Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 31. szám, 2011. július 31.

Aktuális

Sokadik érettségi találkozónkon vettem részt. Osztálytársaim kb. fele már régóta külföldön él. Még 1989 előtt szöktek a „szabad”, jóléti világba. (Akkoriban nagy hóbort volt a kölföldre szökés. Sok ismerősöm hagyott itt csapot-papot Eldorádó után sóvárogva). Azóta rendszeresen, nagy szeretettel mindig eljönnek találkozóinkra. Közülük három Svédországban élő rendre meg is látogatott falusi otthonomban, mivel a tlálkozót követően egy-két hétig itthon maradtak szülőföldjükön. Nagyon kedves egykori kollégámmal poharazgatva sok mindenről beszélgettünk, emlékeztünk... Kérdezetlenül, szomorúan  egyszer csak megjegyezte: – Nem akarom részletezni a dolgokat, de tudd meg, hogy nagy ára van annak, hogy mi ott élünk! –Éreztem mély szomorúságát és nem folytattam tovább a témát.

Interjú


Hazatértek a zarándokok 

Július 24-én éjjel – immár kisbuszon, a kerékpárokat biztonságosan a furgonba pakolva – hazaérkeztek a kerékpáros  Ca­ri­tas-zarándokok Kolozs­várra, Ma­­rosvásárhelyre, Csík­ba. A július 6-án Csík­som­lyó­ról induló 10 zarándok 18 nap alatt tette meg  az utat és július 23-án több mint 1400 kilométer megtétele után megérkezett a magyarság legnyugatibb zarándokhelyére, az osztrák Mariazellbe. A Mária-úton több Mária-kegyhelyet érintve Mária oltalmába ajánlották az irgalmas szeretet gyakorlatának kibontakozását a Kárpát-medencében, ugyanakkor útjukon találkoztak közösségekkel, elvitték hozzájuk a csíksomlyói Szűzanya üzenetét, beszéltek a Mária-útról és a Caritasnál végzett munká­jukról.

Míg az út elején a rettentő kánikula nehezítette az utat, az utolsó napokban a szemerkélő eső és az osztrák hegyvidék igencsak friss levegője „izzasztotta” meg őket. Majdnem mindenhol a Mária-út önkéntesei várták őket, kínálták meg pogácsával, ebéddel, vacsorával és szálláshellyel, majd csatlakozva hozzájuk kísérték, vezették útjukat, mondhatni kézről kézre adták a zarándokokat. Így az út sikere a sok támogatónak és segítőnek köszönhető, és annak a sok imának, igazi útravalónak, amivel az itthoniak lélekben elkísérték őket. Az utolsó napon a schwarzaui templomban a szó szoros értelemben fapados szálláson, de a szentség jelenlétében ébredtek, és a hajnali 5 fokban indultak el az aránylag rövid, 56 kilométeres, de nagy szintkülönbségeket rejtő utolsó távon. Az autós kísérők is gyalog tették meg az utolsó 20 kilométert, így teljesedett ki a zarándoklat: kerékpáros és autós után gyalogos zarándoklattal.

Interjú

Nemzetközi hungarológiai kongresszus Kolozsváron 

Dr. Gábor Csilla szerint megtiszteltetés, hogy Kolozsvár, s lényegében az erdélyi tudományosság megkaphatta egy ilyen méretű kongresszus szervezésének feladatát. 

Kolozsváron tartják augusztus 22–27. között a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek témája: Nyelv és kultúra a változó régióban. A kongresszuson lesznek plenáris előadások és szimpóziumok, valamint szekció-előadások is. A szekciók munkája a szimpóziumokkal párhuzamosan folyik majd, különböző helyszíneken. A főbb szekciók (amelyeken belüli további alszekciók is lesznek) a következők: filozófia, hungarológia, irodalom, művészettörténet, néprajz, nyelvészet, színház, zene, szociológia–politológia–demográfia, történelem és filmtudomány.

