Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Kitekintő

A Johann Jakob Fugger-gyűjteményben található ógörög kéziratok kategorizálása során az alexandriai egyházatya zsoltárokhoz írt, eredeti formájukban eddig ismeretlen homíliáit azonosították. A különleges leletről június 11-én adott hírt a bajor nemzeti könyvtár, ahol 650 ógörög kéziratot őriznek. Órigenész (185–254) a korai kereszténység, a késő ókor legjelentősebb teológusai és filozófusai közé tartozott; a szentírás-magyarázat kiemelkedő tudósa, az alexandriai iskola egyik legkiemelkedőbb korai gondolkodója volt. Jóllehet az Egyházon belül sem ítélték meg egyformán tanítását, meghatározó volt a későbbi egyházatyák, így Szent Ágoston (354–430) számára is. A zsoltárokhoz írt tanításait eddig csak töredékeiben, illetve latin fordításban ismerhettük.

A most azonosított, a 12. századból származó, terjedelmes kézirat eredetisége „a legnagyobb valószínűséggel” bizonyítható – nyilatkozta Lorenzo Perrone, a bolognai egyetemen dolgozó Órigenész-szakértő. E felfedezés minden bizonnyal élénk vitákat vált majd ki a kutatók között, és új ismeretekkel járul majd hozzá a görög nyelvű Biblia szövegértelmezéséhez — mondta Rolf Griebel, a könyvtár igazgatója. A Homiliae in psalmos című kéziratról a müncheni digitalizálási központ honlapján is lehet olvasni. Az eredeti Órigenész-írást, restaurálása után, december 5-én mutatják be egy szimpózium keretében. Órigenész sokoldalú munkásságával a bibliai irodalmi kritika megteremtői és az egyházi dogmák első kialakítói közé tartozik. Életművéért az „adamantiosz” (legyőzhetetlen) melléknevet kapta. Mintegy kétezer írását ismeri az utókor. A töredékesen fennmaradt Hexapla című főművében a Biblia megbízható szövegének helyreállítására vállalkozott; hat hasábban párhuzamba állította az Ószövetség szövegeit: a héber eredetit, a héber szöveg görög betűs átírását, az Aquila-féle görög fordítást, a Szümmakhosz-féle görög fordítást, a Septuaginta szövegét és a Theodotion-féle fordítást. Csak részben maradtak fenn az Ószövetség könyveihez, valamint Máté, illetve János evangéliumához fűzött magyarázatai. Exegézisében háromféle – verbális, morális és misztikus-allegorikus – írásértelmet különböztetett meg, s ezzel megvetette a középkorban szélesen elterjedt bibliamagyarázatok alapját.