Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A Vasárnap több ízben üdvözölte dr. Medgyesy S. Norbert művelődéstörténészt Erdélyben, pontosabban Csíksomlyón: a 2007-es Szent Erzsébet-konferencián a Kájoni János Scholával egyházzenei áhítatot tartott, 2009-ben az általa alapított Boldog Özséb Színtársulattal előadták a Csíksomlyói Passiójátékot: élő módon hozva haza Csíksomlyóra az eredeti misztériumdrámákat. Medgyesy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, az LFZE–Zeneakadémia óraadó tanára, az MTA BTK ITI Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoport tagja.

Aki ismeri a kutatásaidat, egyértelműen tapasztalhatja az erdélyi zenei-irodalmi hagyományok iránti érdeklődést, sőt szeretetet. Honnan, miből adódik ez?

Győrött születtem 1977-ben. Gyökereim a Kisalföldhöz s Vas megyéhez kötnek.

Anyai dédanyám előénekes volt a rábaközi Jobaházán, édesanyám mindig énekelt nekem csecsemőkorom óta, amellett irodalmi színpadon is játszott. Elvégeztem a zongora tanszakot a győri Liszt Ferenc Zeneiskolában és 10 éves koromtól énekeltem a győri székesegyház scholájában, a vasi Perenye község értékes népénekhagyományát megörökítettem, és az elmúlt években előadásokat tarthatok a budapesti Zeneakadémián. A zene, az éneklés természetes módon volt és van jelen családunkban. A csíksomlyói misztériumdrámákra Kilián István színház- és drámatörténész professzor irányította a figyelmemet 1996-ban. A Csíksomlyói Ferences Könyvtár dokumentumaiban, Kájoni János és a 18. századi drámaíró ferencesek hiteles szellemi műhelyében mind egyházzenei, mind a szent színjátszás tekintetében olyan magával ragadó, teljességében érintetlenül fennmaradt, a 21. században is aktuális, tiszta forrással találkoztam, amelynek katartikus hatásától nem lehet és nem is érdemes szabadulni – sem szakmai, sem emberi, lelki szempontból. A 17–18. századi csíki ferencesek a művészi szintű, az irodalmi, zenei és történeti szempontból is értékelhető lelkipásztorkodás terén óriásit alkottak. Az 1998-as első csíksomlyói vizsgálódásaim óta Muckenhaupt Erzsébet könyvész-muzeológus mellett a munkámban mindig segítőkész Márk József ferences atya, a könyvtár őre volt szíves 2007-ben e szép mondatot írni emlékkönyvembe, hogy Csíksomlyó számomra „nemcsak kegyelemforrás, hanem a tudomány kútja is”. Azt pedig egy másik csodának tartom, hogy a nyugati határszélen, Perenye községben is találtam Kájoni énekeskönyvében megörökített szöveget és dallamot. Ez is Csíksomlyó erejét és hatását bizonyítja.

Az idén Cantiones de Sancto Ladislao Rege – Szent László-énekeskönyv című kiadvány közrebocsátásával készültök szent királyunk ünnepére, amely ismét lehetőség arra, hogy egységben ünnepelhessük a magyar kereszténységet. Mi adta az ötletet ehhez a kezdeményezéshez?

2007-ben ünnepeltük a Szent László-herma szülővárosomba érkezésének 400. évfordulóját. Ebből az alkalomból kezdtem vizsgálni a lovagkirály tiszteletére írt népénekeket az 1600-as évek elejétől napjainkig megjelent nyomtatott és kéziratos énekeskönyvekből. A himnikus, a históriás és a könyörgő énekek szépsége, őszintesége, irodalmi és zenei értéke, valamint több templomban azóta már közösségben kipróbált énekelhetősége megerősítette régi gondolatomat: Szent László királyunk tiszteletét leginkább ezekkel az énekekkel lehet újra elmélyíteni népünk szívében, ezeket az alkotásokat tegyük újra közkinccsé az egykor legszeretettebb királyunk tiszteletére!

Mit tartalmaz ez a kötet, és hogyan állt össze?

Összesen 84 éneket bocsátunk közre: hazai forrásokból származó latin és magyar gregorián tételeket, továbbá népénekeket. A Magyar Napló gondozásában megjelenő könyv első részében Kerny Terézia művészettörténész összefoglalása olvasható Szent László életéről és tiszteletéről. A második fejezet Szent László miséjét és népvecsernyéjét tárja az olvasó elé latin és magyar nyelvű gregorián énekekkel, a teljes hazai liturgikus kódexkorpusz áttekintése alapján, Kovács Andrea egyházzene-kutató tollából. A harmadik fejezet a saját kutatású népénekeké, amelyek között, természetesen, a sok versszakos históriás tételek is helyet kaptak. Dallamaik azonosítása Kővári Réka népzenekutató-egyházzenész műve. Végül két litánia és a forrásjegyzék zárja az énekeskönyvet. Köszönöm Kristófi János karnagynak és Emődi András történésznek, hogy Váradról küldtek énekeket a kiadványhoz. A kötethez CD-t csatolunk, amelyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész és népdalénekes tanárai és növendékei Vakler Anna és Merczel György vezényletével teszik élővé a könyv arra legérdemesebb énekeit. Az énekeskönyvet Böcskei László nagyváradi, dr. Pápai Lajos győri és Bíró László tábori püspök tisztelte meg egy-egy előszó megírásával, dr. Erdő Péter bíboros-érsek pedig imprimálásával engedélyezte templomi használatát.

A győri ünnepségnek az előzetes információink szerint sajátos mozzanatai is lesznek. Melyek ezek?

A Szent Jobb az idei Szent László-ünnepre, június 27-re Győrbe érkezik, és egész nap együtt tisztelhetjük Szent László királyunk fejereklyetartó hermájával. Délelőtt 11 órától az előbb említett énekekkel tartunk áhítatot, du. 6 órától pedig misét éneklünk és körmenetet tartunk a két nemzeti ereklyével. Ilyen közös körmenetről nem tudunk a történelem során.

A Szent László-tisztelet miben erősítheti meg a mai magyar népet?

Megadja a családjáról gondoskodó apa-atya példaképét. Igazságosságra, őszinte kegyességre és következetes országépítő munkára int mindenkit a maga hivatásában. Példát ad ma elsősorban nem a katonai, hanem a lelki-szellemi honvédelem területén. Erőt és reményt nyújt a mai embernek a keresztény hit adta igazság, hogy László a szentek seregében ma is védi nemzetét, a néphagyomány szerint fehér lován, az égbolton poroszkálva örökre őrt áll felettünk!