Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 26. szám, 2016. június 26.

Az elmúlt napokban több alkalommal is megfordultam a Tündér-völgyben, Kovászna mellett. Egy kis nyugalomra vágytam. Nem érdekelt semmi, csak a táj magával ragadó látványa és zenéje. Sétálgattam. Nyugalom és béke honolt mindenütt az ember által alig károsított természet lágy ölén. Egy kis vízesés alatt levő kövön megpihentem és hallgattam a tovalibbenő szellőt, a víz csobogását, az erdő susogását, a madarak énekét, a tücskök zenéjét, messziről a juhászkutyák ugatását és a bárányok bégetését, a mellettem repülő és zümmögő legyeket, amelyeknek társai odahaza idegesítenek, de itt nem zavar a jelenlétük. Hol az egyik, hol a másik nyomta el a társa hangját, de az egész nem hangzott hamisan, összhangban voltak. A távolban, ha kissé felemeltem a tekintetem, a hegyek, fenyvesek, sziklák, a közelben zöldellő fű, a virágok színkavalkádjának látványa tárult a szemem elé. Csodálatos ez az Isten alkotta világ! 

Mennyi változatosság: magasság és mélység, kopárság és élet, fa és szikla, víz és kő, szárnyaló madár és kúszó gyík, virágzó bodza és kidőlt, korhadó fenyő.

Mennyire sokrétű, színes, mondhatjuk ellentétes, ellentmondásos ez az Isten ajándékozta természet, és mégis mennyire egységet, harmóniát alkot, milyen békét, nyugalmat sugall és áraszt!

Panoráma

A váradi médianap résztvevői (hátsó sor), valamint a Budapestről érkezett szakemberek, a médianap meghívottai: Rochlitz Bernadett, Szerdahelyi Csongor és a házigazda: Böcskei László püspök (az első sorban). Fotó: Fábián RóbertA váradi médianap résztvevői (hátsó sor), valamint a Budapestről érkezett szakemberek, a médianap meghívottai: Rochlitz Bernadett, Szerdahelyi Csongor és a házigazda: Böcskei László püspök (az első sorban). Fotó: Fábián RóbertMédiamunkások találkozója Nagyváradon 

Irgalmasság a médiában címmel szervezett médianapot a váradi püspökség június 18-ána nagyváradi Posticumban. „Az irgalmasság rendkívüli szentéve arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk a kommunikáció és az irgalmasság között fennálló kapcsolatról” – írta Ferenc pápa a társadalmi kommunikáció 50. világnapjára fogalmazott üzenetében. Ennek jegyében találkoztak a meghívottak, az egyházi és világi sajtó képviselői, és e szavakkal köszöntötte őket Böcskei László püspök is, aki megköszönte munkájukat, helytállásukat. Jó volt ezt hallaniuk a gyulafehérvári főegyházmegye, valamint a szatmári és váradi egyházmegye médiában dolgozó munkatársainak, az Erdélyi Mária Rádió, a Caritas Catolica és a világi sajtó képviselőinek is, akik nap mint nap végzik munkájukat, amelynek hibáit általában azonnal és sokan szóvá teszik, a nehézségek ellenére való kitartásukat azonban nagyon kevesen értik és értékelik.

Panoráma

Tanulmányi nap a nagy püspökről a Vajdaságban erdélyi előadókkal

A vajdasági Hírvivő című lap A szentek köztünk élnek rovatában jelent meg Paskó Csaba atya, kelebiai plébánosnak és a Vajdasági Pax Romana elnökének a tollából egy szép, tartalmas tájékoztató írás Márton Áronról, akit a szerző így nevezett: „Erdély püspöke, a Kárpát-medence magyarjainak a példaképe (Hírvivő, 2016. június 19., 7.). Ez a cikk előre jelezte, ami június 18-án a Vajdasági Pax Romana szervezésében történt: Márton Áron-tanulmányi napot tartottunk. A rendezvény rendhagyó módon négy helyszínen zajlott, a négy fázis logikus sorrendben épült egymásra. A rendezvényen három előadó beszélt Erdély nagy püspökéről: Virt László Budapestről; Molnár Melinda és Nagy Zoltán Székelyudvarhelyről.

Panoráma

A nagyszebeni belvárosi plébánia magyar ajkú hívei szép számban vettek részt és imádkozták végig a Szent Antal nagykilencedet, így készültek a ferencrendi templom újra­meg­áldására. Miután az áldozatos előkészület, a templom többéves restaurálása és renoválása megtörtént, Raicea Oscar főesperes-plébános Páduai Szent Antal napján több mint kétszázötven hívő jelenlétében köszöntötte a főpásztort, majd elmondta:„Nem véletlenül választottuk ki ezt a napot a zárdatemplom újraszentelésére, hiszen 1716-ban, 175 év után e napon került vissza jogos tulajdonosához.

Panoráma

A iaşi-i (jászvásári) Szent József Római Katolikus Teológiai Intézet néhány tanárképviselője látogatott Gyulafehérvárra a szemináriumba június 13–15. között. A küldöttség tagjai voltak Benone Fărcas rektor, Eduard Soare liturgikatanár-vicerektor, Pius Iancu spiritualitástanár-prefektus, Stefan Lupu metodológia és dogmatikatanár, valamint Mihai Pătrascu jogtanár.

Az évenkénti találkozás célja a tapasztalatcserén túlmenően a két papnevelde közötti kapcsolat erősítése, hiszen egyik évben a fehérvári tanárok látogatnak Jászvásárra, a másikban pedig ők Gyulafehérvárra. Romániában ez a két intézmény foglalkozik római katolikus papképzéssel: a jászvásári teológiát 1886-ban alapította Nicolae Iosif Camilli püspök, míg a gyulafehérvárit 1753-ban Báró Sztojka Zsigmond Antal erdélyi püspök.

