Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

„Eljött a perc, a boldog: / A csengő felsikoltott, / Mellig bókoltak a fejek, / És a csillogó paténa felett / A Kenyér-Isten megmutatkozott.” Sík Sándor sorai ezek, és nem is kezdhetjük szebb szavakkal a szombati nap krónikáját, a napét, amely mint ünnep marad meg Kruzslitz Imre és a szalontai katolikus hívek szívében. Történelmi esemény volt ez a szalontai Szent István király-templom életében, hisz az egyházközség 1870-ben alakult, és csak most jött el az ideje, hogy szalontai születésű papot szenteljenek. De kezdjük a krónikát az elején. Szombat délelőtt népes szalontai sereg zarándokolt a nagyváradi székesegyházhoz, hogy részt vegyen a szentelési ceremónián. Böcskei László megyéspüspök 37 áldozópappal együtt felemelő szertartás keretében szentelte pappá a két diakónust és az akolitust diakónussá. A családnak, rokonságnak, barátoknak és mindazoknak, akik részt vettek, mindez életre szóló élményt jelent: a feldíszített és kivilágított bazilika, az ünnepélyes szertartás, amelyet a püspök őszinte átérzéssel celebrált, mindehhez nagyban hozzájárult a Schola Cantorum kórus dr. Kristófi János vezényletével, amely az alkalomhoz méltó éneket biztosított.

A szalontai templom is ünnepi díszben fogadta frissen szentelt fiát, aki már aznap délután megtartotta első szentmiséjét. Kicsinek bizonyult a templom, olyan sok vendég érkezett nemcsak a környékről, hanem Magyarországról is: a szeminaristák, a prefektus és a lelki vezető, a délelőtt vele együtt szentelt érmihályfalvi kispap, a környék plébánosai, rokonok, barátok, hívek. A mise a plébános, Gyenge Béla megható beszédével kezdődött. Tőle tudtuk meg, hogy ez az első ilyen esemény a templom és a közösség életében, s azt is, hogy évek óta minden szentmisén imádkoznak papi hivatásért. A hívek ajándékait, egy szép miseruhát, kelyhet és paténát Szabó Irén és Erdős Anna adta át. A hívek ajándéka volt az az énekcsokor, amely Tóth-Pora Krisztina tanárnő vezényletével csendült fel, és az ároni áldás, amelyet teljes szívből, felemelt áldó kézzel énekeltek a résztvevők. Órás Andrea és Cremene Viktor szavalatai után hófehér virágcsokrot adtak át az újmisésnek. A homíliát az egri teológia prefektusa, Hugyecz János mondta. Rég nem halottak a szalontai hívek ilyen prédikációt.

Ezt követően először változott a kenyér és bor az újmisés keze által Krisztus testévé és vérévé. A szentmise végén meghatottan és hálásan fogadta és köszönte meg Kruzslits Imre a sok szeretetet, amellyel őt körülvették. Először hálát adott Istennek a meghívásért, utána megköszönte édesanyjának és édesapjának, hogy oly sok éven át megértően támogatták mindenben, bátyjának, mert jó testvérként melléje állt. A többi rokont sem hagyta ki, nagynéniket és nagybácsikat, unokatestvéreket és keresztszülőket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik erre a napra felkészítették. A plébános urat említette újra, sok hálával a szívében megköszönte az egri szeminárium tanárainak, akiket Hugyecz János prefektus és Szabó József spirituális képviselt. Nem felejtette ki köszöntőjéből a szalontai híveket sem, akik imáikkal és támogatásukkal végigkísérték a tanulmányi évek alatt. A szertartás fényét emelte a nagyváradi Szent Pál karizmatikus csoport kitűnő hangszeres és énekrepertoárja, amely méltó zenei aláfestést adott a különösen hosszúra nyúlt primiciás áldás osztásakor.