Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Gyémántmise Désen 

1956. december 8-án a dési ferences plébániatemplomban Isten szolgája Márton Áron püspök a következő szavakkal köszöntötte azt az öt fiatal levitát – P. Benedek Domokost, P. Gajdos Vincét, P. Pap Leonárdot és még két szatmári egyházmegyés diakónust –, akik arra készültek, hogy az áldozópapság szentségében részesüljenek, és az ünnepi szentmisére összegyűlt híveket: „Eljöttem, hogy a szemetekbe nézzek.”

Ennek az eseménynek a 60. évfordulója alkalmából a dési ferences közösség és plébánia meghívására Pap Leonárd ferences szerzetes eljött Székelyudvarhelyről, hogy december 11-én hálaadó szentmisét mutasson be abban a templomban, amelyben pappá szentelték, és ahol 1953–1977 között tevékenykedett. Márton Áron püspökhöz hasonlóan ő is eljött, hogy a dési hívek szemébe nézzen, akiket oly sokáig szolgált, s hogy gyémántmisés áldásában és örömében részesítse őket.

A jubiláló Leonárd atya szentbeszédében a hivatásról elmélkedett. Három pontban fejtette ki mondanivalóját: minden ember kapott Istentől egy hivatást; ezt a hivatást el kell fogadni; Isten megadja segítő kegyelmét, hogy megéljük hivatásunkat. Majd mindezek fényében beszélt az életéről és a saját hivatásáról.

A dési ferences közösség és plébánia háláját fejezte ki a fölséges és dicsőséges Istennek Pap Leonárd atya hivatásáért, hűségéért és munkájáért, neki pedig köszönetet mondtak mindazért, amit a plébániai közösségért tett, és megígérték, hogy imáikkal kísérik életét, valamint kérték őt, hogy imádkozzék értük, hogy hivatásukban mindannyian megmaradjanak, így szolgálva szeretetben Istent és testvéreiket életük minden napján.