Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Csodálatos, szívet melengető napnak örvendhettünk június 9-én. Főpásztorunk – Böcskei László megyéspüspök – 17 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a nagyvárad-újvárosi Szent László plébániatemplomban.

Valamikor a tanév kezdetén eldöntöttük, hogy bérmálkozni szeretnénk. Először nem is igazán tudtunk semmit erről a szentségről, de azért megéreztük, hogy valami különleges ajándékot jelent. Felkészültünk, tanultunk, karácsonykor pásztorjátékot adtunk elő, virágvasárnap pedig misztériumjátékot. Kirándultunk, lelki napon is részt vettünk, azt kell mondanunk, hogy valóban lelkileg is komolyan készültünk erre a nagy napra.

Június kilencedikén a fél tizenkettes szentmise keretében került sor a szentség kiszolgáltatására. A szentmise előtt egy órával találkoztunk a püspökünkkel a plébánián, énekszóval fogadtuk és elbeszélgettünk. Nagyon izgultunk a nagy találkozás előtt: vajon mit fog kérdezni? Vajon megfelelően felkészültnek fog találni minket? Jó érzés volt találkozni vele, olyan emberi volt. Elmagyarázta nekünk, hogy a keresztséggel együtt ezt a szentséget is csak egyszer vehetjük fel. Rákérdezett néhányunk bérmanevére, illetve a védőszentek élettörténetére. Igyekeztünk olyan szentet választani védőszentül, aki valamilyen formában példaképünk, kötődik hozzánk, vagy éppen mi akarunk hozzá hasonlóvá válni. Így lettek védőszentjeink: Erzsébet, Rita, Anna, Zsuzsanna, Katalin, Klára, Johanna, Viktória, Izabella, János, István, László, Ferenc, Leó, Pió, András, Lukács.

Ezt követően átvonultunk plébániatemplomunkba, majd az ünnepélyes bevonulást követően verssel köszöntöttük a főpásztort. Ő pedig szívhez szóló prédikációval lelkesített mindnyájunkat. Hangsúlyozta, hogy teremtő Atyánk sikerélményként élte meg azt, hogy minket létbe hívott, és fián keresztül, valamint a Szentlélek sugallata által minden nap velünk van. A Szentlélek jelenléte életünk minden vetületét áthatja. Mi, az ő vonásait viseljünk magunkban/magukon. Nagyon jól esett nekünk, hogy a püspök úr utalt az általunk írt lelki napról készült beszámolóra. Éreztük, figyelemmel kíséri életutunkat, fontosak vagyunk számára. Ezután kiemelte, hogy azért volt szükség erre a komoly felkészülésre, hogy mi is érezzük, ez nem csupán formaság: tétje van.

A szentbeszéd után megújítottuk a megkeresztelésünkkor szüleink és keresztszüleink által tett fogadalmat, amelyben ellene mondtunk a bűnnek, és megvallottuk hitünket. A Szentlelket hívó ima után fegyelmezetten járultunk a püspök elé. Ő krizmával keresztet rajzolt homlokunkra, s közben a nevünkön szólított. Mi pedig megígértük, hogy hűek maradunk hitünkhöz. A felnőtté avatás jeleként kezet fogott velünk a püspök, és mindenki számára külön-külön megfogalmazott egy-egy személyre szóló üzenetet. Felajánláskor három szimbólumot mutattunk be az Úrnak: égő gyertyát mint a Szentlélek erejének szimbólumát; egy tál búzamagot mint az Úr igéjének a szimbólumát, amellyel naponta találkoznunk kell, illetve egy Krisztus monogramot magába foglaló viaszpecsétet, mely a Szentlélek szentségének eltörölhetetlen, jegyadó hatását jelképezi. A Mi­­atyánk alatt kört alkottunk, melynek középpontjában a főpásztor állt, jelezvén, hogy ő az, aki a köztünk jelen lévő Krisztust testesíti meg, és mi mindannyian köréje gyűlünk, hogy erőt merítsünk belőle, és kifejezzük iránta érzett szeretetünket.

A szentmise végén hálaadó imában köszöntet mondtunk felkészítő papjainkért, Tóth Attila Leventéért és Pék Sándorért, illetve Nagy Gabriella tanárnőért is. Ugyanakkor búcsúztunk Husztig Róbert diakónustól, akinek lejárt a szolgálati éve.

A bérmálás ünnepélyességét emelve, köszönetképpen két énekkel és verssel ajándékoztuk meg főpásztorunkat.

Hálát adunk az Úrnak a kapott kegyelmekért! Bízunk abban, hogy az elnyert javakat gyümölcsöztetni fogjuk mindennapi életünkben. Tiszta szívből köszönjük püspökünknek ezt a szép ünnepet! Az elkövetkező időszakban az ő szavaiból fogunk táplálkozni, bár – ahogyan ezt a prédikációban is kiemelte – nem kérhetjük többé ennek a szentségnek a kiszolgáltatását, hiszen jegyadó szentség, ugyanakkor reméljük, hogy gyakran el fog látogatni majd hozzánk, és bátorító szavaival nemcsak minket, de majd a mi gyermekeinket is megajándékozza a „Szentlélek szentségével”. Mi biztos, hogy nagy szeretettel fogjuk várni.

 


 A bérmálkozás szentségében részesült fiatalok