Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 28. szám, 2014. július 13.

Nemrég csábító ajánlatot kaptam. Fizikai kényelmem biztosítása érdekében egy olyan garnitúrát ajánlottak, amely által éjjel-nappal csak a pozitívat, az élet napos oldalát fogom látni. Rögtön megragadtam volna az alkalmat, mert régi vágyam, hogy csak a szép, a jó történjen velem. Ehhez viszont hitelt kellett volna kölcsönöznöm, amihez azért bátorkodtam volna, mert ismerőseim zöme is számtalanszor él ezzel a lehetőséggel nyaraláshoz, szórakozáshoz és egyéb alkalomból.

Esetemben nyomós indoka is lett volna, hiszen a kényelmet szolgáló garnitúra nem idényt szolgáló, hanem örökre megmaradó – gondoltam magamban. Az ügyintéző nagy reményeket fűzött hozzám és rendkívüli gyorsasággal készült a szerződéskötéshez. Nagy meglepetésére azt mondtam, hogy mégsem élek a lehetőséggel, felelőtlen döntést nem akarok hozni, amire győzködések sorozatával válaszolt.

Mi az, ami örök érvényű és érdemes rá hitelt felvenni? – tettem fel a kérdést félhangosan önmagamnak és egyúttal az ügyintézőnek is, akinek ellenállhatatlansága arra késztetett, hogy hitel helyett hitemben erősödjem. Azóta hasonló helyzetben ekképpen mérlegelek: hitelt kölcsönözve vagy mélyebb hittel biztosítható számomra a nyugalom, béke és harmónia?

Nyilván bizonyos dolgokra szükségünk van az életben. De nem minden áron.

Panoráma

A Marosvásárhelyen tartott hároméves lelkipásztori munkatársképző résztvevői számára július 4–6. között Jobbágyfalván zárult a második képzési év a nyári táborral, ahová a családtagokat is magukkal hozhatták a résztvevők. A munkatársképzőben az év folyamán a tömbösített képzési alkalmakon az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán van a hangsúly, a nyári tábor pedig  családias és meghitt hangulatú, összegzést magába foglaló együttlét. 

Itt, a közösségben igazán eggyé forrhatnak a résztvevők kikapcsolódásban, szórakozásban, valamint gazdagodhatnak lelkiekben és szellemiekben is. A Főegyházmegyei Pasztorális Iroda által szervezett háromnapos együttlétet programok sokasága színesítette: előadások, elmélkedés, csoportbeszélgetés, filmnézés, akadályverseny, sport, tábortűz és természetesen a mindennapi szentmise és közös ima.
Ilyés Zsolt a szentségek közösségi dimenziójáról tartott előadást, Szénégető István pedig Ferenc pápa egyszerűségéről, emberközelségéről. Török Bernadett, a Caritas munkatársa a szeretetszolgálat gyakorlásáról adott konkrét útmutatásokat.

Panoráma

Tömören így fogalmazható meg a Kolping Család Egyesület lényege: „vallásos közösség, amely a Római Katolikus Egyházhoz tartozik, de működésében ökumenikus. Tagja lehet minden jó szándékú ember, aki az egyesület alapelveit elfogadja: légy hívő keresztény, példás családtag, jó szakember és hazádnak becsületes polgára”. A mozgalmat 1849-ben Adolf Kolping kölni egyházmegyés pap indította, aki személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésének szentelje életét. A fiatalokat legényegyletekbe tömörítette, és számukra hármas célt fogalmazott meg: 

1. Legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja. Nem beszélhetünk egészséges társadalomról, jól megalapozott, szilárd családok létezése nélkül. Innen a későbbi egyesületek megnevezése: Kolping család.

2. Váljanak szakmájuk mestereivé, akik tanultak, műveltek és készek az állandó önképzésre. Szeressék és becsülettel végezzék munkájukat.

3. Továbbá váljanak igazi polgárokká, gyakorolva az   erényeket,  amelyek  a  hazához  és  a  néphez  kötik  őket.

E célokat áthatják a vallásosság, a tiszta keresztényi élet és a szeretet eszméi. 

