Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 34. szám, 2011. augusztus 21.

Aktuális

Ismét hangos az erdélyi média egy vallási témát is érintő kérdéstől. Kell-e a Farkaslaka községhez tartozó Székelyszentlélek határába, a hegyoldalra egy Krisztust ábrázoló szobor, amely azonban nem leplezett módon egyben kilátó is lenne, és méreteiben Kelet-Európa legnagyobbra, impozánsnak, messzire látónak és látszónak tervezett Krisztus-szobra?

A felsorakozó érvek egyrészt szigorúan, érzelemmentesen szakmaiak: az építészek, köztük Albert Márton, Berszán Ruxandra, Bogos Ernő, Korodi Szabolcs, Köllő Miklós, Márton Ildikó, Máthé Zoltán urbanisztikai, tájhasználati és építészeti szempontból az eddig közölt vázlatterv és a kivitelezést dokumentáló fotók alapján egy Krisztus- szobornak és -kilátónak a giccs fogalmát kimerítő ötvözését látják,  s mint ilyet nem minősítik alkalmasnak a felállításra. Hasonló a  gyulafehérvári főegyházmegyei Egyházművészeti Bizottság véleménye is, ezért ez sem javasolta az emlékmű felállítását. Ez utóbbi egyöntetű szakvélemény alapján Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a székelyszentléleki plébániának címzett leiratában erre hivatkozva nem támogatja (igaz, nem is tiltja tételesen) a mű felállítását, ám a hozzá forduló plébánosnak jelez egy másik szempontot és érvrendszert: „…esetleg hivalkodásnak minősül és nagyzolásnak nézik egyre elszegényedőbb világunkban”. És van a harmadik szempont, az igenlőké: ezek egy része a turisztikai érdeklődés fellendítését is látja a terv megvalósulása nyomán (s ilyenként szintén érzelemmentesen, hasznossági oldalról tekinti), egy másik része a vallási jelleget nézi, ezt tartja főszempontnak. Ilyen szemszögből fontosnak, vallási jelképnek érzik az érvelők a szobrot: a hitéhez ragaszkodó, vallását megtartó Székelyföld képének megerősítését látják benne, ellenzőinek kicsiny­hitűségét, anyagiasságát érzik az ellenérvekben felszínre jutni.

Interjú


Sokszor olvasható lapunkban a csíkszentdomokosi segítőnővérek felhívása: lelkigyakorlatra, elcsendesedésre hívnak legtöbbször, de másféle csoportokat, lelki elmélyülést segítő programokat is hirdetnek, nem is csak Csíkszentdomokoson, de Erdélyben több helyszínen is. A nyár, különösen augusztus a pihenés, a vakációk és szabadságok ideje, ahogy azt sokan mondják: „uborkaszezon”. De vajon a kívülről semmittevésnek tűnő csend – uborkaszezon? Ha a fizikai kikapcsolódás mellett (helyesebben inkább: után) a lelki elmélyülést célzó programot választ valaki, mire számítson? Erről és ehhez hasonlókról kérdeztük Darvas Piroska segítőnővért. 

Mire jó egy mai fiatalnak, felnőttnek egy, a segítőnővérek által kínált lelkigyakorlat? Konkrétan miben tud segíteni? Van hatása? Tartós tud lenni a hatása? (Hiszen pár nap elvonulás után visszaáll a rohanásba, és vége a csendnek…)

Panoráma


Beszélgetés Székely János püspökkel 

Múlt héten beszámoltunk arról, hogy egy tizenöt fős zarándokcsoport indult Szamosújvárról Csíksomlyóra Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezetésével. A tíznaposra tervezett, mintegy 250 km-es út harmadik állomásán, Nagy­sármáson beszélgettünk a főpásztorral.

Honnan jött e zarándoklat ötlete? Mi a története?

