Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 27. szám, 2014. július 6.

Illés próféta Ácháb király elől menekülve elért az ország déli határához, Beersebához, mondhatnánk: a gonosz király területét elhagyta, megszabadult, de egy kis pihenés és táplálkozás után – isteni indíttatásra, az Úr angyalának biztatására – tovább kellett mennie: az Isten hegyéig, Hórebig. Nekünk is tovább kell mennünk Isten hegyéig, azaz szükséges a továbbképzés, ami az egész életet kell hogy jellemezze, a hivatás megélése, melyet csak felelősségteljes hozzáállással lehet teljesíteni. 

A 20. század egyik nagy teológusa, Hans Urs von Balthasar így fogalmaz: Isten nagy jótéteményei közé tartozik, hogy senki sem látja magát olyannak, amilyen valóban; ha tükörbe pillantunk, akkor is a tükör törésében látjuk magunkat. Mások sok olyan dolgot felfedeznek bennünk, amiről nekünk tudomásunk sincs, másfelől nem sokat tudnak arról, amit mi tudunk magunkról (ld. Számvetés, Budapest 2004, 9).

Mindannyian sok olyan értéket hordozunk, amelyekről még a közvetlen hozzátartozók (családtagok, szülők, ismerősök, barátok) sem tudnak, sőt még azok a tanítók és tanárok sem, akik az iskolás évek alatt feleltetések és vizsgák formájában próbálták felmérni kinek-kinek a tudását és képességeit. Ezért szükséges az élet-adta lehetőségek kihasználása, hogy a személyiség kibontakozzék, és ezáltal az egyén másokat is gazdagítson!

Panoráma

Papszentelés. Fotó: Csúcs MáriaPap- és diakónusszentelés Gyulafehérváron 

Öt gyulafehérvári egyházmegyés diakónust szentelt pappá Jakubinyi György érsek a székesegyházban tartott szentmise keretében június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén Tamás József segédpüspök, papok és számos hívő jelenlétében. Ezt megelőzően, szombaton, június 28-án hat katolikust, a Hittudományi Főiskola növendékeit szentelte diakónussá az érsek: Benedek Róbert-Károlyt (Székelyudvarhely), Lőrincz Barnabást (Búzásbesenyő), Obermájer Ervint (Csíkdelne), Simon Imrét (Ditró), Tódor Attilát (Lövéte) és a ferences Portik Lukács Lórándot.

A szerpapszentelés (diakónusszentelés) az Isten szolgálata melletti végleges elköteleződést jelenti, amikor a jelöltek a főpásztor előtt ígéretet tesznek az engedelmességre, vállalják a nőtlenséget, az igehirdetést, valamint az egyház hivatalos imájának, a zsolozsmának a rendszeres végzését.

Szent Péter és Pál apostolok ünnepén, a vasárnapi szentmise keretében az érsek áldozópappá szentelte a Hittudományi Főiskola végzős növendékeit, a diakónusokat: Bene Kálmánt (Csíkszereda), Boga Norbert-Árpádot (Csíkszentsimon), Gál Hunort (Csíkszépvíz), György Imrét (Kászonújfalu) és Hanuleac Tamást (Gyergyószentmiklós).

Panoráma

Fotók: Budai AndrásZarándokok Lengyelországban 

A Fekete Madonna elnevezésű, négynapos lengyelországi zarándoklatot immár negyedik alkalommal szervezte meg a Misszió Tours Utazási Iroda. A június 23–26. között zajló zarándoklat számomra a második alkalom volt, amelyen részt vettem – a tavalyi zarándoklat alkalmával adtuk át a székely nép és a világ magyarságának kegyhelyén található Csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobrának a másolatát a czestochowai kegyhelynek, ahonnan 2012. pünkösd szombatján a Lengyelország Királynője kegykép másolatát kaptuk ajándékba.

