Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 35. szám, 2011. augusztus 28.

Aktuális

Magyarországi iskolások mesélték: osztályfőnökük, egy budapesti elit gimnázium magyartanára nem szívesen enged kérésüknek, hogy erdélyi kirándulásuk során Kolozsváron is megálljanak, „mert az már nem magyar város”. Megdöbbentem, kolozsváriként legalább annyira szíven ütött, mint amikor iskoláskoromban magyarországi turisták így kedveskedtek: „Milyen szépen beszélsz magyarul!” Értem ugyan az idegenkedést, főleg az egyes médiaorgánumokban hosszú ideig látott-hallott kampány nyomán, amely egyrészt folyamatosan elsiratta, másrészt pedig csak és kizárólag a negatívumot mutatta meg Kolozsvárról (egyébként sok más erdélyi helyszínről is). Mintha az segítene az anyaországi lelkének, ha mindig sírnia, siratnia kellene az erdélyieket… Mintha valamit is javított volna az itteniek sorsán! Mintha nem a pozitív hírekkel való megerősítés volna az igazi és egyetlen segítség! A jó meglátása, megláttatása, felmutatása ad erőt a kitartáshoz, lelkesedést az olykor valóban csak arasznyi haladás érzékeléséhez… De talán a Székelyföldről sem látszik mindig tisztán a kép: hogyan is él a kolozsvári magyar, aki a bőrén érzi, éli meg kisebbségi voltát, amióta 20 százalék alá csökkent a magyarság a kincses városban, de megéli azt is, hogy ennek ellenére, az évekig folytatott indulatszítás ellenére a többség többsége békét és barátságot akar. – Minderre rámutatni volt kiváló alkalom a másodszor megrendezett Kolozsvári Magyar Napok. Jó volt magyarnak lenni itt, nem hivalkodóan, de nem is csak szavakkal. Jó volt a többségiek bekapcsolódását érzékelni, a rendezvények nívója miatti tiszteletet. Jó volt tapasztalni: lehetséges az erdélyi magyarság összefogása! Gergely Balázs mondta a zárónapon: vigyék hírét, hogy Kolozsvár él, (magyarként is) élni akar.

Aktuális

Schmitt Pál magyar köztársasági elnök nem hivatalos látogatásra érkezett Kolozsvárra, ahol augusztus 21-én a Kolozsvári Magyar Napok zárónapi rendezvényein találkozott a kolozsváriakkal. Délután fél 5-kor a Szent Mihály-templomban vett részt szentmisén. Kovács Sándor főesperes-plébános fogadta és köszöntötte a magyar köztársasági elnököt. A szentmise végén Schmitt Pál is szólt a jelenlevőkhöz, örömét fejezte ki, hogy Európa egyik legrégibb és legszebb templomában, Európa egyik legszebb terén üdvözölheti itteni magyar sorstársait.

Majd a templom mellett álló Márton Áron-szobor előtt rótta le tiszteletét. Este a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén szólt a kolozsváriakhoz s az erdélyi magyarokhoz.  Román nyelvre is tolmácsolt beszédében Schmitt Pál hangsúlyozta: a közösséget megtartani a legjobban a kultúra által lehet. Az ünnepi szónoklatok sorát Máté András Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei elnöke, az esemény társfőszervezője, majd a főszervező, Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke folytatta, ez utóbbi azt hangsúlyozta: nem igaz, hogy Kolozsvár halott város lenne, s azt kérte, vigyék hírét, hogy Kolozsvár igenis él, élni akar.