A zarándoklat gondolata bennem született meg több mint egy évvel ezelőtt. A Mária-út tervét gyönyörűnek tartom–érzem–hiszem. Olyan út ez, amely a régiónak – a Kárpát-medencének, a magyar népnek, egy kicsit ezen túl is, Mariazelltől  Csíksomlyóig – a lelki vérkeringését próbálja felpezsdíteni. Népünk számára út Isten, a Szűzanya felé, de egymás felé is. A szétszakítottság egy nép történetében seb, bénítja nemcsak azokat a nemzetrészeket, amelyeket elszakítottak, hanem még jobban bénítja az anyaországi magyarságot, ahogy egy test, ha a végtagok vérkeringését leszorítják, haldokolni kezd. Hiszem, hogy a Mária-út mód arra, hogy ez a vérkeringés újrainduljon.

A harmadik zarándoknap végén milyen élményekkel gazdagabbak?

Panoráma

Hargitafürdő 120 éve indult fejlődésnek: 1891-ben új utat építettek a Tolvajostető és a helység között. Katolikus közössége száz éven keresztül a csíkcsicsói, majd a csíkszeredai Szent Kereszt plébániához tartozott, egy éve önálló plébánia. A ma látható, Szent István király tiszteletére szentelt gyönyörű fatemplom a Gyulafehérvári Főegyházmegye földrajzilag legmagasabban fekvő temploma.

Panoráma

Augusztus 1–6. között hetedik alkalommal szervezte meg a Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális Bizottságának családpasztorációs munkacsoportja nyári családos táborát. A program helyszíne ebben az évben is a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium volt. A Legyenek mindnyájan egy (Jn 17,21) mottóval megrendezett tábor alap-témája A család mint a Szentháromság ikonja volt.

Panoráma

Országos Hit és Fény zarándoklat

Csíksomlyón ünnepelte a Hit és Fény Duna-tartománya a közösség 40. születésnapját július 21–25. között.

A közösség elindítója egy 1971 húsvétján értelmi fogyatékosoknak és családtagjaiknak szervezett zarándoklat volt. Azóta tízévente Lourdes-ba zarándokoltak emlékezni és hálát adni. Közel 80 országban vannak Hit és Fény közösségek, ami hatalmas létszám, így a közösség úgy határozott, a 40. évfordulót tartományokra lebontva ünnepelik. Az öröm hírnökei mottóval kezdték az ünnepséget szervezni a világ különböző tartományaiban ta­­lálható kegyhelyeken. A Duna-tartományhoz tartozó országok magyarországi, vajdasági, román és erdélyi közösségeket ölelnek fel, így mindezen közösségek képviselői voltak együtt (meghívottként a lengyelek is) az erdélyi Lourdes-ban, Csíksomlyón (a budapesti Pompéri Gábor fogalmazta ezt meg). A közel 300 résztvevő minden korosztályt képviselt, s együtt éltek át csodálatos napokat: 96 fogyatékos, 55 szülő és családtagok, segítő barátok, papok, lelkészek együtt. A zarándoklat mottójául a Mt 22,–14-et választották, ez a példabeszéd a királyi menyegzőről.

Panoráma

Augusztus 7-én Kézdialmáson a falunapok alkalmával az egyházközség ünnepi ruhába öltözött. Az ünnepségsorozat szentmisével kezdődött. Mindenki sietett a templomba, hogy helyet találjon. A szíhalmi testvértelepülés hagyományőrző csoportja népviseletben vonult a templomba. Mellettük haladtak az egyházközség gyermekei, fiataljai székely népviseletben, hogy körülállják a miséző oltárt. Ennek az ünnepnek két fő meghívottja volt: Orbán László pápai prelátus és Szilágyi István kanonok (ez utóbbi sajnos betegsége miatt nem tudott eljönni).