Panoráma

Amint Fábián Mária, az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egységének elnöke korábban tájékoztatta lapunkat, szeptember 5–7. között tartják Nagykárolyban, az Árpád-házi Szent Erzsébet Nőszövetség szervezésében Megélni a Krisztusi szeretetet és ezen keresztül építeni Isten országát mottóval a nőszövetségek egységének éves találkozóját, ahová az egyes tagszervezetek elnökeit, illetve a lelkivezetőket hívják és várják.

Panoráma

Hároméves az Orbán László Távimacsoport 

Július 19-én este 10 órakor ismét összefogóztak lélekben mindazok, akik szükségesnek tartották/tartják az imát – különösképpen a rózsafüzér imádkozását – a magyar nép megmaradásáért, lelki megújulásáért, a fiatalok egymásra találásáért és szövetségre lépéséért az Úr színe előtt, valamint azok is, akik a gyermekáldást, a papi hivatások ügyét, a közösségek és egyének hitben való megerősödését, az egyház szeretetben való megmaradását szeretnék Isten segítségével elérni.

Panoráma

Tizenhat éve rendszeresen végzik az éjszakai szentségimádást 

A Szentháromság plébánia híveinek imacsoportja az éjszakai szentségimádást 1995. július harmadik péntekén kezdte el. Ennek ünnepelték az idén a tizenhatodik évfordulóját. Tizenhat évvel ezelőtt Tempfli Mária nyugdíjas tanárnő kezdeményezésére és kitartó munkája eredményeként megalakult az az engesztelő imacsoport, amely azóta is minden hónap harmadik péntekén este 8 órától 11 óráig szentségimádáson vesz részt, majd 11 óra után szentmisével és szentségi áldással ér véget az együttlét.

Panoráma

A Gyulafehérvári Főegyházmegye 2009-ben elkezdett, hároméves pasztorális tervének szerves egészében az első volt a misztérium éve, amelyben igyekeztünk mindennapjainkat Isten szeretetének fényében szemlélni; a második év volt a kommunióé, ekkor elsősorban közösségi létünk megújítására törekedtünk. A most kezdődő harmadik év a misszió éve, amelyben hangsúlyosan figyelünk arra, mi is egyházunk létének titka és forrása: az, hogy Isten szeretetét érzékeltesse és közvetítse az emberek felé.

Panoráma

Egy osztálytalálkozó margójára 

Scheffler János püspök és vértanú boldoggá avatási ünnepsége zártával, sok optimizmussal a lelkünkben, július 4-én, kora hajnalban osztálytalálkozóra indultunk a Szé­kelyföldre, pontosabban Csík­szentmiklósra. Papszentelésünk 46. évfordulójának a megünneplésére igyekeztünk. Mint látni fogják, nagy szükségünk volt arra az optimizmusra, amelyet Boldog János püspök életpéldája sugall.

 A szatmári egyházmegyéből már csak ketten indultunk a találkozóra: Kühn Pál és jómagam. Pali kollégám korát meghazudtolva még jól vezet. Igaz, pótsofőrt is vittünk magunkkal, egy szimpatikus fiatalembert Nagykárolyból, akinek ez az utazás rendkívüli élményt jelentett. Gyönyörű magyar nevét sokan irigyelhetnék. Még sosem járt a Székelyföldön, semmit sem tudott róla, pedig az ún. rendszerváltással egyidős lehet. De ez talán nem csak az ő hibája.

Panoráma

2008-ban keresett és megtalált bennünket ez a tábor. Fehérvári Lajos atya vezetésével eljött hozzánk pár esztergomi fiatal, és nagy élményt hagytak szívünkben. Azóta már harmadszor érkeznek ugyanazok és más fiatalok Mazgon Gábor atya vezetésével, és mindannyiszor a boldogság szigetét varázsolják Deményházára.  A deményházi, ehedi, mikházi, köszvényesi és remetei gyermekek évről évre közel százan vesznek részt a táborban.

