Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 34. szám, 2015. augusztus 23.

Aktuális

A találkozó negyedik napján Száva Péter és brassói barátai vezették a dicsőítést, az előadásokra hangolódást.

Fülöp László az ima fontosságára hívta fel előadásában a hallgatói figyelmét. Fontos rendszeresen időt szakítani az imára, és ez minőségi idő kell legyen, hiszen az Istennel való beszélgetésről van szó. A szentmisén az áldozás sem jutalom, inkább erőforrás az embernek, hiszen ez az Istennel való találkozás legfontosabb pillanata.

Párkapcsolat keresztényként – Jakabos Barnabás jezsuita szerzetes érdekes témát elemzett előadásában. Szerinte a párkapcsolat és a házasság olyan „közös játék”, amelyben lehet és kell is vigyázni a partner érzékenységére, ellenkező esetben hosszú távon sebezhetővé válhat a kapcsolat.

Interjú

A szentatyával. Fotó: L´Osservatore RomanoInterjú Csiszár Klára pasztorálteológussal, a Nemzetközi Ministránsszövetség alelnökével 

Miért jó a nemzetközi ministráns zarándoklat? Mire biztosít lehetőséget? 

Nehéz általánosan megfogalmazni, miért jó a nemzetközi ministránszarándoklat. Hiszen úgy vélem, hogy annyi válasz volna erre a kérdésre, ahány résztvevő. Erre egy konkrét példát mondanék, mellyel idén találkoztunk. Egyik nap egy fiatalember telefonált be a CIM (Nemzetközi Ministránsszövetség) irodába és érdeklődött, hány óráig vásárolható aznap nálunk zarándokkendő. Néhány perccel zárás előtt személyesen érkezett a korábban telefonon érdeklődő, és szóba elegyedtünk vele. Kiderült, hogy svájci ministránsként részt vett a 2010-es zarándoklaton.

Bálványoson (Háromszék) nagyon sok forrás és feredő található. Ezek közül többet fel szoktam keresni. (Ez nem a reklám helye, mert a gyógyvizek használatáért – legyen az forrás vagy feredő – nem kell fizetni.) Az idén többször jártam a Mikes-fürdőre, népiesen a Vallatóba. Állítólag ezt a fürdőt, mely több medencéből áll, azért nevezték el Vallatónak, mert olyan hideg a vize, hogy ha az ember belekerül, mindent „bévall” – háromszékiesen szólva. 

Szenzációs, édenkerti, gyönyörű, leírhatatlan a környezet és a légkör. Susogó szellő, csiripelő madarak, zenélő tücskök, bugyogó források, morgó föld: az „érintetlen” őstermészet. És ha belép ebbe a miliőbe a modern kor embere, hátrahagyva a technika vívmányait, a Vallató kicsalja belőle az eredeti, az ártatlan, tiszta embert, az Isten képére alkotott teremtményt. Itt nincs rongálás, mert minden alkotás közmunka eredménye, amire mindenki vigyáz korra, nemre, nemzetiségre való tekintet nélkül. Itt nincs szemét, mert az idelátogatók elviszik a sajátjukat. Itt nincs zaj, mert tisztelik a természet zenéjét. Itt nincs tiszteletlenség, megbántás, vízbe ugrálás még gyerekek részéről sem, mert az ember embernek barátja. (Egyik barátom ottfelejtette a felsőruháját, amit egy hét múlva is megtaláltam.) S amikor lábamat áztatva a pár fokos vízbe elgondolkodtam, miért van ez így, a feleletet abban találtam meg, hogy az érintetlen természet a végtelen isteni szeretetet sugallja. Ezért szépsége, bája az embert sokszor akarata ellenére is istenivé teszi, és a bűnbeesés előtti paradicsomban érzi magát. A Vallató kihozza belőlünk az istenit, ami igazi emberré tesz minket. Jó volt vallani a Vallatóban.

