, hogy az élet szép, élni jó, és örülni, ünnepelni remek dolog. Emellett a másik ember, ezen a kategórián belül pedig a másik magyar ember akkor is a sorstársam, ha történetesen bosszantóan másképp vélekedik néhány kérdésről. Meg arról is, hogy pár milliót számláló népként nem engedhető meg az a luxus, hogy a nemzet egyik fele a másikat ellenségnek tekintse, akként kezelje a hétköznapok minden pillanatában. Jó volt a hagyományos erdélyiséget e tekintetben megtapasztalni, s azt is, hogy ebben kisebbségként még mindig van valamink a többségben élők számára, legyenek azok az ebben az országban élő román többségiek vagy az anyaországban többségiként élő magyar feleink.

Panoráma

Márton Áronnal a hit évében 

Nagy püspökünk, Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből. Feladatunk és kötelességünk, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk. A hit évében (2012. október 11– 2013. november 24.) minden hónapra kiválasztunk egy Márton Áron-i gondolatot, hogy ezáltal is – világító jelként – elkísérjen bennünket.

[…] Népünk elmaradottsága megszégye­nítő. Ipar­ban, ke­­­res­ke­de­lem­ben nem bírja el a nyu­ga­ti ver­senyt. Gazdasági szervezettsége nincs, vagy ami van, erő­sza­kolt és kez­det­leges. A földműve­lésben sem ju­tott sok­kal tovább a fa­eke kicseré­lésénél. S szemünk láttá­ra, nap-nap után, újabb bű­nök mar­can­gol­nak be­le: az anyák ritkábban szülnek, az alko­hol már anya­méh­ben is mérgezi a jövő nemzedéket, leányaink ke­rí­tők kar­mai között, if­ja­ink kocsmák gőzében zül­le­nek el. Az öntudatos népi magatartást pe­dig ha­zud­juk, ha állítjuk. Tökéletlen po­li­ti­kai meg­nyi­lat­ko­zá­so­­kat még időről időre ki le­het erőszakolni, de a kö­zös érdekeket látó és azo­kat némán szolgáló egy­sé­ges lelkület és öntudat hiányzik. Intézményeinket sor­­ban por­ba le­het on­ta­ni, tanítóinkat, tanárainkat, pap­ja­in­kat, tisztvi­se­lőinket, népünket külön-külön bár­milyen megpró­báltatás érheti, anélkül, hogy a nép közössége védelemre rándulna. Itt végzetesen ko­moly, ha­laszt­ha­tat­lan tennivalók van­nak, s eze­ket elsősorban megint az iskolának kell vállalnia. Ilyen hely­zet­ben az elefántcsonttorony bűnös fényűzés. Egész ok­tatásügyünknek és a reáfordított sok anya­gi és erkölcsi erőfeszítésnek csak ak­kor van értelme, ha az ele­mi is­ko­la a fa­lu apraját és nagyját majd­nem egy­for­ma gond­dal fog­lal­koz­tat­ja, műveli, és ha a középiskola öncélú zártságából szintén kilép, neve­lői testülete a környék művelődésének irányítójává lesz, ki­dol­go­zott szempontú rendszerével pe­dig nö­ven­dékeit az elérhető leg­jobb egyéni előkészítés mel­lett keresztény népi közösségünk számára is ön­tu­da­tos munkások­nak ne­ve­li. […]

Panoráma

A provinciai nyári találkozónkat 2013. augusztus 20-án az esti szentmisével fr. dr. Orbán Szabolcs tartományfőnök nyitotta meg. Miközben Szent István királyt méltatta, arra buzdított, hogy alapjaiban kell megújulnia az életünknek. A sziklaalap, amire építkezhetünk: Jézus Krisztus.

Augusztus 21-én a reggeli szentmise főcelebránsa fr. Kovács Antal volt. A nap bevezető szertartását fr. Urbán Erik vezette. Ezt követte fr. Böjte Mihály rövid bevezetője a találkozó témájáról. A legutóbbi nagykáptalan (2009) kérése a definitórium generáléhoz (a rendi tanácsadó testülethez) az, hogy mélyítse el a ferences identitás témáját és a klerikus, valamint a laikus testvérek részvételét az evangelizációs missziós tevékenységben.

Panoráma

Immáron harmadik alkalommal került sor augusztus utolsó vasárnapján az Isten adta és az emberek által megmunkált termények megáldására a szentkatolnai római katolikus templomban. A falu szorgos kezű emberei eljöttek, és elhozták terményeikből bemutatni és megköszönni az Úrnak, hogy mindennapi kemény munkájuk nem fölösleges. Isten az idei esztendőben megáldotta bő terméssel, elegendő esőt, napsugarat adott, és fizikai erőt a föld megműveléséhez. Hiszen elmondhatjuk mi is, amit a kis Fülöp Bernadett szavalt a szentmise kezdete előtt:

„A kamrában szőlő, körte

Dió, alma, áfonya,

Hagyma, zöldség, cékla, krumpli

Kéthordónyi káposzta.”

Panoráma

Augusztus 20-án minden magyar országalapító királyunkat ünnepelte. A keresztény magyarok ezen a napon nemcsak az 1000-ben megkoronázott királyra, hanem az 1083. augusztus 20-án szentté avatott egyházalapítóra emlékeztek, arra, aki a gyakran lehetetlennek tűnő helyzeteken is túlemelkedett, és túlemelte népét. Habár egyetlen fiát, Imre herceget elveszítette, országáról gondoskodott, azt a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta, örök érvényű pártfogó felé irányítva a magyar népet. Így sokan a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényein ünnepeltek, és sokan imádkoztak Szent István közbenjárásáért is a Donát úti új, modern katolikus templomban szentmisére gyűlve.

