Július Szent Kamill hónapja, idén, a szív évében három fontos esemény lesz: két lelkigyakorlat és egy új kamilliánus papszentelés.

A két lelkigyakorlat a betegápolás evangéliumi normáival ismertet meg úgy, ahogy azt a betegek, kórházak és betegápolók védőszentje, Lelliszi Szent Kamill megismertette az egyházzal és a civil társadalommal. Mindkettő mottója a szeretet óriásának szavait idézi. „Több szívet azokba a kezekbe, testvérek!” Az első lelkigyakorlatot július 13–15. között Szőkefalván tartják péntek délután 4 órai kezdettel, a második Székelyudvarhelyen július 20–22. között péntek reggel 10 órától a Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban, és mindkettő vasárnap délután 5 óráig tart. A lelkigyakorlatok kurzus jellegűek, oktató-nevelő célzatúak, nemcsak az észhez, hanem a szívhez, a lélekhez akarnak szólni. Elsősorban a betegápolókat szólítják meg, de szívesen fogadják azokat is, akik valamiképpen érintve vannak az egészség-betegség témakörében, beteg gyermeket, szülőt gondoznak, vagy maguk szenvednek meg nem oldott lelki traumától. A tematikai felépítés hat nagy témakört ölel fel: 1. A beteg ember, 2. A betegápoló, 3. A szeretet óriása, Szent Kamill, 4. Szent Kamill lelkisége, 5. Hogyan alakul a betegápoló kompetenciája Szent Kamill lelkisége szerint? 6. Folyamatos képzés. Jelentkezés: mivel a szőkefalvi lelkigyakorlat már folyamatban van, amikor lapunk az olvasó asztalára kerül, a székelyudvarhelyire lhet még jelentkezni Molnár Melindánál: 0755-489743, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Élménydús hónapot tudhat maga mögött a Páli Szent Vincéről nevezett, a Szatmári Irgalmas Nővérek által működtetett Boldog Scheffler János Központ. Nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadta megjelenését a szatmári és régióbeli közösség. Már a megnyitást követően érkeztek az első páciensek, majd még a hónap elején meg is kezdődtek az első lépésnek számító felmérések, terápiák. A hónap végére már százon felül számolták a rendelések számát, harmincnégy állandó aktát nyitva. A legtöbben gyógytornára járnak, de a logopédia, az egyéni és csoportos szenzomotoros fejlesztés, a gyógypedagógia, illetve a gyermek- és ifjúságpszichiátria iránt is fokozott az érdeklődés.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség Ifjúsági Irodája július 16. és augusztus 10. között idén is megszervezi a hagyományosnak számító nagyszokondi gyermektáborokat. A Szatmár és Máramaros megyék plébániáiról érkező gyermekek egy-egy hetet tölthetnek majd önfeledt szórakozással, játékkal, ismeretfejlesztő tevékenységekkel, hitben és szeretetben, a Szent Ignác Lelkigyakorlatos házban és környékén. A táborok előtt azonban a gyerekeket kísérő fiatalok tartottak egy próbatábort, melyen a tematika kidolgozásán túl saját maguk is kipróbálták a legfontosabb tevékenységi pontokat.

Felsővisón, a Wasser-völgyének vadregényes vidékén rendezi idén a Szatmári Római Katolikus Püspökség Ifjúsági Irodája az egyházmegyei ifjúsági tábort.

Az ifjúsági iroda nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szünidő alatt is értékes programokat kínáljon az egyházmegye fiataljainak, így idén is megszervezi nyári táborait. A már jól ismert nagyszokondi gyermektáborok mellett – melyek idén is az V–VIII. osztályosokat szólítják majd meg – augusztusban a középiskolásokat várják egy hét kikapcsolódásra, lelki és hitbeli megújulásra.