Panoráma

Kötetlen hangvételű beszélgetésre hívta Schönberger Jenő püspök Szent Maximilian Kolbe emléknapján az újságírókat

A tavalyi, első, sikeres újságíró-találkozót követően, annak folytatásaként, Schönberger Jenő püspök idén újra meghívta azokat az újságírókat, akikkel folyamatos és jó kapcsolatot ápol az egyházmegye. Szent Maximilian Kolbe, az újságírók védőszentjének emléknapja alkalom a megállásra, a hála kinyilvánítására. Az egész éves rohanás mellett ugyanis kevés idő marad a lélekre-figyelésre, a hírek utáni hajszában sokszor elmaradnak az emberi kapcsolatok, idővel nehezebben szólítjuk meg egymást, elfedhetjük, hogy közös a célunk, társak vagyunk a krisztusi ige terjesztésében, az evangelizációban.

A délután fél kettő után kezdődött találkozón mindenkit arra kértek, beszéljen magáról, érzéseiről, az eltelt év történéseiről életében, illetve mondja el, a közösség történései hogyan hatottak rá.

Panoráma

Boros Misike neve sokak számára ismerősen hangzik. Sokan megismerték a televíziós verseny során tehetségét és tudását. A virtuózok című tévéműsorban felbukkant zongorista édesanyja Csík­szent­miklós szülöttje. Nyugtázhatjuk, hogy a fiatal tehetség fél lába szentmiklósi. A kis virtuóz Misike a vakációkban több időt tölt édesanyja felőli nagyszüleinél. Így nem volt annyira nehéz felvenni a kapcsolatot vele. A kis Misi nagyon szeret sportolni. Én személyesen a szentmiklósi futballpályán ismerkedtem meg vele játszás közben. Az esti futballozás után átcsaltam Szépvízre, hogy a Bors László újtusnádi orgonaépítő által készített ötéves új orgonát bemutassam neki. Természetes, hogy az orgona elnyerte a virtuóz tetszését. Mivel Gábor Zoltán plébánossal és Gál Zoltán gondnokkal együtt szerettünk volna már húsvétkor koncertet szervezni, felvettük a kapcsolatot részben a helyi volt kántor, Bíró Zsolt-Imre és más személyes kapcsolatok révén Misikével és szüleivel. Akkor nem tudtunk időpontot egyeztetni, de most, a nyári szünidőnek és a virtuózok koncertkörútjának köszönhetően sikeresen megszervezhettük az orgonakoncertet. Előtte egy héttel a plébános meghirdette a templomban és mindenkit meghívott. A zene a kultúra része. Egy nép véleményem szerint nem attól a legértékesebb, hogy milyen fegyverállománya van, hanem hogy milyen a kultúrája. A kultúrát nem elég őseinktől örökölni, hanem azt tovább is kell adni, s ez minden elöljárónak elsődleges feladata kell hogy legyen. Ezzel a koncerttel elsősorban a zenei kultúra továbbadása volt a cél. Továbbá sokan figyelemmel kísérték a községből Misi eddigi pályáját, és arra gondoltak, élőben is meghallgatnák a zenei produkcióját. Felemelő, hangzatos és gyönyörű koncertnek lehettek hallgatói azok, akik részt vettek a tízórás vasárnapi ünnepi szentmisét követő rövid, de tartalmas orgonakoncerten. Az orgona hangzása, a művek harmóniái egy picit kiemelik a hétköznapi embert a mindennapok világából. A hallgató egy teljesen más lelkiállapotba kerül, ha hagyja, hogy a dallam ívei magával ragadják. Ilyenkor „megszűnik a világ”, a hallgatás és a csend jutalma az elmélyülés, a csendben a hívő katolikus rátalálhat a mindenütt jelen lévő jóságos Istenre. Ez a rátalálás lelki feltöltődéshez vezet. Közben a zene hatása hálára, dicsőítésre is hangolja az embert. Mindenképp pozitív hozadéka van egy ilyen zenei eseménynek.

Panoráma

Az utóbbi időben Kolozsváron elszaporodtak az elsősorban magyar vonatkozású műemlék épületek zömében graffitivel történő összefirkálása, megrongálása. Szeretném nem hinni, hogy ennek oka a Kolozsvári Magyar Napokkal kapcsolatos ellenérzés lenne az elkövetők részéről. Valószínűnek tartom, hogy a templomok, a helytörténettel kapcsolatos épületek esetében ezek Isten- és hitellenes, esetleg akár sátánista megnyilvánulások.

