Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Egy falat a léleknek

  • Valami miatt torz bennünk a szentség fogalma. Azt gondoljuk, hogy az életszentség csak egyesek kiváltsága volt. Vannak, akik azt hiszik, hogy a Krisztus-követés csupa díszparádé, de amikor az Úr Jézusnak a szavait hallják, könnyen elbizonytalanodnak:
  • Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét. (Mt 8,34–35)
  • Mi jelent ez? Nagyon egyszerű. Például ha megyek valahová, és útközben meglátok valamit, akkor az első az lenne, hogy rögtön megnézzem, megbámuljam. De azt mondom: Nem. És ráléptem a Krisztus követés útjára.
  • Vagy: a társak elkezdenek fölösleges dolgokról beszélni, és nem kapcsolódom bele. Vagy: valaki megbántott, séreilmeim vannak, kedvem volna kiönteni a haragomat. Már készen is állnak a szavak a számon. Szeretném kikiabálni a sérelmeimet, de még sem mondok semmit. Vagy: a legszívesebben bezárkóznék egy szemrehányásokkal teli csöndbe, és ennek ellenére el kezdek beszélni.
  • Tény, ha krisztusi életet akarok élni, akkor nem állhatok szüntelen a magam pártján. Nem védhetem magamat. Nem hivatkozhatok a természetemre.
  • A rosszra hajló énem mielőtt megadná önmagát, beveti minden védekező mechanizmusát. Lépésről lépésre védelmezi a területét. Határain kívül akarja tartani Istent, mert tudja, hogy Isten közelében vége az ő nyugalmának. Védelmet lát saját határain, korlátoltságain belül. Azt kéri, hogy elégedjek meg a kisszerű dolgokkal, és ne törekedjem arra, ami Isten lelkülete szerint való.
  • Ha hallgatok rá, akkor ne csodálkozzak azon, hogy valami még mindig torzít bennem, különösen amikor az életszentségről van szó.