Panoráma

A Szentlélek ajándékairól és gyümölcseiről aktuális beszélni pünkösd ünnepe után Az ajándékok akkor válnak gyümölcsözővé, ha használjuk, gyakorlati életünkben alkalmazzuk azokat. Ilyen értelemben hallhattunk a Szentlélek gyümölcseiről július 3–6. között a Gyergyószentmiklóson tartott lelkigyakorlaton, amelyet a Gyulafehérvári Caritas Ki-Út Programjának munkatársai szerveztek, Hargita Megye Tanácsának a támogatásával. A 14 szenvedélybeteg és hozzátartozó a felépülés, a józanodás és a gyógyulás érdekében jött a találkozóra. Fazekas György, a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat lelkésze a szeretet ajándékáról mint a fényről beszélt, amelyben minden szín megtalálható, kivéve a feketét, mert az a fény hiánya. Ha a szeretet/Isten van életünk középpontjában, akkor a belső vágyunk teljesül, és igazi örömet élhetünk meg. Építő gondolatok hangzottak el az igazi békéről, a türelemről és a jóságról. Ha megtapasztaljuk az igazi szeretettséget, akkor eltölt az igazi béke, akkor türelmesek és valóban jóságot sugárzó emberekké tudunk válni. Isten minden nap meghív a szeretetére, csak tanulni kell befogadni, és egyre nagyobb teret engedni neki az életünkben, mert ezáltal lehet gyógyulni, józanodni, felépülni. Hogyan lehet ezt megtenni? – erről szóltak a megosztások a kiscsoportokban. Próbálkozások, keresések, sikerek, örömök, elbukások, őszinte, mély vallomások hangzottak el, amelyekben a szeretet vált konkrét tapasztalattá. A szünetekben lehetőség volt személyes beszélgetésekre, és nem hiányzott a humor, a jókedv sem. A tanúságtételek, a közösen ünnepelt szentmise, a közös ima olyan légkört teremtett, amelyben a szeretetével gyógyító Isten jelenléte szinte kézzelfoghatóvá vált. Így az Istennel és a sorstársakkal való találkozás által a résztvevők megerősödhettek hitükben, és erőt merítve térhettek haza.

Panoráma

A festői szépségű Gyimesfelsőlok adott helyet június 26–29. között a Katolikus Magyar Bibliatársulat harmadik családos táborának, amelyet Magos Gyöngyvér vezetett.

A beszélgetések középpontjában az Isten arca bennem és a Bibliában téma állt. Mindenkinek van egy sajátos istenképe, amelynek kialakításában szüleink, ismereteink, előzetes tapasztalataink mind közrejátszanak. A résztvevők elgondolkoztak azon, hogy Isten anyai és atyai vonásokkal is rendelkezik, tud gyöngéd lenni hozzánk, gyermekeihez, ugyanakkor határozott nevelő is, hogy minket a helyes útra visszatérítsen. Ugyanígy a családban is a nő és a férfi együtt tükrözi Isten képét, mert egyek a házasságban.

Panoráma

Idén kettős jubileumot ünnepelnek a piarista nővérek: 125 éve alapították a Piarista Nővérek Kongregációját és tíz éve működnek Nagykárolyban. Ennek kapcsán Józsa János beszélgetett Kürti-Bokor Judit nagykárolyi piarista nővérrel a rendjük történetéről, múltjáról, jelenéről és jövőképéről nálunk és a világban. A megjelent interjú folytatását olvashatják alább: 

Idén Nagykárolyban is jubileumot ünnepelnek. Hogyan készítették elő ezt a jubileumi évet, miről szól ez az év?

A jubileumi év mindig nagy ünnep, és évek óta készülünk a rendben erre a 125. évfordulóra. Mi is szerettük volna Nagykárolyban méltóképpen megünnepelni ezt az évet, amúgy is szeretjük az ünnepeket, hiszen örömünk kifejezői. Egy egész éves programunk volt, mely lassan lejár. A legutolsó programunk a 125 éves emlékmise volt június 24-én a nagykárolyi Kalazanci Szent József plébániatemplomban. Minden hónap 18-án Celestina anya emléknapot tartunk elmélkedéssel, imádsággal, hogy minél többen és minél jobban megismerjük az ő lelkiségét, a hatalmas szívét, a sokoldalú hivatását, amit a Jóistentől kapott. Azért 18-án, mert márciusban ezen a napon van Celestina anya emléknapja, kongregációnk egyik fontos ünnepe. A 125 éves jubileumi évet október 26-án zárjuk egy szentségimádással.

