Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

,,Mondd meg nekem, mit dalolsz, és megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk.” Kodály Zoltán szavaival vette kezdetét a XXVIII. Kájoni János Egyházzenei Kórustalálkozó május 17-én Maroshévízen.

A hagyományokhoz híven a kórustalálkozó szentmisével kezdődött. Az elmélkedésben a helyi plébános, László Áron érdekes történettel szemléltette az éneklés örömét. A történet egy kovácsmester és énekelni szerető, de nem igazán tudó felesége esetét mondja el. Amikor az asszony énekelt, a férj szorgalmasan ütögette a kovácsüllőt. Az évek teltével arra kérte az asszonyt, hogy amikor énekel, inkább csukja be az ablakot. Mi most viszont azért gyűltünk össze, hogy kinyissunk ajtót-ablakot, és hallassuk hangunkat.

A szentmise végeztével a vándorzászló átadására került sor, és kezdetét vette a kórusok fellépése. A sorrend mindig sorshúzással dől el, az idén a kilyénfalvi kórus, sok évi kimaradás után, újra jelentkezett Gáll Péter vezetésével. Ezúton is gratulálok nekik. Őket sorrendben a következő kórusok követték: a borszéki kórus (Balázs Tibor), a csomafalvi kórus (Ambrus Tibor), az alfalvi kórus (Kiss István), a szárhegyi kórus (Bartalus Vince), a gyergyószentmiklósi örmények kórusa (Fehér Antal), az újfalvi kórus (Molnár Sándor), a tekerőpataki kórus (Ambrus Levente), a gyergyószentmiklósi Szent Miklós plébánia kórusa (Puskás Emil), a gyergyó­szent­miklósi Szent István plébánia kórusa (Király Sándor), a ditrói kórus (Bakos Ferenc), a remetei kórus (Bakos Károly), a tölgyesi kórus (Bartis Zsolt) és a házigazda maroshévízi kórus (Molnár Árpád).

A kórusok éneklését a helybéli kántor, Molnár Árpád gondolata zárta: ,,egy fa- vagy kőfaragó, festő vagy formaöntő akkor igazán boldog, ha már a befejezett szobra, festménye, formába öntött alkotása jól sikerült. Így van ez az éneklésben is. Az elején kezünkben áll ,,a nyersanyag”, egy papír tele vonalrendszerrel, kottával és dinamikai jelekkel. Addig forgatjuk a lapokat, amíg a dallam szép harmóniákat és összhangot ölt, s ha a szólamok összecsengnek. Akkor örülünk, hogy valami szépet adhattunk Istennek.”

A házigazdák meghívására egy közös ebéddel zárult a rendezvény, ahol alkalom adódott a kórusok egymás közti ismerkedésére és közös éneklésre. Úgy váltak el a kórusok, hogy 2015-ben újra találkozunk, ezúttal Csomafalván.