A lengyel nép számára Czestochowa különleges hely: Jasna Góra a nemzet szentélye, az a hely, ahol a remény fénysugarának a forrása a csodálatos képmásban jelen lévő Mária. Hasonlóképpen fontos és ugyanilyen nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom mindkét kegyhelyen erőt és reményt adott és ad a kegyhelyekre zarándoklóknak: lengyel testvéreink számára a Jasna Góra-i, székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet, a béke és a kultúra védőbástyája, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza. Jasna Góra és Csíksomlyó is két olyan meghatározott hely, amely felé vezető utakat soha nem tudta benőni a fű, mert újra és újra kitaposták. Olyan helyek, ahol az ember mindig szabadnak érezheti magát.

Panoráma

A Pro Educatione Egyesület alapításakor megfogalmazott célkitűzéseinek megfelelően igyekszik szakmai támogatást – kapcsolatépítési és projektlehetőségeket, továbbképzéseket, tudástranszfer-lehetőségeket – nyújtani tagszervezetei részére. Idén a szakmai támogatás mellett pénzalapot is elkülönített a tagszervezetek felnőttképzési és nevelési programok támogatására. Az egyesület elnöksége 12 leadott terv támogatását szavazta meg.

A Kalot Egyesület akkreditált és népfőiskolai képzéseket működtet. Céljaik között a népművelés, közösségépítés, hitbeli megerősítés, valamint a szociális kultúra közvetítése szerepel. A pályázatban így fogalmaznak: a felnőtteket nagyon kis eséllyel lehet a hagyományos iskolarendszer keretében továbbképezni. A népfőiskolai jellegű képzések azonban, amelyek kevesebb anyagi áldozatot és kötetlenebb formákat jelentenek, népszerűek, azokkal lehet érezhető társadalmi hatást elérni. Programjaikkal hitet akarnak adni: azt a hitet, hogy érdemes és kell fejlődni, a növekedés lehetőségei adottak itthon is. A szervezők reménye szerint a tudásátadás mellett a résztvevők szakmai és keresztény közösségi élménnyel gazdagodnak.

Pályaorientáció a mezőgazdaság tükrében címmel valósul meg a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés ágazatának szervezésében az a program, amelynek célja, hogy a fiatal felnőtteket megismertesse a mezőgazdasági lehetőségekkel, konkrét tangazdasági modell és a gazdálkodás gyakorlati bemutatása által.
A program azokat a szakközépiskolásokat szólítja meg, akik a mezőgazdasághoz kapcsolódó szakterületeken tanulnak. Cél: alternatívát mutatni (az ökológiai gazdálkodás mintájára), a reményt, a haza és föld szeretetét megerősíteni, a fiatalokat a kétkezi munka végzésére, mezőgazdasági szakma megtanulására biztatni. A program a középiskolákkal együttműködésben valósul meg.

A Gyulafehérvári Caritas – Caritas Iskolában a stratégiai újratervezést követően a szakképesítésről átkerült a hangsúly a népfőiskolai jellegű tervekre, amelyekkel hosszú távon a szervezet szélesebb közönséget szeretne megszólítani. A gyermek- és idősgondozó képzések esetében a szakértők a meglévő szakképzési tartalmakat átdolgozzák népfőiskolai jellegűre, valamint egy, a tudatos életmódról szóló képzést dolgoznak ki. A gyakorlatias, kézzelfogható tudást nyújtó és személetformáló öt képzést három helyszínen tartják meg.

Az Egyházmegyei Pasztorális és Szórvány Bizottság szervezésében zajló Lelkipásztori munkatárs-, akolitus- és lektorképzés céljai között szerepel az öntudatos keresztény közéletiség fejlesztése és a vallási műveltség szintjének emelése.

E célok megvalósulása érdekében fontos a felnőttek bevonása az apostoli és egyházépítő munkába. A képzés olyan tudást ad, amely által a résztvevők aktív segítők lehetnek a szórványközösségek megmaradásában, az egyház- és közösségépítő munkában.

Az erdélyi Háló Egyesület Szakszerűen és missziós tudattal jelen lenni a társadalomban címmel öt felnőtt és két ifjúsági nevelési és képzési programot szervez. Az egyesület önkéntesek segítségével működik, így a programok elsősorban a Háló-önkéntesek részére teremtenek lelki-szellemi hátteret közösségi munkájukhoz. Céljuk: a missziós tudat erősítése vonzó és újszerű eszközökkel. A programok a nevelés egy egészen sajátos dimenzióját tudják megvalósítani: személyesség a kapcsolatokban, meghitt Isten-kapcsolat, missziós öntudat.