Utolsó szolgálati helyén, Székelylengyelfalván szobrot és emlékszobát áldott meg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök július 8-án. A megemlékező szentmise 12 órakor kezdődött, ugyanabban az órában, amikor egy évvel korábban a mennyei hazába költözött Hajdó István tb. főesperes-plébános. Előző szolgálati helyeiről, Gyergyószentmiklósról, Nyikómalomfalváról, valamint a határon túlról is érkeztek tisztelői. A megemlékező szentmisét együtt mutatta be a püspök azokkal a lelkipásztorokkal, akiket Hajdó István példája, imája és lelkesítése indított el a papság felé. A szobornál Bálint Domokos gondnok emlékezett az Istent, a szülőföldet, embertársait, népét, egyházát szerető lelkiatyára. Papi életének nagyságáért így kívánták kitüntetni, rá emlékezni. Tamás József püspök évfolyamtársaként emlékezett paptestvérére. Nemcsak a szó, de a tett embere is volt, s a hűségé, az igehirdetésé. A püspök a műalkotást együtt leplezte le Cegléd polgármesterével, Földi Lászlóval. A bronzszobor a székelylengyelfalvi születésű Zavaczki Walter alkotása, és a székelyudvarhelyi Lázár Imre műhelyében öntötték ki. A 120 cm magas szobor másfélszeres életnagyságú. A posztamens kéttonnás kőből készült. A püspök áldást kért a szoborra és mindazokra, akik emlékét ápolják, példáját követik. Közös ima után a helyi énekkar énekelt Szilágyi Imre vezetésével, majd az emlékszoba megáldása következett, ahol asztala, írógépe, más személyes tárgyai láthatóak.

Másfél éve annak, hogy befogadtátok családotokba a kis Ervinkét. Nem mindennapi, amit tettetek, annál is inkább, hogy gazdasági válság van. Mi késztetett benneteket arra, hogy ezt a döntést meghozzátok?

Gábor: Bár mindkettőnkben lappangott a bajbajutottak segítésére irányuló készség, Ervinke befogdása nem tervezett lépés volt. 2010 szeptemberében, a főegyházmegyei családkonferencia alatt történt. A hétvége egyik előadója Böjte Csaba testvér volt, akinek lelkesítő beszéde után összenéztünk Melindával, és a következő pillanatban már ott álltunk Csaba testvér előtt, felajánlva a segítségünket. Néhány szó után elmondta, hogy a napokban egy dédnagymama kért tőle segítséget hathónapos dédunokája nevelésében. Mondhatnám azt is, hogy egyszerre hallottuk meg Isten hívó szavát. Péterhez hasonlóan Jézus szavára mi is elindultunk a vízen. Két és fél hét múlva Ervinkét hozzánk költöztettük, azóta családunk tagja.

Ha a szentek életét vesszük szemügyre, azt kell tapasztalnunk, hogy minden általunk szentként vagy boldogként tisztelt személy reformer volt a maga korában. Nem kivétel ez alól a piarista rendalapító, Kalazanci József sem, aki társaságának központi elemévé a tanítást tette. A római utcagyerekek közül soknak az alapvető tudás mellett szakmai ismereteket is átadtak társaival. 

A résztvevők a szakrális szempontból fontos helyszíneket keresik fel az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan. Az esemény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Két busszal csaknem százan érkeznek Magyarországra – mondta el Nagy Sándor, az egyik szervező. „Szeretnénk, ha a legtávolabbi magyar népcsoport, a csángó is visszatalálna a gyökerekhez és folyamatos, élő kapcsolatot építene ki az anyaországgal és Székesfehérvárral. Mivel a csángók nagyon tisztelik Szent Istvánt, a zarándoklat végállomása az ország történelmi fővárosa, Székesfehérvár lesz” – fogalmazott.