Panoráma

Falunapok Györgyfalván 

Falunapokat tarottak a Ko­lozsvár szomszédságában, még­­is a forgalmas utaktól kicsit távolabb eső Györgyfalván július utolsó napjaiban. A szorgos kezekről ismert, ezek nyomán módossá vált falu lakóinak rég volt ilyen jellegű ünnepben része. Megszervezése négy fiatalt és segítőiket dicséri, s e dicséretet csak hangsúlyozza, amit a falunapok végeztével néhányan az idősebb generációhoz tartozók közül megfogalmaztak: „Ilyet mi még sosem láttunk!”

Panoráma

Augusztus 20–21-én rendezik meg a II. Zagyvapálfalvai Egyházművészeti Napot. A ta­­valy nagy sikerrel megrende­zett egynapos rendezvény idén két napig tart. Az első ünnepi esemény augusztus 20-án, szombaton 10-kor volt, amikor szülőfalujába, Vizslásra látogatott az esemény díszvendége, dr. Fodor József nagy­váradi kanonok, nagy­pré­post, püspöki helynök, aki a II. világháború ideje alatt született a községben. A vizs­lási templomban tartott ünnepi szentmisén vette át az anya­könyvi kivonatokat a község polgármesterétől, Angyal Jenőtől, hogy az iratok birtokában elindíthassa a magyar állampolgárságának kérését. A délutáni hivatalos megnyitó ünnepségen a zagyvapálfalvai Jézus Szíve templomban ünnepélyes kenyérszenteléssel kezdődik az egyházművészeti nap, melyen köszöntőt mond Gyurkó Géza diakónus, az ünnepi eseményen beszédet mond Ve­­sze­lov­szki Balázs helytörténész, a kenyérszentelést pedig Fodor József végzi. A ke­nyér­szentelési ünnep után a ka­rancs­sági Ju­bi­lá­te Deo kórus a legszebb egyházi művekből nyújt válogatást, orgonál és a kórust vezényli: Durnyik József akolitus-kántor. A koncert közben Tóth Tamara versei hangzanak el. A koncertet követően a plébánián Bugyi István József képzőművész képeiből nyílik kiállítás. A napot szentmise zárja.

Panoráma

Antoni Gaudít ma elsősorban a katalán modernizmus legjelentősebb, egyedi stílusú építészeként ismerjük. Elképzelhető azonban, hogy idővel az egyház szentjei között is tisztelhetjük. José Manuel Almuzara, az Antoni Gaudí boldoggá avatásért létrehozott egyesület elnöke szerint társulatuk 1992-es megalakulása óta azon munkálkodnak, hogy a világ ne csak Gaudí építőművészetét, hanem személyiségét és keresztény hitét is megismerje. 

Panoráma

Az összes magyar egyházmegye fiataljai részt vesznek a Madridi Ifjúsági Világtalálkozón. Szatmár, Várad, Gyulafehérvár és Munkács fiataljai a magyarországi egyházmegyék képviselőivel együtt 1650-en mennek Madridba, ebből 1200-an a magyar egyházmegyékből és 250-en Magyarország határain kívülről, kétszázan kisközösségekkel, szerzetesrendekkel. Emellett több kisebb csoport utazik, például az Emmanuel, a Chemin Neuf, a Verbum Dei, a Schoenstatt családmozgalom, a Neo­kate­kumenális Út, a ferencesek és a jezsuiták szervezésében, és egyénileg utazók is vannak a résztvevők közt. Előtalálkozókat szerveztek Spanyolországban is az egyházmegyék, például Terrassa, Valencia, Girona, Ciudad Real, Valencia, Zaragoza városában, előtalálkozónak adott otthont Guadarrama (Chemin Neuf Közösség), Paray-le-Monial (Emmánuel Közösség), valamint Loyola (Magis – jezsuiták) is. 

Panoráma

Irodalmi tábort szervezett Csíksomlyón Böj­te Csaba az irodalmat kedvelő, a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekottho­nokban nevelkedő gyermekeknek. „A költészet felöltöztetett mondanivaló. Járjanak szép ruhában a gondolataink!” – mondta el indíttatásáról Csaba testvér. Ő azt szeretné, ha „gyermekei” megtalálnák helyüket a világban. Az irodalmi tábor keretében úgy gondolta, jó, ha a gyerekek alkotókkal találkoznak, élményeket szereznek, a közös élményekből töltekeznek, s később is meríteni tudnak belőle. Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képzelőerejük lendületet kap.