Panoráma

dr Czirják Árpád pápai prelátus

Augusztus 20-án, Szent István király ünnepén új templom tornyában megkonduló harangszó hívta szentmisére Kolozsváron a híveket: különösen szép ünnepre gyűlhettek össze mindazok, akik éppen nem nyaraltak, vagy szándékosan úgy intézték szabad­idejüket, hogy itthon, itt lehessenek. A Donát negyedi Szent István-templom felszentelése jelentős esemény ugyanis a kolozsvári katolikus közösség életében. Az ünnepi szentmisére érkezőket a Kolozsvári Magyar Napokon is szereplő huszárok fogadták: Csík, Marossárpatak, Szováta, Szentegyháza, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Debrecen huszárai. A huszárparancsnok köszöntötte a főpásztort és a jelenlévőket, majd Kovács Sándor főesperes szólt az ünneplőkhöz és köszöntötte  dr. Jakubinyi György érseket, Andrei Andreicuţ ortodox érseket, a jelen lévő egyházi és világi méltóságokat, majd megemlékezett Szent István királyról, felidézte életének azokat a mozzanatait, amelyek rex christianusszá, keresztény királlyá tették. Paul Claudelt idézve hangsúlyozta Szent István egyéniségének fontosságát és örök érvényű üzenetét: nemcsak a magyarság számára fontos a nemzetalapító és kereszténységre vezető király, hanem a környező népek számára is, hiszen „csak a Szent István-i úton van gyógyulás a Duna-medencében”. Szent István ugyanis párhuzamosan építette az államot és az egyházat. Ezt követően Kovács Sándor főesperes felidézte a templom építésének történetét: 1991. január 23-án tették le az alapkövet, s bár meg kellett szakítani az építkezést, 2010-ben folytatni lehetett a munkálatokat, megépülhetett Isten újabb földi szentélye.

Panoráma

Búcsú a Perkőn 

Háromszék egyik legismertebb búcsújáró helye a Kézdiszentlélek fölé magasodó Perkő hegye, ahol államalapító királyunk tiszteletére emelt kápolna vigyázza fehérlőn Kézdiszék településeit. Augusztus 20-án minden évben ide zarándokolnak a környékbeli és távolról érkező magyar ajkú hívek. Az idei búcsús szentmise kezdetén a főcelebráns, Vargha Béla kézdi-orbai főesperes arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy keresztény magyarként kötelességünk a Szent István intelmeiben megfogalmazottakhoz híven jó keresztények, jó magyarok és jó állampolgárok lenni, s most, amikor nem korlátozzák hitünk gyakorlását, éljünk e lehetőséggel. E három adottságunk és lehetőségünk együttes megélése tehet teljessé.

Panoráma

A Max Weber Alapítvány és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet rendezvénye keretében Kiss Dénes, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára Az erdélyi magyarok vallásosságának sajátosságairól tartott előadást.

Panoráma

Augusztus 15-én búcsús szentmise keretében ünnepelték a vulkáni templom száz­éves évfordulóját. A fő­ce­leb­ráns és szónok Tamás József segédpüspök volt. Az ünnepségre sokan jöttek el: a helyi hívek mellett vendégek, a környező egyházközség papjai és hívei. Az ünnepség mottóját a Jelenések könyvéből vették: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (12,1).

Panoráma

Búcsú Erzsébetvárosban

Augusztus 15-én Erzsébetvárosban kettős ünnepet ültek: 220 éve, 1791. június 29-én gr. Batthyány Ignác püspök felszentelte a templomot, s szintén 220 éve, augusztus 17-én halt meg a templomépíttető örmény plébános, Karácsony János. A búcsús ünnepségen jelen volt az erdélyi örmény kormányzó, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a szentmisét celebrálta az örmény vikárius, Szakács Endre, a homlíliát Lokodi Attila dettai plébános mondta. A szentmisén a szamosújvári örmény katolikus kórus énekelt, a szólót Kirkósa Júliától hallhatták a hívek. Az erdélyi magyar örmény közösségek küldöttei együtt ünnepeltek a kis létszámú helyi örmény közösséggel: a gyergyói, szamosújvári, szépvízi, csíki vendégek mellett érkezetek messzebbről, Magyarországról is (Budapest, Székesfehérvár, Nyíregyháza, s köztük volt Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke is), egy másik jelentős létszámú vendégcsoport a Regátból érkezett, vezetőjük Varujan Vosganian. Eljött Örményország bukaresti nagykövete, Hamlet Gasparian és a kinevezett apostoli örmény püspök, Datez Hagopian archimandrita is. A búcsús szentmise a helyi hagyományokhoz híven körmenettel zárult, amelyben fehérbe öltözött lányok vitték a porcelánból készült helyi Mária-szobrot. (Babota Tibor)