A Szent Gellért Alapítvány Sérülten is meg tudod csinálni címmel az alapítvány által támogatott sérültek (fiatalok és felnőttek) részére szervez továbbképzéseket, ezzel a korábbi munkát folytatva. A program lehetőséget nyújt a kertészkedés, varrás, kézműveskedés (gyertyaöntés, kerámiázás), informatika, kommunikáció témák valamelyikében való továbbtanulásra, új ismeretek elsajátítására. A programmal a sérültek önállóságát szeretnék segíteni azáltal, hogy konkrét szakmákban, foglalkozásokban képezik őket, a képzés egyben a munka- és feladatvállalásban is erősíti a résztvevőket. Az alapítvány munkatársai remélik, e kezdeményezés által a sérültek érdeklődése fokozódik, motiváltabbak lesznek, kitartásuk erősödik, és a kézműves alkotásokból, termékekből akár bevételük is származik.

A Segítő Nővérek Kongregációja ÉLEK – Életmód, Lelkiség, Közösség címmel több szálon futó programsort kínál, különféle célcsoportokat szólítva meg, elsősorban azokat, akik a keresztény értékekre nyitottak, érzik magukban a vágyat a mélyebb életre, a célirányosabb elköteleződésre, vagy valamilyen gondjukból, elakadásukból keresik a kiutat. A lelkigyakorlatok, pályaorientációs és hivatástisztázó programok, önismereti és lelkiségi programok, kreatív foglalkozások, kommunikációs tréningek során különféle eszközökkel és módszerekkel közelítenek a témákhoz. Céljuk a remény és élet táplálása, a programokban kísért emberek felmerülő igényeire való válaszadás, a teljes ember (test, lélek, szellem) megszólítása ott, ahol éppen tart, az Istenbe gyökerező lelkiség és a két lábbal a földön állás összekapcsolása, az egymásra figyelés. Hosszú távon olyan életmód kialakításában akarnak segíteni, amely nemcsak a túlélést célozza, hanem az evangéliumi teljes életre irányul.

Az egyházmegyei Család­pasztorációs Iroda Isten a mindennapokban a hagyomány és a családi szerepek lencséjén keresztül témában szervezett lelki hétvégéket a férjek-édesapák, valamint a feleségek-édesanyák számára. Különösen a hit, a család és a munka közti egyensúly megteremtésének szempontjaira figyeltek. A résztvevőknek lehetőségük nyílt a hit tükrében foglalkozni családi szerepeikkel, elköteleződésükben megerősödni, erőforrásaikat felfedezni, kapcsolataikat és a közösséget erősíteni.

A Katolikus Magyar Bibliatársulat a Szentíráson alapuló lelkipásztorkodást és életet igyekszik elősegíteni szakszerűen képzett csoportvezetők biztosítása által. A Mód­­szertani és biblikus képzés fiatalok és felnőttek című program céljai: a közösségi összetartozás erősítése és közösségépítés, a keresztény értékek erősítése, a helyi közösségvezetők és multiplikátorok szakmai képzése, a fiatalok támogatása identitásuk és hivatásuk megtalálásában. Célcsoportok: a plébániákon, családos közösségekben tevékenykedő közösségvezetők, fiatalok és családosok vidékről és városról. A képzés havi rendszerességgel zajlik, nyáron pedig táborral zárják a programokat.

Az Áradat Egyesület égisze alatt működő telefonos S.O.S. internetes és telefonos lelkisegély-szolgálat önkéntesekkel működik. Az egyesület szakmai tobábbképzést nyújt számukra a krízishelyzetben szükséges professzionális és hatékony segítségnyújtás területén. A százhúsz órás képzés önismeretet, kognitív ismereteket és gyakorlati tréning elemeket tartalmaz, amelyeket külsős trénerek, szakértők vezetik. Célja az önkéntesek érzékennyé tétele az önismeretre, a személyiségfejlesztésre, a szociális tevékenységekre, segítségnyújtásra, illetve az, hogy a lelkisegély-szolgálat önkéntesei hatékonyabban működjenek az öngyilkosság-megelőzés terén és a mentálhigiéné szemléletének terjesztésében.