Panoráma

Egy szép vasárnap délután, július 17-én kis seregnyi (száz fős) csapat gyűlt össze a szárhegyi plébánián. Fejünkben kérdések motoszkáltak, milyen lesz, nem hagytam-e otthon valamit. Fölösleges aggodalmak voltak, hiszen a hely, ahová mentünk, egy külön ország egyetlen várossal: Szeretetváros. Itt béke, szeretet van, és szükség nincsen. Őrangyalkáink szívesen segítenek, ha mi kérjük őket.

Az első próba a táborhelyre gyaloglás volt. Kimerítő volt.  A dolog jó oldala, hogy azalatt ismerkedhettünk. Megtudhattunk vicces történeteket egymásról. Ilyenkor mindenki puhatolózik, kikkel is lesz egy héten át. Megérkezve elfoglaltuk a szálláshelyünket és próbáltuk a hely csendjét magunkba ölelni.

Egy falat a léleknek

• Hogyan akarjunk segíteni másokon, ha mi magunk is részekre szakadtunk? Ha kiüresedtünk, ha kiégtünk? Mindenki abból tud adni, amije van. Ha belül üres, akkor az jó esetben is csak fülcsiklandozó zengő érc és pengő cimbalom. Kár dicsekedni az ürességünkkel. Nem is beszélve a további okozott károkról…

Útjelző

II. parancsolat (4. rész) 

Papságom első éveiben történt, hogy az egyik délután családlátogatásra indultam. De amikor odaértem a család házának küszöbéig, a bent hallottak miatt földbe gyökerezett a lábam. A körülbelül kilencéves unoka torkaszakadtából káromkodott, átkozta félig béna nagyanyját. Hallottam a sírdogáló öregasszony panaszát is: ne káromkodj, jaj, ne káromkodj, te szerencsétlen!

Megfordultam, mert nem akartam megszégyeníteni őket. Eszembe jutott, mi lesz velünk, ha még a gyermekek is így káromkodnak! Mert sok mindenhez hozzászokunk életünkben, de a gyermeki káromkodás nagyon mellbe tudja vágni az embert. Hány és hány családban éppen a szülőktől, a legközelebbiektől tanulnak meg káromkodni ezek az ártatlan gyermekek. Mekkora nagy számadás vár az ilyen emberekre…

Fiatal vagyok és gondolkodom

Mikor és minek köszönhetően lehet szabad az ember? – szegezték nekem a kérdést, de én inkább arról szeretnék írni, mikor s minek köszönhetően nem szabad az ember… Mert sokkal több tapasztalatom van arról, hogy nem, mint hogy igen…

Gyerekként az ember a szüleitől, nagyszüleitől függ, a családtól: oda megy, azt csinál, amit parancsolnak, kérnek, elvárnak. Az iskolában a csengő beparancsol az osztályba, órák vannak, szabályok, igaz, egyenruha már nincs, de azért elvárják, hogy így és ne úgy öltözzünk. Iskolai táborban is a tanár, a vezető dirigál, hiába szabadidős program.

Hírek, hirdetések

Ökumenikus családterápeuta és családkonzulens képzés

A Magyar Családterápiás Egyesület akkreditált képzést hirdet az iskolanővérek szervezésében a család évében Debrecenben 2011 novemberétől. A képzés célja és felhasználhatósága: 1) az egyházakon belüli – gyülekezetben, szeretetotthonban, iskolában történő család-lelkigondozás speciális igényéinek is megfelelő képzettség nyújtása; 2) minden, családokkal foglalkozó szakember számára használható a Magyar Családterápiás Egyesület (MCSE) által elismert „családkonzulens” vagy „családterapeuta” képzettség.