Panoráma

Minden Istennek szentelt élet akkor tud csak igazán gyümölcsöző lenni, ha a szőlőtőn marad mint növekedésre képes szőlővessző – ahogyan ezt Jézus tanítja. Ehhez viszont szükség van a rendszeres elvonulásra: ki a hegyre, az Atya közelébe – ahogyan Jézus is tette, ahogyan példát mutatott. De még ez sem elegendő akkor, ha Isten nemcsak mint egyént, hanem mint közösséget hívott meg. Erre az apostolok adtak igen szép példát. Éppen ezért ez a valóság indít minden szerzetesközösséget arra, hogy rendszeresen összejöjjön nemcsak imádkozni, hanem átgondolni saját működését, a sajátos karizma megkívánta lehetőségeit az adott helyzetben.

Panoráma

A II. Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 17-én a Bocskai-házban mutatták be a dr. Sas Péter budapesti művelődéstörténész által összeállított A római katolikus egyház szerepe Kolozsvár építészettörténetében című kötetet. Köszöntőjében Fodor György piarista konfráter elmondta, nem véletlen, hogy a könyvismertetőre Hunyadi Mátyás király szülőházával átellenben, Bocskai István erdélyi fejedelem szülőházában (amely a Sapientia egyetem központi épülete) került sor, mivel mindkét épület mind a magyarság történelme, mind a kincses város építészettörténete szempontjából fontos.

Panoráma

1996 júliusában nyitották meg a kolozsvári Szent Mihály plébánián a Szer­vátiusz Múzeumot. Az 1983-ban elhunyt Szervátiusz Jenő szobrász hagyatékát fia, Szer­vátiusz Tibor – aki szintén szobrász – saját műveivel kiegészítve a Szent Mihály egyházközségnek adományozta.

Panoráma

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a keresztény ifjúság is lehetőséget kapott a megnyilatkozásra többek között a Főtéren felállított MIT (Magyar Ifjúsági Tanács)-kávéházban. Minden délelőtt 10 órakor az érdeklődők együtt kávézhattak valamelyik felekezet egyetemi/ifjúsági lelkészével, föltehették neki kérdéseiket, bepillantást nyerhettek az illető közösség, illetve lelkipásztor életébe. Augusztus 18-án délután az egyetemi gyülekezetek vezetői, kolozsvári ifjúsági lelkészek ökumenikus kerekasztal-beszélgetésére is sor került.

Panoráma

A sepsiszentgyörgyi Krisztus király plébánia közössége bebizonyította: közös akarattal, egy szívvel-lélekkel Krisztus királyt követve létre tudja hozni a szeretet földjét, a szeretet csodáját. Augusztus 8–14. közt a plébániakertben 16 bibliai városban 27 csoportvezető 335 óvodással és kisiskolással élte ezt meg. Az idei téma az evangéliumi városok volt. Reggelente meghallgatták a tízparancsolat egy-egy részét, majd ráhangolódtak értelmezésére, elmélkedés, közös ebéd után kezdődtek a nagy játékok, akadályversenyek.

Panoráma

Július utolsó hétfőjén kíváncsian sorakozott fel 56 fiatal, majd a buszra szállva mindenki megkapta a névjegykártyáját és a július 25–29. közti hétre szóló programot. Útközben a Nyergestetőn megnéztük az emlékműveket,  Csíksomlyón a kegytemplomban szentmisén vettünk részt. Előadás volt a megbocsátásról és az önismeretről. Borzontra érve a táj szépsége megragadott. Este tánc és nótaest volt élő zenével. Másnap megismerkedtünk a Gyilkos-tó és a Békási-szoros történetével. György Mihály-Levente tisztelendő úr szentmisét tartott a Gyilkos-tói Szent Kristóf-kápolnában. Délután csónakáztunk a Gyilkos-tó szürkészöld vizén, majd meglátogattuk a gyergyószentmiklósi Szent István-templomot.