A Romániai Magyar Cserkészszövetség többszintes, összetett programot szervez a cser­készcsapatok felnőtt vezetői számára. Ez hivatásfelkészítő és lelki hétvégével indul, amelynek célja, hogy tudatosítsa a részt vevő csoportvezetőkben a vezetői hivatást, az elköteleződést, feladatokat és felelősséget, valamint lelki megerősítést nyújtson. A szervezet kulcsfontosságúnak tartja az értékközpontú, életével példát mutató vezetők képzését.

 

A Gyulafehérvári Egyházmegye Kolping Családok Szervezete egy lelkigyakorlat és egy családos hétvége során a szenvedés és szeretet a családban témát állítják középpontba. Az elméleti bevezetőket, helyzetgyakorlatokat és számos más elemet tartalmazó program elsősorban a Kolping szervezet családjait hivatott erősíteni.

Panoráma

Interjú Kürti-Bokor Judit piarista nővérrel kettős jubileumuk kapcsán 

Idén kettős jubileumot ünnepelnek a piarista nővérek: 125 éve alapították a Piarista Nővérek Kongregációját és tíz éve működnek Nagykárolyban. Ennek kapcsán Józsa János beszélgetett Kürti-Bokor Judit nagykárolyi piarista nővérrel a rendjük történetéről, múltjáról, jelenéről és jövőképéről nálunk és a világban. A múlt heti számunkban megjelent interjú folytatását olvashatják alább:

Ha a fontos személyekről beszéltünk, egy gondolat erejéig térjünk ki a fontos helyszínekre. Említettük már Brazíliát, de hova lépett még ki a piarista rend?

Panoráma

Vajon hányan hallottak Szőkefalváról? Erdélyi katolikusok, gondolom, elég sokan. Hányan ismerjük a Szűzanya szőkefalvi jelenéseinek üzeneteit? Ezt már valószínűleg kevesebben. Vajon hányan ültetik gyakorlatba őket? Erre csak a jó Isten tudja a választ. A Fény Királynője, ahogyan a szőkefalvi jelenséget hívják, 23 alkalommal hívott meg mindenkit itt, Romániában, világszerte az igazi megtérés útjára, a szentségek gyakori vételére, az engesztelésre, Isten és a felebarát igaz szeretetére.

Június 17-én volt az éves búcsú Szőkefalván: ez évforduló, az utolsó nyilvános jelenéseké, amelyen 2005 júniusában 120 pap és közel 30 000 zarándok vett részt. Akkor a Szűzanya utolsó üzenete ez volt: „Drága gyermekeim! Imádkozzatok velem mindennap öt percet, délután öt órakor. Ez a hely zarándokhely marad. Minden év júniusában kegyelmet árasztok ki itt... Ne felejtsétek el, amire tanítottalak eddig titeket, és amit mondtam nektek eddig. Az én szent fiam kéri tőletek, hogy cselekedjetek.

Panoráma

„Egy templom önmagában is nagy érték, hiszen Isten háza és az Istennel való találkozás fontos helyszíne. De a templom értékét emeli a múltja és a benne őrzött műkincsek is” – mondta Tamás József püspök, a Csíkszeredához tartozó Zsögöd plébániatemplomának búcsúünnepén. Az egyházi elöljáró Szentháromság vasárnapján, a szentmise keretében áldotta meg a kívül-belül felújított templomot.