Panoráma

Július 14–23. között Nagyváradon tartotta évi nagytalálkozóját – sorban a 33-ikat, s másodszor Romániában (2003-ban Félixfürdőn, akkor 47 országból 80 résztvevővel) – az Európai Ferences Világi Rend. Tizenkét országból – köztük Francia-, Olasz- és Németország, Anglia, Belgium, Hollandia, Szlovákia – 48-an érkeztek az összejövetelre. Az idei programban szerepel többek közt egy máriaradnai és egy máramarosszigeti zarándoklat. Az együttlét fénypontja volt a váradi Barátok templomában bemutatott latin nyelvű szentmise, amelyet Böcskei László váradi püspök celebrált.

Panoráma


A Duna International Kiadó közel húszéves kiadói és könyvterjesztői tapasztalattal rendelkezik, elődje Magyarország első magánkiadója volt. A rendszerváltás után témaválasztásában igyekezett követni a társadalmi változásokat és igényeket, a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását, ennek megfelelően alakította kiadói programját.

2010-ben indított új sorozatok:

Panoráma

Uborkaszezonra

A nyár hónapjai könnyed időtöltést kérnek, legalább egy hétnyi lazítást, kikapcsolódást. Munkahelytől függ, vagy inkább munkaadótól, hogy ezen becses napok száma mennyi. Az egyén pénztárcájával meg szoros kapcsolatban áll a nyaralóhely kiválasztása. Négycsillagos szálloda egy tenger partján, netán hegyes tájon, esetleg három és fél margarétás panzió vidéken. Vagy az otthoni szállást választják és körbekirándulják a vidéket, esetleg sátoroznak egy-két éjszakát. Persze ez csak néhány opció. Talán divat is már nyaralni, telelni, üdülni…

Egy falat a léleknek

• Aki evangélium szerinti életet él, annak élete – bárhol is él – tanúságtevő élet. Életének értéke és tanúságtévő ereje Isten Lelkétől ered. Ő mozgatja és vezérli.

• Nem szeretünk kiszolgáltatottak lenni. Pedig bármit is teszünk, mégis azok vagyunk. Ha elveszik az áramot vagy a vizet, rögtön nyugtalanok leszünk. Félünk az időskor vagy  a betegség miatti kiszolgáltatottságtól is. Ismerek olyan embert, aki hagyta, hogy szeressük. Nagyon nagy ajándék tudott lenni.

Útjelző

II. parancsolat (1. rész) 

Amikor megkezdem Isten II. parancsolatának tárgyalását, idézzük fel a Bibliát, hogyan is szól: „Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi” (Kiv 20,7). A vallás erénye, amely megkívánja tőlünk, hogy megadjuk Istennek a kellő tiszteletet, azt is követeli, hogy szent nevét is tiszteljük. Minden tisztelet, amelyet a névnek adunk, a személyre hárul, s minden tiszteletlenség a névvel szemben a személyt érinti. Mert a név a személyt helyettesíti. Ha egy személyre gondolunk, róla beszélünk, a nevét használjuk. A név oly drága nekünk, mint a személy, akit helyettesít. Olyan tisztelettel kell körülvennünk a nevet, amilyen tiszteletet érzünk lelkünkben a személy iránt. Az Úr Isten tisztelete is leghamarabb a szóban: nevének dicséretében nyilvánul meg. Ha van első parancs, akkor feltétlenül kell másodiknak is lennie.

