Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 32. szám, 2016. augusztus 7.

A nyár nemcsak a szabadságok, az együttlétek időszaka, hanem a tanulásé, a fejlődésé, a tapasztalatcseréé is. Utóbbi három leginkább az erdélyi néptánctáborokra jellemző…

Erdélyt és az embereket összekötik a táborok kapcsolathálója: Jobbágytelke, Felsősófalva, Kommandó, Kalotaszentkirály, Válaszút, Gyimesközéplok, Györgyfalva, Magyarlapád… Minden ilyen tábor közösségépítő. Tánc, dalolás, kézművesség által építi a táborozók közösségét. Ez a közösség egy nagyobb közösség tagja is lesz: a falué, a helyieké. A helyiek megmutathatják vendégszeretetüket, kultúrájukat, szokásaikat, életmódjukat. Mindez tükrözi a táborozók irányába azt, hogy milyen emberek a falusiak, hogyan gondolkodnak, dolgoznak, élnek, milyen a vallási életük, milyen a kapcsolatuk egymással, vendégekkel, Istennel. „Népet csak egészében lehet megismerni, a nép dalát is csak az érti meg igazán, aki ismeri szokásait, ruházatát, ételét…” (Kodály Zoltán) A szeretetet nyújtják a résztvevők felé. Ahol szeretetet adnak és szeretettel válaszolnak, ott emberszeretet van. Ahol emberszeretet, ott Isten iránti szeretet… Az önzetlen, elfogadó szeretet van jelen akkor, ha a táncoktatáson párt cserélünk, ha a táncházban felkérünk táncra egy ismeretlent, ha köszönünk az idegennek, ha útbaigazítást adunk valakinek… A tánc az önkifejezés eszközeként lehetővé teszi azt, hogy a puszta üzleti vagy munkakapcsolatok háttérbe szorításával előtérbe kerüljenek az emberi, baráti viszonyok. A szeretet, a jókedv, a tánc és a népdal lesz mindenki összekötője. Az öröm, a muzsika, a közösség, az éneklés által – bár nem kimondottan Isten nevében történik – egy kis mennyországnak lehetünk részesei. A népdalokban gyakran Isten a megszólított és imaként hatnak: „Nyisd ki, Isten, kiskapudat,/ Hadd lássam meg szép napodat!…”, „Adj, Isten, meleget,/ Fűnek-fának levelet!…” „Adjon Isten minden jót, minden jót,/ Jobb időt, mint tavaly volt, tavaly volt./ Sok örömet e házba, e házba./ Boldogságot házunkba, házunkba.” A néptánctáborban megszűnik a helyi-jövevény, barát-idegen, táncolni tudó-nem tudó kategorizálás. Mindenki eggyé válik. Nem népi éneket énekelnek, de a közösségi lét által a 150. zsoltár szavait élik meg egymással, egymásért és ezáltal Istenért is. A tánc út egymás felé, egymáshoz. A tánc a másik elfogadása, támogatása, vezetése. A táncban felszabadul a lélek, megszűnik a gond. A tánc ima: a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki. A néptánc képes gazdagítani mind lelkileg, mind fizikailag. Legszebb változata a körtánc, amely a teljességet, az összetartozást, az egységet fejezi ki. Ahogyan az imában is fontos szerepe van a testtartásnak (kéztartásnak), úgy a körtáncokban, a legényesekben, a forgatósokban is az egységes mozdulatnak, amely mindig felfele mutat. Ebben van benne a táncoló ember hálája teremtője felé. A tábor alkalom arra, hogy a helyi közösség megmutassa a világnak: kik ők, milyenek ők, milyen az értékrendszerük… Darvas Piroska segítőnővér, aki a lelkiség terén végzett tevékenysége mellett néptáncol is, így fogalmaz: „A táncban oldódnak a feszültségek, a tánc felszabadít, örömet sugároz. A tánc nem idegen a keresztény hit számára sem. Az, hogy az ember mozdulatokkal, gesztusokkal fejezze ki magát, oly régi, mint maga az emberiség. Ugyanez érvényes a táncra is. Az ember mindig is használta a táncot, hogy kapcsolatba kerüljön az istenséggel. A táncok az élet iránti szeretetből születtek, a tánc megnyitja az embert az igazi életre és az Istennel való kapcsolatra is.”