Panoráma

Tizenkilencedik születésnapját ünnepelte az Élet a Lélekben imacsoport Sepsiszentgyörgyön augusztus 21-én a Krisztus király-templomban, mely szentségimádással kezdődött. A szentmisét Dávid György plébános mutatta be, és ő magyarázta az igét. Az igeliturgia olvasmányait a Szent X. Piusz pápa ünnepére előírtakból vette. A 20. század első pápáját 1903-ban választották meg. Az ő jelszava volt: Vissza kell térni Krisztushoz! X. Piusz pápa megpróbálta a szentáldozáshoz visszavezetni az embereket.

Panoráma

Butyán Imola taizéi naplója 

Taizé… Ez a különleges kirándulás nem az utazásból, a nagyvárosok látogatásából áll, de persze hozzátartozik az is. Én is úgy indultam neki, hogy milyen jó lesz körülnézni Európában, és majd meglátjuk, milyen is lesz az az egy hét Taizében. Nem tudtam, mire számítsak. A végén meg már nem akartam hazajönni.

Augusztus 2-án este indult a kis csapatunk Nagyváradról. Az úton megálltunk Olaszországban, megcsodálhattuk Velencét, megismerhettük az eredeti olasz ízvilágot, a nap végén pedig a tengerparton frissültünk fel. Másnap már Taizében voltunk. Soha életemben nem láttam ennyi embert egy helyen: több mint négyezren keringtünk a táborhelyen.

Panoráma

365 esztendeje, 1648. augusztus 25-re virradó éjszaka adta vissza lelkét teremtőjének Kalazanci Szent József, a kegyes tanítórend, közismertebben a piarista rend alapítója. Erre emlékeztünk a kolozsvári Piarista templomban az elmúlt vasárnapi szentmise keretében, amelyen részt vettek a néhai Zágoni Mikes Kelemenről elnevezett főgimnázium öregdiákjai, az utódiskola, a Báthory István Líceum tanárai, a Marianum leánynevelő intézet volt diákjai és a piaristák tisztelői.

Egy falat a léleknek

• „Boldog ember, aki a gonoszok tanácsát nem követi, aki a bűnösök útján nem jár, és nem vegyül a csúfot űzők közé. Aki örömét leli Isten törvényében, s parancsairól elmélkedik éjjel és nappal. Olyan, mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak el.” (Zsolt 1,1–3)

• A „hívő ember” nem más, mint „igaz ember”, aki számára Isten akarata nem egy kívülről rákényszerített törvény. Isten törvénye számára öröm, amelyet Isten felé való teljes kitárulkozásban olvas és tanul meg azért, hogy belülről érteni és élni tudja azt.

Útjelző

(VIII. parancsolat, 10. rész, befejezés) 

1974-ben a romániai Előre napilap egy érdekes hírt közölt. Ekkor halt meg egy Fred Stewart nevű cansasi farmer. Végrendelete igen furcsa volt. Meghagyta ugyanis, hogy hatalmas vagyonát felesége csak akkor örökölheti el, ha minden évben, a halála évfordulóján mezítláb végig megy Cansas City utcáin. Kezében égő gyertyát tart, és tele torokkal hússzor ezt kiáltja: ha kevesebbet beszéltem volna, férjem is tovább élt volna!

Emlékezzünk régiekről

Kilencven éve halt meg:

Zonda Vince. Kézdiszentkereszten születetett 1859. január 17-én. Pappá szentelte 1883. július 16-án Lőnharth Ferenc püspök. Gyergyószentmiklóson káplán, Maroshévízen és Tekerőpatakon plébános. Meghalt 1923. szeptember 15-én.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Induljunk ki a tudomány meghatározásából: „A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett ismeretek összessége. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie, és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük. A tudomány eredménye egyetemes érvényű.” Tehát ebből levonva a következtetést, a tudomány fontos és elmulaszthatatlan része az ember életének, mivel hozzájárul a fejlődéshez, és ezáltal az emberiség olyan információk birtokába jut, amiket fel tud használni bizonyos területeken.

Pitypang

Gyulafehérvár (Cetatea Alba-Iulia)

Utunkat folytatva a Maros mentén Szászvároson át jutunk el Szászsebesre, ahol láthatjuk az 1387-ben épült alacsony várfallal és egy pár tornyocskával körbevett Óvárost. Továbbhaladva érünk az egykori erdélyi fejedelemség „fővárosába”, Gyulafehérvárra. Az erdélyi „örök város” Fehér-megyében található, a Marosba ömlő Ompoly jobb partján, közel a torkolathoz helyezkedik el egy 230 m magas fennsíkon, alig 90 km-re Kolozsvártól, 75 km-re Szebentől.

Pitypang

A hit és a világ hullámhosszán
9. forduló 

Keresd ki a helyes válaszokat, töltsd ki, vágd ki, gyűjtsd össze a pályázati szelvényeket, és havonta küldd be a megadott posta- vagy e-mail címre! A helyes megfejtők közt negyedévenként könyvjutalmakat sorsolunk ki.

Hírek, hirdetések

Családreferens-képzés Sólyomkőváron

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség augusztus 22. és 25. között harmadik alkalommal szervezte meg Sólyomkőváron az egyházmegyei családreferensek képzését. Az egyházmegye esperesi kerületeiből érkező családok számára a képzést Bittsánszky János és Sára, a Budapest-Esztergomi Egyházmegye családpasztoraciós referensei, illetve Konrád Katalin és munkatársa, Dulău Diana tartották. (Micaci Cristian)