Panoráma

Ivóban táboroztak a keresztúri fiatalok

Párkapcsolat, szerelem, szexualitás volt a témája székelykeresztúri középiskolások és egyetemisták augusztus 15–19. között tartott ifjúsági táborának az ivói Kolping-táborban.  „A célunkat elértük, ha a fiataljaink megértik, hogy a párkapcsolat a házasság szentségében csúcsosodik ki és ott teljesül be” – összegezte a tábor üzenetét Kovács Péter székelykeresztúri plébános, az ifjúsági csoport lelki vezetője.

Panoráma

Az idei marosfői hittantábor mottója szolgáltatta a cikk címét. Ennek szellemében töltött el egy hetet ötven csíkdánfalvi iskolás Ébner atya házában. Vigyázz! Kész! Rajt! Istennek célja van az életünkkel. Figyelmesnek kell lennünk, hogy meghalljuk a szavát (Vigyázz!), készen kell lenni a cselekvésre (Kész!) és megtenni, ami ránk bízatott (Rajt!).

Mint az a címből is kitűnik, a sport területéről választottunk témát a bibliai tanításokhoz. A bevezető történetek egy focicsapat gondjait dolgozták fel, hidat verve egy valós helyzetből a bibliai tanításhoz. A csoportbeszélgetések során pedig lehetőség nyílt a bibliai tanításból visszaérkezni a mába, ezúttal azonban a gyermekek életébe. Így szövődik bele Isten szava a hétköznapokba.

Panoráma

Assisi Szent Ferenc iskolája másodszor 

„…a Magasságbeli nyilatkoztatta ki nekem, hogy a szent evangélium szerint kell élnem” mottóval a ferences testvérek augusztus 11–14. között másodszor rendezték meg Assisi Szent Ferenc iskoláját Csík­­somlyón.

Fr. Pantea Tibor, fr. dr. Orbán Szabolcs, Puvak Marián és Mărtinaş Justinus ferences szerzetesek a csíksomlyói kolostorban és környékén mintegy 120, Csík, Gyergyó és Udvarhely vidékéről, valamint a Maros-mentéről érkezett IV–VIII. osztályos gyereknek szerveztek tábort, amelynek az volt az alapgondolata, hogy amint Szent Ferenc az evangéliumból értette meg, mit kell tennie az életében, hozzá hasonlóan miként kell ma úgy olvasni a Szentírást, hogy annak alapján lehessen cselekedni a hétköznapokban.

Panoráma

Az Úr van veled, hős vitéz (Bír 6,12) mottónak szánt ige alatt augusztus 8–13. között a csomafalvi Köllő Miklós Általános Iskola 51 diákja bibliatáborban vett részt, amely Háromkúton, a Szeretet­városban került megszervezésre. A táborvezetők a csomafalvi tisztelendő, Fülöp László, a Keresztirány Ifjúsági Szolgálat munkatársai és gyergyói hitoktatók voltak, akik a Koen Alapítvány Vakációs Bibliahét 2011 (Vigyázz! Kész! Rajt!) című programajánlatából állították össze a tábor alapgondolatát körvonalazó témákat. A kiscsoportokra osztott résztvevők csodálatos természeti környezetben tapasztalhatták meg Istenre utaltságukat és az egymásért való törődést a szeretetben. A délelőtti foglalkozásokat többnyire a tanulás töltötte ki, amelynek keretében egy-egy csoportvezető felvállalta, hogy ismerteti az aznapi témát, igyekszik a résztvevőket közelebb hozni – akár játékosan – az üzenethez és megpróbál mindenkit ráhangolni Isten közelségére, s a belőle táplálkozó feladatainkra.