Panoráma

Az egyetemi beiratkozási időszak végén felkerestük a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében működő Római Katolikus Teológia Kar felvételi irodáját, hogy megtudjuk, milyen érdeklődés mutatkozott a kar által kínált szakok iránt.

Bereczki Gyöngyvér foglalkozott a jelentkezőkkel. Ő már az első napokban úgy látta, nagyon komoly, felkészült, céltudatos beiratkozók keresték fel a kar titkárságát. A tanárképző helyei többnyire be is teltek, a vallástudomány szakon maradt néhány hely őszire. A gyulafehérvári papképzésre 12 jelentkező nevezheti sikeresnek a felvételijét, néhány hely ott is maradt még az őszi felvételi időszakra. A magiszteri képzésre is lehet még ősszel is jelentkezni. Holló László, a kar tanára, a felvételi bizottság elnöke szintén elégedett volt a kar iránt mutatkozó érdeklődéssel, sőt, véleménye szerint az idén volt a legjobb az arány a nyári iratkozási időszakban. Vik János dékán kérdésünkre elmondta, a kar kiváló lehetőségekkel rendelkezik a diákok elszállásolását illetően, jobb helyzetben vannak, mint sok más egyetemi kar, gyakorlatilag mindenkinek tudnak bentlakáshelyet biztosítani.

Panoráma

Kiemelt zarándokhely – Szentjobb

Erődített, öles kőfalak, reneszánsz kályhacsempe- és kerámiatöredékek regélnek a múltról a Bihar megyei Szentjobbon, amelynek várában júliusban kezdődtek régészeti ásatások a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar megyei Körösvidéki Múzeum szervezésében, hogy adatokat gyűjtsenek a szentjobbi apátság 18. századi kúriájának felújításához és a 16. századi reneszánsz vár romjainak feltárásához, helyreállításához.

Panoráma

Ilyenkor, nyáron, vakációzás, kirándulások alkalmával jobban rácsodálkozunk a természet szemet-lelket gyönyörködtető gazdagságára és szépségére, a szelíden csobogó patakra vagy a hatalmas erővel, szinte robajjal lerohanó vízesésekre. Arról nem is beszélve, milyen jólesik egy-egy pohár víz vagy egy felfrissítő zuhanyzás. De egyáltalán vagy csak nagyon ritkán gondolunk arra, hogy a víz is Isten jelenlétére mutat. És még ritkábban jut eszünkbe megköszönni ezt neki.

Panoráma

Magyar népünk kedvelt hitvallása a búcsújárás. A középkorban őseink, hosszú utak fáradalmait is felvállalták csak azért, hogy eljussanak egy „szent” helyre, levezekelni bűneiket és egy-egy jó lelkifürdő után testben-lélekben felfrissülve tértek vissza mindennapi nehéz munkájukhoz. Ez az életforma igen sok kortársunk számára olyan terhet jelent, amely elől szívesen és könnyen kitér. Azoknak a nemzedékeknek életeleme volt és boldogok voltak, szemben a mai emberrel, aki nagy utazásokat tesz, mert megengedheti magának, de nem találja otthonát sehol. Hazatérve éppen olyan örömtelenül zuhan vissza a hétköznapok taposómalmába s őrli az életet örömtelenül és céltalanul.

Panoráma

A würzburgi egyházmegye Kolping Szervezetének vezetőségi tagjai Erhard May kíséretével látogatást tettek a gyulafehérvári főegyházmegye több Kolping-családjánál. A látogatás célja a két egyházmegye sokéves partnerkapcsolatának elmélyítése volt.

Ahogy azt korábban mindkét szervezet képviselői kifejezték, a közös munkát, közös gondolkodást a személyes találkozások révén lehet igazán erősíteni, elősegíteni. A vendégek közül többen most jártak Erdélyben először. Ugyanígy volt ez tavaly a hazai csoport esetében is, amelynek tagjai a kölni nemzetközi Kolping-nap kapcsán látogattak el hozzájuk Würzburgba.