Könyv

Az osztrák vallásszociológus és pasztorálteológus pap számos könyve, írása ismert az egész magyar nyelvterületen. Újabb könyve saját tapasztalatai és a főként német nyelvterületen készült felmérések alapján a nyugat-európai vallásosságról nyújt reális és elgondolkodtató képet. Olyan jelenségekről beszél azonban, amelyekkel a könyv előszavának megírása óta (2000) eltelt évtized alatt itt keletebbre is egyre inkább szembesülünk: a harcos ateizmus helyett lassan az Isten nélküli, valami bizonytalan spiritualitást kereső és árasztó világ uralkodik el körülöttünk. Zulehner könyve azonban nemcsak rávilágít ezekre a jelenségekre, hanem megpróbál használható attitűdöt is javasolni a pasztoráció számára, amely nem kerülheti meg az ilyen egyénekkel, az ilyen csoportokkal való törődést – hiszen egyfelől ezek az egyházon belül léteznek, másfelől nem mondhat le a missziós területekről sem. Ugyanakkor reális problémaként és ugyancsak reális lehetőségként határozza meg az egyház(ak) „spirituális kimerülését” – amennyiben ezek az egyházak képesek felidézni saját szellemi kincseiket, ugyanis a modernizmus maga is kimerülni látszik.

Fiatal vagyok és gondolkodom

A félelem állati is, emberi is, vigasztaló, mert otthonos, de kiábrándító is, mert gyötrelemmel jár. Bárkit kérdeznénk, nem akarna többet félni, Isten szeretne lenni, vagy csak magabiztos Káin, aki – bátrak között a legbátrabb – egyedül bóklászik az Éden sejtett határai körül.

De mi nem ezek vagyunk. Van ez az érzés – ki ne ismerné –, ez a kategória, a félelem, az én félelmem, az én számtalan félelmem. Ábel vagyok, meghódolok az előttem álló hatalmas erő előtt, csak el ne pusztítson. Senki más nem ítélkezik fölöttem emiatt, csak Káin. A bennem levő Káin. A bennem levő Ábel óvatos, alázatos, ismeri határait. Káin követelőző és rendíthetetlen. Ábelt gúnyolja, hogy fél. Pedig a vakmerő Káin is fél, csak ő egy másik haláltól, a csendes, nyomtalan, beteljesületlen élet poklától-halálától.

Pitypang

az álommadarakról 

Amikor elalszunk, el fog minket repíteni egy zöld madár, mondta kisfiam a déli altatáskor. És hová fog minket repíteni az a zöld madár? – kérdeztem kissé csodálkozva.

Az út szélére, válaszolta habozás nélkül. És, folytatta, apát is el fogja repíteni egy narancssárga madár. De őt a házak tetejére. Azzal, mint aki nagyon igyekszik már a zöld tollak közé, el is aludt nyomban. Egy ideig még töprenkedtem, hogy vajon miféle mese szövődhetik kisfiam kobakjában, aztán óvatosan, nehogy felébresszem, le akartam lopakodni az ágyról, hogy menjek dolgomra. De bizony nem dolgomra mentem, hanem szinte belegyökereztem az ágyba. Egy gyönyörű, nagy madár szállt az ágyunkra. Tolla, mint a lemenő nap fényében égő fűszálak, feje a fenyvesek ezüstjében ragyogott, farktollai a tenger türkizében pompáztak, szeme melegen, barnán csillogott. – Én vagyok a földek és a vizek madara, mutatkozott be. – A kisfiút magammal viszem, mert erdő lelke van. Tiszta, friss és harmatos. Az erdők pedig nagy bajban vannak. Ő talán még tud segíteni. Ha tudsz, gyere utánunk. Ha nem, várj meg itt, talán sikerül visszahoznom őt.

Hírek, hirdetések


Templombúcsú Berettyószéplakon

Július 31-én, vasárnap templomuk búcsúünnepét tartják a berettyószéplaki hívek. A Szent Anna patronátusa alatt álló templomban ezen a napon magyar és szlovák nyelven lesznek szentmisék. A de. 11 órakor kezdődő magyar nyelvű szentmisét Mészáros Antal nagyvárad-újvárosi segédlelkész celebrálja. A szlovák nyelvű szentmise ezt követően, fél 1 órakor kezdődik.