Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Kitekintő

„Önfeláldozó jócselekedet vagy prostitúció, ha egy nő átengedi a méhét, hogy egy másik nő gyerekét kihordja? A béranyaság rohamosan terjedő jelenség, és komoly etikai kérdéseket vet föl.” Bulgáriában éppen most, júniusban kerül a parlament elé egy törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a béranyaságot. A bolgár egyházak és civil szervezetek tiltakoznak, és ehhez több uniós ország támogatását kérik. A magyarországi Képmás magazin júniusi számában Krúdy Tamás írása e témával foglalkozik. „Miért engem ítélt arra a jó Isten, hogy ne tapasztalhassam meg a szülés örömeit, hogy kimaradjak az élet továbbadásának körforgásából?” – sóhajtott fel az amerikai Alex Kuczynski, és nem is hagyta annyiban a dolgot. Befizetett egy béranya-programba, és azóta meg is született a kisfia, Max. Nem ő szülte, de az ő petéjéből és a férje ondósejtjéből keletkezett, így genetikailag az övé. Egy másik nő hordta ki, akinek Alex ezért fizetett.

Amerika több államában engedélyezett a kereskedelmi béranyaság, ezt használták ki. Jelenleg az Európai Unió minden országában tilos a kereskedelmi célú béranyaság, és csak néhány országban, például az Egyesült Királyságban engedélyezett az altruisztikus vagy rokoni béranyaság rendkívül szigorú felügyelet mellett. Más országokban viszont engedélyezett a kereskedelmi célú béranyaság is. Ilyen az AEÁ néhány állama, Európában Ukrajna, Oroszország és Grúzia, Ázsiában Izrael, Thaiföld, valamint a béranya-nagyhatalomnak számító India. Minden kisgyerek aranyos, és életbe szólítani egy új embert csodálatos dolog. Azonban ha ez csak bűnös úton valósulhat meg, akkor jobb nem megtenni. Még a legnemesebb cél sem szentesíti a gonosz eszközt. A béranyaság esetében a gyerek és az őt kihordó nő nem több, mint árucikk, akit adnak és vesznek, miközben súlyosan sérül emberi méltósága. A megrendelők eldönthetik, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen az anya, akitől a petesejtet kapják és meghatározhatják azt is, hogy milyen legyen az az anya, aki végül is kihordja nekik a babát. A katolikus egyház nem tartja elfogadhatónak a béranyaság gyakorlatát, és ehhez az álláspontjához a különböző vallási csoportokon kívül most egy meglehetősen szokatlan szövetséges is csatlakozott, nevezetesen a feministák, akik a nők kizsákmányolásának egy újabb lehetőségét látják ebben – egyébként teljes joggal. A béranyaság jelenlegi gyakorlata több nemzetközi egyezményt is sért, például A Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 7. paragrafusát, amely kimondja a gyermek jogát a saját eredetének pontos megismeréséhez. Az Európa Tanács nem ismer olyasmit, hogy „gyermekhez való jog” vagy „örökbefogadáshoz való jog”, és alapvető fontosságúnak a már létező családok védelmét tartja, nem pedig az egyes személyek család és gyermek utáni vágyát. Jelenleg az Európai Unió egyetlen országában sem engedélyezett a kereskedelmi béranyaság, ám Bulgáriában éppen most, júniusban kerül a parlament elé egy törvényjavaslat, amelyik ezt lehetővé tenné. 

A bolgár egyházak, valamint emberi méltóság- és életvédő csoportok egy emberként lépnek fel a törvényjavaslat elfogadása ellen, és ehhez a többi uniós ország közvéleményének a támogatását is kérik, hogy hathatós nyomást gyakorolhassanak a bolgár parlamentre és kormányra. A mozgalom egyik vezetője Mihaela Djorgova bolgár tévés személyiség, a Társadalom és Érték Társaság koordinátora és társalapítója. Mihaela Djorgova arra kér minden társadalmi és civil szervezetet, amely egyetért a kereskedelmi béranyaság tilalmának fenntartásával, hogy támogassa az ügyet (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).