Panoráma

Böjte Csaba ferences ezüstmisés  ünnepe Árkoson 

Jubileumi szentmisére és keresztelőre gyűltek össze az árkosi Szent István oltalma alatt álló kis kápolnában július 4-én a sepsiszentgyörgyi életvédők, a falu lakossága és az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon lakói. Az ünnepség előtt szentségimádást tartott a Pro Vita Hominis társaság, majd Fekete József plébános és Böjte Csaba ferences atya közösen mutatták be a szentmisét.

Csaba testvér homíliájában a maradandó és a bűnös örömöket hasonlította össze. Az Istennek kedves örömök közé tartozik a jó cselekedetek, a létezés, a bölcsesség, a tudás és az alkotás öröme. Ezek mindenikére egy-egy gyakorlati példát hozott a Dévai Alapítvány gyermekeinek életéből. Kiemelte, hogy a mennyek országában jobban örvendenek egy bűnös megtérésének, mint más kilencvenkilencnek… Sajnos a gonosz léleknek is megvannak a maga örömei, „bolondgombái”. Ilyenek a fogyasztás öröme (eszem-iszom; többet használni mindenből, mint amire szükség van), a birtoklás vágya, a kapzsiság, a hatalomvágy. Vajon milyen örömre nyitom meg a szívem? – tette fel a kérdést a jelenlevőknek, majd az életadás örömére utalva, megkeresztelte a ferences nővérek által vezetett kismamaotthon két kis lakóját, Annamáriát és Amanda-Máriát.

Egy falat a léleknek
  • Vannak, akiket meghív az Úr, de félnek választ adni neki. Mintha az Úr hívására adott válasz veszedelmes méreg lenne, nem pedig életteli öröm. Az egészet úgy élik meg, mint a személyes szabadságukba való belegázolást.
  • Valóban ma túlzottan aggódunk a pihenés személyes szférájáért, amely mögött sok esetben nem más van, mint az élet valódi feladatainak a hozzávetőlegessé tétele. A lustaság rabjai sosem fogják megízlelni a teljes odaadás örömét!
  • A gond nem a túlzott aktivitásban, hanem a rosszul megélt aktivitásban van. Ha az aktivitásunkban nem megfelelő a motiváció, akkor az jobban kifáraszt, olykor meg is betegít. Ez a fáradtság nem a „jóleső fáradtság”, hanem a kielégületlen, békétlen, feszült, megterhelő fáradtság.
  • Egyesek megvalósíthatatlan álmokat, terveket szőnek, kergetnek, és nem elégednek meg azzal, amit az ésszerűség határai kínálnak. Így lesznek belőlük bolyongók, földönfutók, s igazából sehol sem tudnak tartósan megállni.

Útjelző

Isten ítélete és irgalma

Természetesen Isten nem tehet mást a bűnnel szemben, mint hogy elítéli azt, mert a bűn súlyos dolog. De Isten mégsem hagyja el az embert. Megbünteti őt, de megkíméli és vele marad. Kiűzi a férfit és az asszonyt a kertből, de meghagyja életüket. Elűzi Káint a termékeny földről, de homlokán a védelem jelével. Özönvizet bocsát a földre, de megment egy családot, az új emberiség ősét, és megígéri nekik a természetes rend tartós fennmaradását. Isten kegyelme tehát felülmúlja az ítéletet.

Az ember „igenje”

Isten azután kiválasztja Ábrahámot, és vele az ember végre „igent” mond Istennek. „Az Úr így szólt Ábrahámhoz: Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. Nagy néppé teszlek és megáldalak...” (Ter 12,1–2). Ábrahám pedig engedelmeskedik: „Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki...” (Ter 12,4). Ábrahámban Isten nemcsak Izrael népét választotta ki, hanem benne lát minden népet: „Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége” (Ter 12,3).

