Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye a 20. században címmel jelent meg dr. Marton József professzor legújabb könyve, melyet június 12-én mutattak be a kolozsvári Római Katolikus Nőszövetség dísztermében. A könyvbemutatón Fábián Mária, a nőszövetség elnöke köszöntő beszédében kifejezte: „a szerző minden alkalommal színvonalas és tartalmas olvasnivalót ad a kezünkbe – dicséretre méltó ez a szorgalom”. Külön öröm számukra, hogy a szerző könyvében részletesen ír a katolikus nőszövetségekről és női kongregációkról is. Ezután Kovács Sándor főesperes köszöntötte a szerzőt, aki elmondta, már a kötet címe is jelzi, hogy a téma nagyon érdekes és változatos. Majd Marton József munkásságáról beszélt, s kihangsúlyozta: az ő érdeme, hogy Kolozsváron létrejöhetett világi hívek számára a BBTE teológiai fakultása, melynek máig professzora és dékánja. A szerző rangos Márton Áron-kutató – mondta Kovács Sándor főesperes. Továbbá rávilágított, miért is fontos ez a könyv: „sokan vannak, akik nagyon hézagosan ismerik főegyházmegyénk viszontagságos eseményeit”.

A könyvet dr. Csucsuja István történész mutatta be, aki elsősorban a kötet borítójáról és címéről is beszélt. A cím (A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye a 20. században) jelentős értelmezéseket takar. Magába foglalja azt a változást, ahogyan az erdélyi püspökség titulus erdélyi római katolikus püspökség lett, majd pedig az 1920-as évek végén létrejövő konkordátum után gyulafehérvári római katolikus püspökséggel helyettesítették. Könyvében Marton József a laikus korszakolást követi. Könyve egy jól összefogott szintézis, sok részlettanulmányának eredményét illesztette kötetébe. Egyháztörténeti szintézis, de a magyar és a román társadalom történelmének ismerete nélkülözhetetlen a szerző részéről ahhoz, hogy a kötet létrejöhessen – hangsúlyozta Csucsuja István.

A könyv szerkezeti tagolása az Erdélyben bekövetkezett változások alapján történik: a két világháború közötti időszak 22 éve, majd pedig a négy és fél évtizedig tartó kommunizmus. Tematikai vonulatait gazdagsága és sokrétűsége miatt nem lehet megragadni, hiszen beszél többek között a szerzetesrendekről, a kommunizmus hatalmi berendezkedéséről is. Ezen kívül sok más kérdésről is szól, például „Hogyan lazultak a böjtre vonatkozó szabályok?”, valamint ír a liberalizmus ártalmas voltáról is. Csucsuja István kiemelte, hogy „megkapó az a mód, ahogy Majláth Gusztáv Károly alakját írja le”. Új szemléletet alkalmaz az agrárreform kérdésében. A kommunista hatalomgyakorlás részletes feldolgozása teljesen új dokumentációs anyagok alapján történt. Új megközelítések, új oklevelek és vallomások felhasználása alapján dolgozott a szerző, akinek csak gratulálni lehet – zárta beszédét Csucsuja István.

Ezután maga a szerző, Marton József beszélt röviden a kötetről, majd kérdezni is lehetett tőle. Elmondta: „A bátorságot a könyv megírására az adta, hogy a diákok ezt inkább kedvelték, mint az egyetemes történelmet.” Hozzátette: fontos az egyház kommunista időszakbeli helyzetéről beszélni, mert a világi írók gyakran elfelejtik, hogy az egyháznak is volt kulturális szerepe. A két világháború közötti időszak alatt pedig nemzetmegtartó erőt fejtett ki az egyház. Végezetül a szerző megköszönte Kuszálik Péter lektori munkáját, mondván, hogy a könyv minőségét a lektor és a szerkesztő is meghatározza.