Minden szentmisében üdvösségtörténetünk egy-egy epizódját éljük át. Szentháromság vasárnapja azért kivétel, mert ezen az ünnepen magára a jó Istenre tekintünk és keresztény életünk titkával szembesülünk, mondta Tamás József püspök a prédikációban, majd hozzátette: Istenre épül hitrendszerünk. Isten titkát viszont az ember földi életében nem tudja felfogni. A Szentháromság titkát csak hittel lehet megközelíteni. Isten közösségi lény, a harmónia és a szeretet hatja át ezt a közösséget. Ez kell legyen az emberi közösségek számára is a példa. Hiszen az ember is közösségi lény, beleszületünk egy családba, közösségbe, társadalomba. Így nem mindegy, hogy milyen az a közösség, amihez tartozunk. „A Szentháromság példája éppen az, ami sarkall, ösztönöz és tanít bennünket arra, hogy ez a közösségi életünk a szeretet legyen, áthassa a szeretet, az összhang, az egység” – mondta a püspök, és arra kérte a híveket, hogy figyeljenek erre a példaértékű üzenetre. Ne legyenek önzőek, mert az önző viselkedés megkeseríti mások életét és bomlasztó erőként hat a közösségre. Törekedjenek arra, hogy szeretetben legyenek közösségükkel, és legyenek áldás közösségük számára. Akik elfogadják Isten tanítását, és megpróbálják ezt megvalósítani közösségükben, azok visszfényei lesznek az isteni közösségnek, és nincs ennél nagyobb feladat, hangsúlyozta a zsögödi híveknek mondott ünnepi beszédében Tamás József püspök. A Szentháromság oltalmába ajánlott műemlék templom jelenlegi formáját a 18. században kapta. 

Panoráma

Kisbácsi templombúcsú 

Díszített kereszt vezette a sort június 29-én déli 12 órakor a kisbácsi búcsús szentmisén, utána következett a húsz ministráns, kicsi és nagy, és nyolc felszentelt Isten szolgája.
A Szent Péter és Pál templomban ott tolongtak az ottani és a környező településekről érkezett hívek, aki nem fért be a templomba, az a templomkertben hallgatta a szentmisét.

A bevezetőben Kovács Sándor kolozs-dobokai főespe­res köszöntötte az ünnepi szónokot, a marosi kerület fő­espe­resét, Oláh Dénest, valamint az egyháztanácsosokat, akik a búcsús szentmisében tették le esküjüket. Említette az 1854. december 10-én felszentelt római Szent Pál bazilikát és az újjáépített, 1626. november 18-án felszentelt Szent Péter bazilikát. A kolozsvári főesperes arra buzdította az ünnepre érkezetteket, próbáljanak lélekben elrepülni ezekre a helyekre, amelyek Jézus helytartójára emlékeztetnek, s kövessük a két apostolt, akik oszlopos munkát végeztek.

Panoráma

Húsz éve, 1994-ben rendezték meg Nagyszokondon az első ifjúsági és gyerektábort. A húszéves évforduló alkalmából Melega Péter gazdasági igazgató, az akkori tábor főszervezője, a püspökség nevében egybehívta az első csoportvezetőket, szervezőket egy tábori hangulatú hétvégére. Ők már családostól érkeztek Szokondra június 20-án, pénteken, gyermekeikkel együtt élve át valamit az egykori hangulatból.

Szentmisével vette kezdetét a program, előtte pedig énekpróbán készültek azokból az énekekből, amelyekkel a fiatalok 1994-ben töltötték meg a tábor levegőjét. A legszentebb áldozat főcelebránsa Bauman István lázári plébános volt, aki húsz éve még diakónusként volt jelen a tábor teljes ideje alatt. Ahogy elmondta, nagyon szívesen ment ki újra, mert számára is nagyon kedves emlék az a nyár. Este közösen megnézték a fényképeket, amelyeket külön ez alkalomra digitalizáltak, és mindenki elmesélte, mit jelentett neki Szokond, hogyan lett hatással az életére. Meghatározóként emlékeztek arra a nyárra, amely hitükben és emberségükben is erősítette őket. Azt mondják, valamiféle varázsa van Szokondnak, mert ott összekovácsolódnak az emberek... A nyári vakációk jelentette űrben ünnepként jelent meg a tábor, mely hiánypótló volt abban az időben. Mint mondták, akkor még teljesen más körülmények álltak rendelkezésre, de a gyerekek lelkesedése minden hiányosságot pótolt. Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy a tábori program gerince azóta sem változott, így most is próbatábor előzi meg a gyermektáborokat, és azok csütörtökén van mindig az akadályverseny. A jól lefektetett alapok tehát megmaradtak…

Egy falat a léleknek

· Az, aki ugyan keresztény, de mégis test szerint él, súlyosan csorbul benne a Lélek szabad és nagylelkű tevékenysége. Nem is tud hiteles keresztény lenni, mert az alapvető értékeket távol tartja magától.