Pitypang

Machu Picchu

„A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé… Szépsége oly sokszínű s varázslatos volt, hogy a Föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű grá­nit­sziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzó-zuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák, buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája s az őserdő misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!” – írja Hiram Bingham. A világ 1911-ben ismerte meg a szentély nevét, mikor a Yale Egyetemről érkező történész, Hiram Bingham felfedte rejtélyét. A perui (Dél-Amerika) Andok déli láncolatában, az Urubamba-folyó völgyében, a folyóról elnevezett 2450 m magas hegytetőn fekszik. H. Binghamnak tulajdonítják Machu Picchu feltárását, viszont szerinte már más is járt előtte e csodás vidéken. Jegyzeteiben az alábbiak olvashatók: „Agustín Lizárraga a felfedezője Machu Picchunak…” Való igaz, hogy az egyik templom falán olvasható egy 1902. július 14-i bevésés, amit Lizárraga hagyott hátra első látogatásakor, de ő azon kívül, hogy ott járt, többet nem tudott tenni a misztikus helyért, mert amikor néhány évvel később elindult a romokhoz, az esős évszak miatt veszélyesen örvénylő Urubamba-folyóba fulladt. Bingham, aki akkor kormányzó volt, elnöki engedéllyel mintegy négy esztendeig kutatott az „őserdő misztikus boszorkánykonyhájá”-nak kincsei után. Birgham ásatásai nyomán kb. 107 sír, 555 kerámia, mintegy 220 bronz, réz és ezüst eszköz, karkötő, füldísz, dísztű, kés, fejsze, valamint 109 női, 22 férfi és 4 gyermek csontváz került elő. Machu Picchu (az indián kecsua nyelven Öreg csúcsot jelent) az egykori Inka Birodalom romvárosa Peruban – a világ talán legérdekesebb és egyben legfestőibb fekvésű régészeti városa. Az Andok hegyláncai között csaknem megközelíthetetlen hegynyeregben bújik meg a jól megerősített város, amelyet 1450 körül az inka király (1438–1471) parancsára építettek és kevesebb mint száz év múlva, 1570-ben hagyták el, majd kb. 400 évig semmit sem tudtak róla, amíg 1911-ben újra fel nem fedezték. Hogy ki a valódi  „újra felfedezője”, azt még homály fedi. A város klasszikus inka építészeti módszerrel épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, úgynevezett száraz falazással készültek. Egy-egy kő az 50 tonnát is meghaladta. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló együttes, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatóak. Több mint 150 lakóházat tártak fel. Machu Picchu két, egymástól jól elkülöníthető részből áll, délen a mezőgazdasági rész, az északi oldalon pedig maga a város található. Az inkák nagyszerű építőmérnökök voltak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a város épületei – tetejüket kivéve – mind fennmaradtak. A mezőgazdasági rész földteraszokból áll, amelyek csatornával rendelkeztek. Az élethez a vizet egyetlen forrás szolgáltatta. A lépcsőzetes földteraszok 4 méter magasak. Két szempontból is forradalmi újítás volt a teraszos gazdálkodás, hiszen így jelentősen megnövelhették a művelhető földterületet, másrészt megakadályozták a hegyoldal omlását. Az altalajt kavics- és agyagrétegekkel alakították ki, amelyre termékeny talajt hordtak a folyómederből. A szinteket kőből épített támfalak tartják. A támfalakba óriási köveket ékeltek, amelyek lépcsőként működtek. A mintegy 300 teraszon kokacserjét, burgonyát, kukoricát és édesburgonyát termesztettek.

Hírek, hirdetések

Régizenekoncert Esztelneken

Az esztelneki ferences templomban július 13-án fél 12-től a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes előadásában hangzanak el 16. századi magyar és európai, vallásos és világi, énekes és hangszeres dallamok. Az együttes tagjai: Keresztesi Ildikó (ének, hárfa, furulya, görbekürt), Lörincz Tünde (ének, dob), Jónucz Alfonz (ének, furulya, kornamüz), Lörincz Szilveszter (ének, furulya, viola-sa-gamba), Vezér János (furulya, görbekürt).

Management by Jesus szeminárium

Kiss Ulrich jezsuita szemináriumot tart szeptember 25-28. között Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központban azoknak a vezetőknek a számára, akik a legrégebbi és mégis modern Jézusi vezetői modellt szeretnék megismerni. A tréning nemcsak elméleti tudást kínál, hanem a gyakorlatban, a hétköznapok során is hasznosítható látásmód elsajátítást. A ökumenikus képzés evangéliumi elveken (nevesen Márk evangéliumán) és az etikán alapszik.  A résztvevőknek lehetőségük lesz az MbJ Allumni Közösséghez csatlakozni. A képzés díja 750 lej/fő. Szállás és étkezési lehetőség a Salvator hotelben (a teljes ellátás 350 lej/fő).
További információk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.,  0722388651.