Egy falat a léleknek
  • Ne legyetek szomorúak, mint azok, akiknek nincs reményük.” (1Tessz 4,13) A világban nem egyszer örömhiányban élünk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt valahogy pótoljuk.
  • Az igazi örömet nem lehet kompenzálni. Az igazi öröm ajándék, Isten ajándéka. Életünkben a szomorúságnak, a félelemnek, az állandó panaszkodásnak át kell adnia a helyét az igazi örömnek, vagyis Isten ajándékának.

Pitypang

Barangolás Erdélyben (5. rész)

Az előző lapszámokban Erdély belseje felé haladva Arad és Nagyvárad felől mutattuk be azt a természeti és műemlék-„kavalkádot”, amit érdemes megtekinteni. Az egyik útvonal Arad–Déva–Vaj­da­hunyad és a Zsil völgye, a másik útvonal Várad–Csucsa volt. Folytatjuk tehát Csucsától Kolozsvár felé az utunkat. Az E60-as főutat követve 80 kilométerre Váradtól, Kolozsvártól 65 kilométerre található egy remek kirándulóhely, Nagysebes (Valea Drăganului). Itt látható a Dregán mesterséges gyűjtőtó. A főúttól 25 kilométerre található, ha Bucea településnél, illetve 20 kilométerre, ha a Csucsa és Poieni közötti úton térünk le. Az út mellett levő kisvasúti megállónál (Halta Drăgan) kell letérni. A betonból készült ívelt gátat 1987-ben fejezték be. A gát 120 m magas, tetejének hossza 424 m. Vizét elektromos áram termelésére és öntözésre használják. Átadása óta a völgyben megszűnt az árvízveszély, ami előtte nagyon gyakori és veszélyes volt a lakosok számára. A tó partján lévő erdészút Jádremeténél (Remec) éri el a Jád-völgyét, innen folytatható az út Biharfüred (Stâna de Vale) felé. A túrautak szerelmeseinek nyitott az út a Bihar-Vlegyásza (Vigyázó csúcs) irányába. Visszatérve az E60-as főútra, tovább haladunk Bánffyhunyad irányába. Alig néhány kilométer után következik a sebesvári (Halta Bologa) kisvasúti megálló. Itt jobbra (Kolozsvár felől balra) letérve érkezünk egy történelmi jelentőségű műemlékhez, Sebesvárhoz (Cetatea Bologa). A falu bevásárlóüzlete mellett jobbra térve, egy aránylag könnyű emelkedőn elérhetjük a vár romjait. Alig negyedórányi kapaszkodás után egy drótkerítéshez érkezünk, ugyanis a történelmi műemléket körülfogó hegyoldal magánterület, azt egy helyi gazdálkodó legelőként hasznosítja. A 80 méter hosszú, 20 méter széles, szabálytalan ellipszis alakú vár legrégebbi épületrésze a kör alakú öregtorony. A 13. század második felében emelt vár napjainkban is 25 méter magasságig dacol az időjárás viszontagságaival. Vaskos kőfalában az emeleti szintekre felvezető lépcsősor figyelhető meg.
A várkaput az északkeleti oldalon alakították ki, a felvonóhidas bejáratot nagyméretű rondella (körbástya) védelmezte. Lőréseinél felállított ágyúkkal pusztító tüzet zúdíthattak a támadó ellenségre. Sziklakőből épült, falai vakolva voltak. Egy masszív kerek toronyból (lakótoronyból) áll, amihez egy ovális udvart közrefogó várfal csatlakozik. A vár két hosszanti oldala egy-egy kerek kétszintes bástyával egészül ki, mindkét szinten lőrésekkel tűzfegyverek számára. A torony viszonylag jó állapotban maradt meg, szinte eredeti magasságában áll. Jelenleg három szintet lehet elkülöníteni, amelyek között részben a torony falának vastagságában kialakított lépcsőn lehetett közlekedni. A legfelső szinten egy kürtő nyomát lehet megfigyelni. Eredetileg a várfal belső oldalának mentén sorakoztak a különféle helyiségek, ezek az építmények azonban többnyire elpusztultak. A várról készült leltárak szerint feltűnően sok pince volt benne, és ezek voltak a legjobb állapotban (B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak. Ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973). Nagy Lajos király uralkodása idején a mindenkori erdélyi vajda birtoka volt. Luxemburgi Zsigmond király juttatta magánkézbe, előbb Mircea havasalföldi vajda, majd a Bánffy nagyúri család mondhatta a magáénak. A középkor évszázadai során fokozatosan fejlesztették, bővítették védőműveit. 1598-ban, a török hódoltság korszakában, az önállóvá váló Erdélyi Fejedelemség rendjei itt tartották egyik országgyűlésüket. Fontos hadi szerepre a 17. század második felében jutott, végvár lett. A törökkel vívott 1660-as szászfenesi csatavesztés után testőrei a sebesi végvárba menekítették a halálosan megsebesült II. Rákóczi György fejedelmet. Bár a török szultán követelte Sebesvár lerombolását, végül Apafi fejedelemnek mégis sikerült megmentenie. Egy 1680-as feljegyzés szerint falai erősen omladoztak, alig néhány fejedelmi zsoldos volt benne. A Rákóczi-szabadságharc bukásával sem rombolták le a várat. Végül teljesen sorsára hagyták, romba dőlt. Megmentésére 1910-ben a fiatal erdélyi építész Kós Károly készített terveket, de anyagi erejéből végül csak az öregtorony befedésére futotta. Napjainkban teljesen gazdátlan, területét bozótos foglalja el, ami éles ellentétben áll a falai előtti gondozott gyeppel.

