Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Papp Kingával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársával és Gábor Csilla egyetemi tanárral Balla Lóránt, a KÉKK titkára beszélgetettPapp Kingával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársával és Gábor Csilla egyetemi tanárral Balla Lóránt, a KÉKK titkára beszélgetettBeszélgetéssel egybekötött könyvbemutató 

A Keresztény Értelmiségi Kör Kolozsvár (KÉKK) június 23-án beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervezett a Szent Mihály plébánia hittantermében. A kerekasztal-beszélgetés a következő cím alatt zajlott: Keresztény értelmiségiek egykor és ma Kolozsváron (és Erdélyben). 16–18. századi „keresztény értelmiségiekkel” foglalkozó keresztény kutatók és könyveik. A beszélgetésen jelen volt dr. Gábor Csilla egyetemi tanár, a BBTE Bölcsészettudomány Karának előadója, akit a nemrég megjelent Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban (Debreceni Egyetemi Kiadó – Egyetemi Műhely Kiadó, Debrecen–Kolozsvár 2015) című könyvéről kérdezett Balla Lóránt, a KÉKK titkára, illetve beszélt dr. Papp Kinga –, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa, aki a Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015) című kötet szerzője is kutatásáról s annak eredményeiről. Az eseményen szó esett még dr. Farmati Anna, a BBTE Bölcsészettudomány Karának egyetemi adjunktusa Szeráfi kalandok: Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015) és dr. Kónya Franciska posztdoktoris kutató, PPKE BTK, Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2015) című kötetéről.

A beszélgetés és a kötetek közös vonása, hogy különböző korok értelmiségieit és a hozzájuk köthető szövegeket vizsgálják. A beszélgetésben arra keresték a választ, hogy ma miként definiálhatjuk, látjuk, láttatjuk a középkor és a kora újkor értelmiségeit. Gábor Csilla és Farmati Anna kötetében számos tanulmányában középkori szövegekkel foglalkozik. Mindkét kötet olyan szövegeket értelmez s gondol tovább, melyek mára az irodalom számos esetben elfeledett, régiesnek tartott s így mellőzött darabjai. Ezek legjava a középkori és a kora újkori, úgynevezett devóciós irodalom részei.

Papp Kinga kötetében a Kálnoki család négy férfitagjának íráshasználatát követi nyomon a 17–18. században. A szerző arra világít rá, hogy ebben a korban miben látta a vizsgált személyeket értelmiségieknek, illetve milyen volt a viszonyuk az egyházzal, az egyháziakkal.

Kónya Franciska monográfiájában Tarnóczy István, a 17. század második felében író jezsuita szerzetes, tanár munkásságát mutatja be, főleg az elmélkedésgyűjteményét, a jezsuita ugyanis a korabeli irodalomban „mestere” volt a meditációnak.

A jelen levő szerzők végezetül kötetükből egy-egy érdekesebb részt mutattak be, ezzel is közelebb hozva a sokszor megfoghatatlannak ítélt középkort és kora újkort.

Az évadzáró eseményen az értelmiségi és a keresztény értelmiségi kifejezések meghatározásai is körvonalazódtak. Értelmiségi és keresztény értelmiségi az, aki tudását és ismeretanyagát kommunikálni tudja az emberek, a világ és az egyház felé, javára. Igazán értelmiségi az, aki nem rejtőzik el, nem bújik elefántcsonttornyába vagy szobájába, hanem az igazságot keresi és tanítja, kapcsolatot tart az élet valóságával, az emberekkel, az egyházzal és a világgal. Keresztény értelmiségi az, aki mer gondolkodni és értelmesen hozzászólni a dolgokhoz keresztény értékeket közvetítve. Értelmiségi az, aki mindennel kapcsolatban képes reflexióra. Nem csak az értelmiségi, aki szellemi pályán dolgozik. Az értelmiségi lét teljesítményt, mintaadást, viselkedésmódot és nyilvános szerepet jelent. A keresztény értelmiségi tanúságtevő a saját szakterületén a keresztény értékekről.