Interjú

Beszélgetés Székely János püspökkel

Előző lapszámunkban közöltük a Székely János eszter­gom-budapesti segédpüspökkel készített interjúnk első részét, amely a tíznapos, Szamosújvár–Csíksomlyó távon szervezett gyalogos zarándoklat harmadik állomásán, Nagy­sármáson készült. A Maros megyéhez tartozó mezőváros plébániája a katonai egyházközség leányegyháza, ahol alig tizenegynéhány katolikus él. Császár Erzsébet gondnok szervezésében lelkesen fogadták a zarándokokat a katolikusok és a vallási, nemzetiségi szempontból is sokszínű családok.

Kitekintő

A brit zavargásokról tudósító portálok egyike (kitero.hu) Az elveszett nemzedék lázadása címmel próbálta értelmezni a jelenséget, amelyet az augusztus 6-án kirobbant események hoztak ismét előtérbe. Nem véletlen az sem, hogy a brit utcai randalírozást párhuzamba állítják a tavaszi arab forradalmakkal és a francia városokat pár éve feldúló zavargásokkal – sőt, ide számíthatjuk a madridi ifjúsági találkozó előestéjén kitört összetűzéseket is, amelyek során a lázadó fiatalok az álpápamobilon egy ördögfejet hordoztak körbe…

Egy falat a léleknek

• Nem szabad borulátóan, panaszokkal telten élni az életet.  A panaszkodó, borulátó élet nem élet. Azok, akik az Úrba vetett hit alapján állnak, egészen másként értelmezik a halál kultúráját és a feltámadás jeleit.

• A mindenkori jelen új lehetőséget jelent. Lehetőség az odaadó keresésre, amelyet az igazi értékek beteljesülési utáni mélységes vágy vezérel. Az ilyen ember azt látja, hogy a mindenkori jelen a kegyelem ideje, vagyis az Úr ajándéka. Ezért is próbálja azt megragadni.

Útjelző

II. parancsolat (5. rész) 

1973-ban Ausztráliában az egyik állatkereskedő feladott az újságokba egy apróhirdetést, amelyben ez állt: Sürgősen keresek egy legjobban káromkodó férfit, hogy eladásra szánt papagájállományomat tanítsa meg jól káromkodni. Pénz nem számít! Micsoda megszégyenítő hirdetés Isten nevének a meggyalázására.

Isten neve mellett Jézus szent neve is imádást és tiszteletet érdemel. Istent nem látta senki. De Jézust kortársai igen. Ő a láthatatlan Isten képmása, akiben fölénk hajolt a mennyei Atya. Ő kinyilatkoztatta nekünk az Atyát. Ezért érdemel még a neve is nagy megbecsülést.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Mert mit is jelent szabadon élni? Meg voltam győződve, hogy tudom – legalábbis tisztában vagyok azzal, mit jelent számomra a szabadság. S ahogy egyre inkább kezdem megismerni az embereket, érteni vélem, mit jelent számukra, és talán általános értelemben a szabad lét.

Hírek, hirdetések

Megáldották és átadták Udvarhelyen a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házat

Augusztus 22-én, Szűz Mária királynő ünnepén du. 5 órakor kezdődött a Mária Rádió székelyudvarhelyi regionális stúdiójának búcsúünnepe. Az ünneplés vasárnap este 8 órától szentségimádással kezdődött. Hétfőn du. 2 órától önkéntes találkozó, majd 4-től imaszándék-fogadás, rózsafüzér ima következett. A búcsús szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta, ő áldotta meg a stúdió új kápolnáját, valamint a nemrég elkészült, rekordidő alatt megépült Szent Pió Lelkigyakorlatos Házat. A Szent Pió nevét viselő lelkigyakorlatos ház a stúdió mellett tavaly óta egy külön épületben, húsz férőhellyel rendelkezett, ezt most további negyvennel gyarapították. (Fotó: Dávid István)