Az UNESCO sürgősségi eljárással a szentföldi templomot a világörökség részévé nyilvánította. Pierbattista Pizzaballa ferences, szentföldi kusztos pontosított, hogy nemcsak a bazilikát, de Betlehem egész óvárosát, amelybe beletartozik a Születés-bazilika is, hirdették ki a világörökség részének. Abu Mazen palesztin elnök annak idején garanciát adott arra, hogy a templomok jogait, vagyis a tulajdonjogot, illetve a működtetésüket nem érinti ez a döntés. Az ortodox, a katolikus és az örmény egyházak aggodalmuknak adtak hangot korábban, a felvétel-kérelem bejelentésekor. Most elismerésüket fejezik ki a Palesztin Hatóságnak. Egyben annak a reményüknek adnak hangot, hogy a „szent helyek elzárt szigetek maradnak minden olyan tevékenységtől, amely nem kapcsolódik hozzájuk mint istentiszteleti és szent helyhez”.

Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspök kinevezését követően nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak. A Szentatya július 2-án nevezte ki a Hittani Kongregáció prefektusává Gerhard Ludwig Müller regensburgi püspököt, továbbá megbízta az Ecclesia Dei Pápai Bizottság, a Pápai Biblikus Bizottság és a Nemzetközi Teológiai Bizottság elnökségével. Gerhard Ludwig Müller érsek új megbízásával kapcsolatban elmondta: „A Hittani kongregáció prefektusának feladata a pápa tanítóhivatalának segítése és támogatása. Az emberiség nehéz időszakot él át, valamennyien a szekularizmus miatt szenvedünk, azonban nem szabad megfeledkeznünk a transzcendens dimenzióról, az Isten felé vezető irányról”. Müller érsek elmondta továbbá, hogy fontosnak tartja az egyházi közösségben és a Római Kúriában is a családias környezet kialakítását. Fontos az embertársakért szóló ima, a közös liturgia, a mások és az Isten iránt táplált szeretet. Ez a keresztény hit középpontja. A kereszténység az Isten és a felebarát iránti szeretetet jelenti. És hogy hol van felebarátom? Mellettem van! – magyarázta Gerhard Ludwig Müller érsek, a Hittani Kongregáció újonnan kinevezett prefektusa.

A Szentszék közzétette XVI. Benedek szeptember 14–16. közötti libanoni apostoli látogatásának részletes programját. A pápa 25. nemzetközi útjának célja, hogy aláírja és közzétegye a közel-keleti szinódus utáni apostoli buzdítását. XVI. Benedek szeptember 14-én Libanon fővárosának nemzetközi repülőterén mond beszédet. Ellátogat a harissai Szent Pálról elnevezett bazilikába és aláírja a posztszinodális apostoli buzdítást. Magánmegbeszélést folytat a libanoni államfővel, a parlament és a minisztertanács elnökével, találkozik a muzulmán közösségek vezetőivel. Bkerkében találkozik a fiatalokkal, majd szeptember 16-án Bejrútban szentmisét mutat be, átadja a közel-keleti szinódus utáni apostoli buzdítását a főpásztoroknak, és elimádkozza az Úrangyalát az egybegyűltekkel.

Mehmet Görmez nagymufti, a legmagasabb rangú török vallási elöljáró látogatást tett az isztanbuli Fanarban, az ökumenikus pátriárkátus székhelyén, hogy találkozzon Bartolomeosz ortodox pátriárkával. A modernkori Törökország történetében első alkalommal került sor arra, hogy a vallási ügyek igazgatóságnak vezetője ellátogatott az ország legősibb vallási felekezetének legmagasabb rangú képviselőjéhez, a bizánci birodalomra visszanyúló ortodox keresztények pátriárkájához.