Innen kanyargós utakon ugyan, de már csak egy „lépés” Kalotaszeg központja, Bánffy­hunyad, a maga történelmi múltjával.

 

 

  Összeállította: Minier Csaba

Hírek, hirdetések

Megemlékezés és konferencia Márton Áron tiszteletére

Augusztus 29-én, szombaton de. 10 órakor kezdődikCsík­szentdomokoson a Márton Áron püspök tiszteletére IV. alkalommal szervezett megemlékezés és konferencia.A megemlékezés a csíkszentdomokosi római katolikus templomban de. 10 órakor szentmisével kezdődik, amelynek főcelebránsa Jakubinyi György érsek, a homíliát Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános, Márton Áron püspök egykori titkára mondja. A konferencia a csíkszentdomokosi Művelődési Házban 11,45-kor a résztvevők köszöntésével kezdődik, előadások: 12 órától: Márton Áron a doberdói harctéren (dr. Kovács Gergely kánonjogász, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, Róma), 12,25 Kasza László, Márton Áron szentté avatási ügyének viceposztulátora mutatkozik be, majd fél 1-től, illetve du. 1 órától a következő előadások lesznek: Márton Áron, az ifjúság vezére (dr. Bodó Márta főszerkesztő, Kolozsvár), Márton Áron püspök a kultúra szolgálatában (dr. Marton József nagyprépost, egyetemi tanár, Gyulafehérvár). Az előadást büféebéd követi, majd fél 3-tól újabb előadás lesz: Márton Áron a titkosszolgálatok célkeresztjében 1938 és 1980 között (dr. Denisa Bodeanu történész, Márton Áron Securitate-dossziéjának kutatója, Bukarest), ezt követően dr. Kovács Gergely posztulátor beszél a Márton Áron püspök nyomdokain szervezett zarándoklatokról, végül Szarka-Dobi Gyöngyi, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa a Márton Áron, a XX. század püspöke címmel meghirdetett Kárpát-medencei diákvetélkedő internetes fordulóit értékeli ki és eredményt hirdet. A szerény büféebéd minden résztvevő számára biztosított. A szervezők zarándokcsoportokat is várnak. Az esemény szervezői a domokosi Márton Áron Múzeum, a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért. Bejelentkezés és bővebb információ: Bőjte Csongor (0746 721 691, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).