Panoráma

Koncz Katalin és Egyed Emese. Fotó: Essig JózsefKoncz Katalin és Egyed Emese. Fotó: Essig JózsefKoncz Katalin gyászterapeuta volt az Erdélyi Múzeum-Egylet vendége június 20-án. Az Egyed Emese egyetemi tanár, EME szakosztály-vezető meghívására érkezett vendég először a gyászfeldolgozásban szerzett tapasztalatáról mesélt a résztvevőknek. Elmondta: 1996 óta foglalkozik gyásztanácsadással, Polcz Alaine tanítványa volt, később pedig nyolc éven át, Polcz Alaine haláláig barátja. Tőle tanulta meg nehézségeivel együtt szeretni az életet, és azt is, hogy segíteni csak a másik iránti legnagyobb tisztelettel és szeretettel lehet. „Minden gyászfolyamat nehéz, de talán a legnehezebb feldolgozni egy gyermek elvesztését” – mondta. Mesélt ilyen jellegű tevékenységéről, amelynek során a szülők, nagyszülők fordulnak hozzá segítségért, és hozzátette: segítséget is akkor kér a gyászoló, amikor már kész arra, hogy szembesüljön gyászával és képes elengedni a benne lévő fájdalmat, képes hagyni, hogy fájjon. Egy friss gyásszal küszködő a hallgatóságból arra kérdezett rá, hogyan kell gyászolni, amire a vendég válasza azt volt: sokat kell sírni. Egy másik kérdésre, hogy mennyi a szükséges és egyben az egészséges gyászidő, Koncz Katalin amellett, hogy rámutatott, ez egyénfüggő, elmondta, a régi rítusokban nem véletlenül volt egy egész gyászév, ami alatt megszólták az embert, ha vidám mulatságba ment. A hat hónaptól két évig terjedő időtartam a normális gyászfolyamathoz elegendő, ám ha valaki a meghalt szerettei ruháit még a szekrényben őrzi, az jele lehet a megrekedt gyásznak, ami már komolyabb szakértői segítséget igényelhet.

Végzős kispapjaink

Kérlek, mutatkozz be röviden. Honnan származol, szülőhelyednek, az ottani embereknek milyen szerepet tulajdonítasz hivatásod kialakulásában?

Gyergyószentmiklóson születtem 1987. március 27-én. Hétéves koromig ott is laktam, majd utána családi problémák miatt Szárhegyre költöztünk. Az általános iskolát már Szárhegyen jártam. Ezek után felvételiztem a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly líceumi szemináriumba. Egy év kimaradás után, mialatt nevelőként dolgoztam a szárhegyi Kájoni János gyerekotthonban, sikeresen felvételiztem a Hittudományi Főiskolára. Hivatásom kialakulásában édesanyám felőli nagyszüleimnek és édesanyámnak volt nagy szerepe. Ők vittek templomba, ők szerettették meg velem a vallást. Utánuk a már elhunyt Simó József pap bácsinak köszönhetem azt, hogy ministráltam, és így vasárnapról vasárnapra ott voltam sok társammal együtt.Így alakult ki bennem az oltár körüli szolgálat iránti vonzódás és lassan a hivatás is.

Egy falat a léleknek
  • „Isten szeretet” (1Jn 4,8). A szeretet Istennek nem az egyik tulajdonsága, hanem ő maga a szeretet. S ha Isten szeretet, akkor ő az irgalom és a megbocsátás.
  • Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett meg minket. Miért? Szeretetből. „Mert az ő irgalma örökké megmarad” (vö. 136 Zsolt).
  • S ha Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett meg minket, akkor ezért vagyunk mi is képesek a szeretetre, az irgalomra és a megbocsátásra. De nem akárhogyan, hanem ahogyan Isten szeret minket, ahogyan ő irgalmas, és ahogyan ő megbocsát nekünk.

Pitypang

Bak Sára rajzaHol volt, hol nem, az idők kezdetén, amikor még a fák is zöldebbek voltak és fehér-piros színekben illatozó babvirágok nyíltak a kertben, volt egyszer egy kislány.

Magas hegyek közé született. Sokszor nézegette is őket a kert védelméből, szüleiről alig tudott valamit, a nagyanyja nevelte. A házuk egy domboldalon volt, innen jól lehetett követni a patak vonalát a völgyben, és a merész hegyeket, amik lezárták a látóhatár szélét, mindenik csúcs megannyi kihívás, és különösen az, amelyik tetején a szürke vár magaslott. Tudta, hogy oda egyszer el kell jutnia. Sokat gondolt rá. Ki élhet benne? Hova látni onnan, annak ablakából?

Hírek, hirdetések

Kántorvizsgára vonatkozó tudnivalók

Az Egyházzenei Bizottság szervezésében ebben az évben is kántorvizsga lesz azok részére, akik a szükséges ismeretek elsajátítása után kántori oklevelet szeretnének szerezni. A kántorvizsga folyó év augusztus 29–30. között lesz a székelyudvarhelyi Szent Miklós plébánián. A vizsga kezdete du. 3 óra. Jelentkezni lehet a Segédpüspöki Hivatalban a 0266-372223-as vagy a 0740-898667-es telefonszámokon, illetve a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen. A vizsga díja 100 lej. Szállást és kosztot elfogadható áron a plébánia biztosít. Kántorvizsgára csak XII. osztályt végzett abszolválási diplomával rendelkező személyeket fogadunk. (Tamás József, a Zenei Bizottság titkára)