Az MTVA Szervezeti és Működési Szabályzatának júliusi 1-jei módosításával összhangban Böröcz István vezérigazgató Barlay Tamást a vallási, kisebbségi és határon túli műsorok főszerkesztőjévé nevezte ki. Az eddigi vallási főszerkesztő korábbi munkája során már kapcsolatba került e területekkel, hiszen mind a magyarországi nemzetiségek, mind a külhoni magyarság életében az egyház és a vallás jelenti az egyik legfontosabb megtartó erőt. „Szerencsés helyzetben vagyok, mert korábbi munkám mind a három területet átszőtte – nyilatkozta kinevezése után az új vezető. – A csíksomlyói búcsú közvetítése és a hétfalusi csángók evangélikus istentiszteletének bemutatása már túlnőtt a vallási főszerkesztőség határain, emlékezetes kisebbségi és külhoni eseménnyé vált. A Szent Anna-napi búcsú idei megjelenése a Duna képernyőjén újabb hagyományt teremt. A kisebbségi kérdésben az egységes szemlélet híve vagyok. Nem lehet kettős mércével mérni: amennyiben mi korrektül mutatjuk be a hazai kisebbségek életét, ezt méltán várhatjuk el szomszédainktól is.”

• Hány téveteg, önző élet van a világon. Olyan ember, aki lopja a szeretetet, piócaként szívja ki másokból a gondoskodást.

• Az ilyen ember ha a szeretetről szól, csupán az önzéséről beszél, ami épp ellenkezője a szeretetnek. Csak az élet forrásáról való leszakadt állapotát szajkózza. A hamis szeretet, az önzés nem más, mint Isten és mások tagadása.

Az alkoholizmus után ez az egyik leggyakrabban elkövetett bűnöknek, nemcsak Székelyföldön, hanem Erdély-szerte, Magyarországon, Európában. Mint újfajta „szekta”, úgy szakad az emberek nyakába. Sok oka van: elkeseredés, elszegényedés, kilátástalan helyzet, gyógyíthatatlan betegség, elmebaj, vallástalanság. Az öngyilkosság „divatbűn”. Olvassuk könyvekben, újságokban, látjuk a televízióban, filmekben, halljuk az éter hullámain nap nap után, óráról órára. Öngyilkosok a gazdagok, szerelmi csalódottak, szegények, fiatalok, idősek, gyermekek, egészségesek, betegek, nagy bajba jutottak…

A kényelem gondolata valószínűleg egyidős az emberrel. Azt hiszem, a kényelem érzése és a „jobb” képzete hozzátartozik az embernek egy „jobb életre” való törekvéséhez, így erkölcsi jelleget kap. Mégis a kényelem fogalma amennyire régi, annyira új is. Mert bár az ember mindig ember marad, a körülmények, amelyek között él, folytonosan változnak. Másvalami volt a kényelem ötezer évvel ezelőtt, másvalami száz évvel ezelőtt, és egészen más napjainkban. Márpedig a kényelem fogalma nemcsak annak a korszaknak a függvényében változik, amelyben élünk, hanem épúgy változik emberről emberre is, hiszen mindenkinek megvan a maga kényelme.

Hétfőn délután érkeztünk Hargitafürdőre a pap bácsival. Fölmentünk a szobákba, és elfoglalta mindenki a maga helyét. Az egyik legjobb nap kedd volt, mert elmentünk az erdőbe Jézust keresni s megnézni a Jézusról való elmélkedésre szánt helyet. Az utat levelek és nyilak jelezték. Ezeket mind én – Lacika – vettem észre. Egy füves pusztás helyre értünk, ahol Barni atya várt minket. Barni atya mesélt arról, hogy Jézus arra a sziklára szokott járni gondolkodni, ami a közelünkben volt.

A gyulafehérvári főegyházmegye ministránstáborainak margójára

A ministránstábor szervezői a következő mottóval hívták a Mesterrel való közösségre Krisztus tanítványait, a fiú és lány ministránsokat: Mester, hol lakol? Igaz, ez a tábor párhuzamosan két helyszínen zajlott, ahogyan a múlt héten olvashattátok, jókedv és öröm közepette: a fiúknak Hargitafürdőn, a lányoknak Csíkszentdomokoson.

Itt most azt szeretnénk elmondani, hogy mit is jelentett ez a tábor számunkra.

Kántori szolgálatot vállal

Kántori végzettséggel és tapasztalattal rendelkező családos férfi kántori állást vállalna Hargita megye területén. Telefon: 0743-316142.

Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesületének őszi találkozója