· Gyöngeségeivel dicsekszik. Dicsekszik, és hamis szokást, erényt alkot a gyengeségeiből, holott szégyellnie kellene azokat.

· Mintha a bűn „az élet velejárója” lenne, amit erényként tüntetünk fel. Pedig a bűn sohasem lehet erény, az „élet velejárója”, hanem csak annak megroncsolója.

Útjelző

Isten akarata a Szentírásban  

A keresztény élet nem kötelesség, hanem kapcsolat. Ez a kulcsszó: kapcsolat. Aki ezt nem érti meg, akinek csupán kötelesség a keresztény élet gyakorlása, annak nehéz megmagyarázni ezen szó tanítását… Ha nincs komoly istenkapcsolatunk, Isten nem tud táplálni. Mit jelent ez a komoly istenkapcsolat? Hogyan táplál minket a jó Isten? Hogyan szeretne táplálni? Hogy választ kapjunk, a Szentírást kell felnyitnunk és megnéznünk, mi Isten akarata, hogyan közeledik felénk a jó Isten, mire képes Isten az emberért.

A Szentírás minden oldala a „kapcsolat” iskolája és elmélyülése. A Szűzanya, a „Szentírás asszonya” ezt élte meg, éli meg lelkében… Mi Isten akarata? Hogyan mutatja ezt meg?

Mit tudunk meg a szent könyvekből Isten akaratáról?

Pitypang

Az óvilág hét építészeti csodájából hármat megismertünk, habár feltehető formáit a piramisokon kívül csupán a fantáziánk és egyes kőmaradványok segítségével tudjuk elképzelni. Az új világ csodáit azonban a mai napig láthatjuk „élőben”. A 2007-es évben újraírták az új világ csodáinak a történetét és történelmét, miután befejeződött az a világméretű szavazás, amelyre több mint 100 millió szavazat érkezett be, és ezek alapján állították össze az újkori világ hét csodáját. A heves vitákat kiváltó szavazás „nyerteseit” hatalmas ünnepség keretében jelentették be a lisszaboni Fény-stadionban. A világ hét új csodája: a kínai nagy fal, az indiai Tádzs Mahal síremlék, a mexikói Chichén Itzá piramisa, a jordániai Petra romvárosa, a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, valamint a perui Machu Picchu romváros.

Hírek, hirdetések

Újra felterjesztik a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi örökség listájára

Újraindította a romániai kulturális minisztérium azt a folyamatot, amelynek végén az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára kerülhet a csíksomlyói búcsú – közölte az MTI. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt. Vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki. A 20. században azonban ez a kör egyre szélesedett, s Csíksomlyó 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált. Mára a keresztény hitbeli és magyarságban való megerősödés meglehetősen összefonódott a búcsúban, s bár hivatalosan nem, de lényegében a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye Csíksomlyó. A román kulturális tárca 2012 márciusában terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára a csíksomlyói búcsút. Egy hónappal később azonban megbukott a kormány, ahová az RMDSZ ez év márciusában tért vissza. Hegedüs Csilla művelődési államtitkár elmondta, kénytelenek voltak újraindítani a procedúrát,  mert a tárca elmulasztotta elküldeni az UNESCO által kért adatpótlást, és az erre megszabott határidő lejárt. Hegedüs Csilla így fogalmazott: amint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ismét kulturális miniszter lett, azonnal hozzáláttak a munkának, és két hónapon belül elküldik a bizottság kérdései alapján kiegészített dossziét az UNESCO-nak. (Forrás: MTI)