Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Pitypang

Szemirámisz függőkertje

Talán az összes ókori csoda közül máig ez a legrejtélyesebb. Hogy valóban létezett, arra a görög történetírók leírásain kívül nincs semmilyen bizonyíték. Ahogy a híres ókori utazó, földrajzi író, történész Sztrabón leírja: „Az úgynevezett függőkert a föld fölött nő és a levegőbe ültették. A kert egymásra épülő árkádos teraszokból áll és szögletes pilléreken nyugszik. A fák gyökerei tetőként borulnak a föld felé. Az egész építmény ugyanis föld alatti pilléreken nyugszik, amelyeken először is kőoszlopok állnak. Az oszlopokon pálmagerendák fekszenek… egyetlen fafajta, ami nem rohad el. A gerendákra vastag réteg termőföldet hordtak, a földbe széles levelű és egyéb fákat ültettek. … az egész területet úgy művelik meg, mint a szántóföldet és szilárd talajhoz hasonlóan palántáznak rajta, vagyis a megművelt föld azok feje fölött fekszik, akik alant, az oszlopok közt sétálnak. A vizet nyomás erejével szivattyúzták tekervényes csövön át a magasba, és megöntözik az egész kertet.” A legenda szerint egy Amüthisz nevű királylányhoz köthető, akinek apja a médek uralkodója volt, és birodalma a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő szemkápráztató hegyvidéken helyezkedett el. Egy napon a lányt férjhez adták Nabukodonozorhoz (e király neve, mint már említettem, ismeretes Verdi Nabucco című operájából), a babiloni királyhoz a két nemzet szövetsége érdekében. Így a pár hamarosan Mezopotámiába költözött. A sivatagos, kopár környezet elszomorította Amüthisz szívét. Nabukodonozor nem nézhette tétlenül a dolgot: hogy felvidítsa kedvesét, elhatározta, hogy odavarázsolja neki régi hazája egy darabkáját. Gyönyörű függőkertet építtetett, hogy megörvendeztesse a lányt. A lépcsőzetesen emelkedő teraszokra rózsát, gránátalmát, fügét, diót, mandulát, vízililiomot és temérdek fát telepítettek, hogy minél jobban hasonlítson Amüthisz páratlan szépségű otthonára. Feltevődik a kérdés: akkor mi köze van mindehhez a Szemirámisz elnevezéshez? Szemirámisz egy valóban létező, legendás hírű asszír királynő volt, egy darabig Asszíriát kormányozta. Legendás alakja, rendkívüli tettei miatt nem meglepő, hogy neve kapcsolatban van a hét világcsoda egyikével. A mondák szerint a meghódított területeken mesterséges magaslatokat, palotákat, kerteket alakított ki. Ha hinni lehet a legendáknak, akkor Babilon városát is ő hozta létre. Végül szomorú sorsra jutott: saját fia tervezett ellene merényletet, és ő, hogy elkerülje a küzdelmet, galambbá változott és elrepült. A történészek és a régészeti kutatások szerint a „függőkert” pusztulását több földrengés okozta. Robert Koldewey német archeológus 14 évig végzett ásatásokat Babilon feltételezett helyén, a mai Észak-Irakban. 1899-ben felszínre került a külső és belső városfal, Bábel-tornyának alapjai, Nabukodonozor palotájának romjai, valamint egy széles út, amely a város központján haladt át. Rábukkant egy pincére is, 14 boltíves mennyezetű szobával, ami feltehetően a függőkert maradványa lehetett. Koldewey volt az első, aki elkészítette a kert rekonstrukcióját, ahol általában egy teraszos parkformát jelenít meg, de a függőkert valódi voltát nem tudta bebizonyítani. Sokan kételkednek Szemirámisz függőkertjeinek létezésében.
A régészek viszont megtalálták egy tábla maradványait, amelyen jól kivehető egy oszlopsor képe. Az oszlopok tetején egy masszív tetőrész található, amelyen egy vastag talajrétegben fasorok nőnek. A régészek szerint a tábla valószínűleg a függőkertek egy részletét örökíti meg. Akár így van, akár nem, a rajz nem tükrözi Szemirámisz függőkertjeinek elképesztő méreteit, amelyekről a görög történetírók annyi csodálatos dolgot jegyeztek fel.

 

 

Összeállította: Minier Csaba