Panoráma

Családos hétvégét hirdetett meg a jobbágyfalvi Tündér Ilona panzióba július 22–24. közöttre a Gyulafehérvári Egyházmegye Kolping Családi Szervezete, Tánczos Edit Kolping-referens révén.

A résztvevők Bereczki Silvia segítőnővér kalauzolásában járhatták körbe előbb az irgalmasság tematikáját, majd annak megélését, gyakorlatát a családban. A részt vevő családok párban is megbeszélhették azt, mit jelent számukra irgalmasságot gyakorolni a családi élet kihívásai közepette, valamint azokat a nehézségeket, amelyek problémát jelentenek az irgalmas szeretet gyakorlásában. Ez idő alatt a gyerekek külön foglalkoztatásban részesültek, amelyből nem maradt ki a játék, a kreatív tevékenységek – természetesen szakszerű irányítással, odafigyeléssel. Az Erdély különböző helységeiből érkező kis családok hamar egymásra hangolódtak nemcsak a közös téma és beszélgetések, hanem a közösségi játékok révén is, amelyeket a gyerekekkel együtt örömben és elfogadásban együtt megéltek. Az együttlét záróakkordjaként minden család egy kis ünnepi momentummal készült arra, hogy kifejezze a többiek számára, hogyan élhető és éltethető a családban az irgalmas szeretet. A derűs, szép együttlét kísérője volt az ima, az ének, a meghitt beszélgetések, a tábortűz melletti szórakozás. Vasárnapi hálaadásukban köszönetet mondtak Istennek mindazokért a személyekért, akik ezt a hétvéget megszervezték, tartalmassá, sikeressé, élvezhetővé tették.

Panoráma

Élménybeszámoló a Krakkói Ifjúsági Világtalálkozóról 

A 14. Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóról, Krakkóból a hazautazó fiatalokat kérdeztük arról, milyen élményekkel térnek haza az egyhetes találkozóról. Csúcs Endre arról mesélt, mi volt az, ami különösen hatást gyakorolt rá az IVT alatt, milyen tervekkel, milyen céllal készült a találkozóra, s mi az, amit magával hoz az egyhetes találkozó után.

Egy falat a léleknek
  • Urunk színeváltozásakor két alak jelent meg, Mózes és Illés, akik haláláról beszélgettek. A hegyről lejövet pedig Jézus meghagyta apostolainak, hogy ne beszéljenek a látomásról mindaddig, amíg fel nem támad a halálból.
  • Isten szeretet, aki kinyilatkoztatta önmagát, de úgy, hogy senkit sem kényszerít. Ellenben Isten az egyetlen jó, az egészen jó, az egyedüli jó. Nincs nála jobb, akit választhatunk, akire szükségünk lenne.
  • A rosszat csak a jóhoz való viszonyban lehet meghatározni. Végső soron a rossz nem más, mint Istennel szembeni ellenszegülés.

Emlékezzünk régiekről

Száz éve halt meg Steinhauer Ferenc. Erzsébetvároson született 1860. március 25-én. A gimnáziumot Erzsébetvároson és Gyulafehérváron, a teológiát is Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1883. július 16-án Lönhart Ferenc püspök. Szászrégenben és Segesváron káplán. Felsőcsertésen és Erzsébetvároson plébános, majd Erzsébetvároson örmény szertartású plébános és főesperes. Meghalt 1916. augusztus 3-án, 56 éves korában.

Hírek, hirdetések

Lelkigyakorlat a segítőnővéreknél

A személyesen kísért, szentignáci lelkigyakorlat olyan belső út, amely találkozáshoz vezet saját magunkkal és Istennel. Segít abban, hogy saját életünket a hit fényében szemléljük, felfedezzük benne Isten működését, növekedjünk a személyes istenkapcsolatban, és ebből a tapasztalatból találjunk útmutatást életünk következő lépéseihez.