Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 25. szám, 2012. június 17.

Aktuális


A pszichológia tudományának fellendülésével, a különböző irányadó iskolák tanításainak ismeretében a keresztény emberben felmerülhet a kérdés, a felettes énről alkotott elképzelés mennyire feleltethető meg a keresztény lelkiismeret-fogalomnak, hiszen úgy tűnik, néha egyezést mutat a két fogalom meghatározása. A Katolikus Akadémia utolsó előtti előadásában drd. Robu Magda is erre a kérdésfelvetésre keresett választ. Az előadó abból indult ki, hogy mindenki ismeri, tapasztalta a lelkiismeret-furdalást. Felmerül azonban, hogy minden alkalommal, amikor tapasztaljuk ez, valóban lelkiismeretünk szólal-e meg vagy a felettes én „furdal”. A külső normáknak való meg nem felelés nyomán fellépő szégyenérzet nem lehet lelkiismereti eredetű – Ádám és Éva paradicsomi jelenetében a tiltott gyümölcs fogyasztása után a test felruházása nem lelkiismeret-furdalásra, hanem a felettes én hangjának és követelésének való elégtételnek tudható be. A tékozló fiú történetében is találkozhatunk bánattal. A fiú elvesztett vagyona felett érzett szomorúsága már nem a külső elvárásoknak való megfelelések miatt generálódott, hanem az a belátás keltette, hogy saját szabadsága/szabadossága miatt elveszítette járandóságát. S mint ilyen, lelkiismereti eredetűnek tekintendő. Ugyanakkor az előadó hangsúlyozta Viktor E. Frankl meglátását, miszerint a lelkiismeret az értelemkeresés fóruma. Ugyanakkor a frankli gondolatmenet alapján állítható, hogy a lelkiismeret nemcsak utal a transzcendensre, hanem abból fakad. Az előadó ezek után beszélt arról, hogyan lehet a felettes ént interiorizálni, azaz a lelkiismeret részévé tenni, s mindazt a külső normarendszert, amelyeket szüleinktől, környezetünktől sajátítunk  el.

Aktuális

Túl vagyunk egy újabb politikai fordulón, amelyet két mozzanata különböztet meg a korábbiaktól. Egyik országos jelenség, leginkább a nem valami vagy valaki mellett letett vokssal, inkább a valami és valakik elleni szavazással jellemezhetnénk: ez a szociálliberális koalíció győzelmét hozta. A másik kifejezetten minket, magyarokat érint: a három pártra szakadt erdélyi magyarság képviselete volt a tét. Itt egyik térfélen az összefogást mint egyedül életképes lehetőséget emelték ki, a másik térfélen a valódi választást lehetővé tevő többféle opciót hangsúlyozták, végül egy harmadik közegben hallhattunk némi magyarázkodást jobboldal(iság)ról, hiányzó jobboldali összefogásról is. Hogy e beszédmódok közül melyik volt meggyőző, hogy a beszéd vagy a tettek nyomtak-e többet a latban, erről az eredmények ékesszólóan vallanak.

Panoráma

Gondolatok egy kongresszus margójára 

A cikk írásakor dübörög a választási kampány, a közélet felelősséghordozói ígérik azt, aminek megvalósítása nem tőlük függ. Mindeközben minden 12. másodpercben meghal egy gyermek. Ismétlem: minden 12. másodpercben meghal egy gyermek, mert nem jut neki elegendő táplálék!

950 millió ember krónikusan alultáplált. Minden hetedik ember éhezik. A legszegényebb, éhező népesség 70 százaléka falun, vidéken él. 884 millió ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez (minden 10. ember). Mindez nem szükségszerű, hanem az ipari kapitalizmus, egyesek jólétének mellékhatása. Az ipari kapitalizmus megvalósítása felé tartanánk mi is, vagy már ott (itt) vagyunk?

Hány ember életét lehetne megmenteni a választási plakátok árából? Havi hét euróval életet lehet menteni a Szaharától délre fekvő Afrika éhezői közt! 13 millió embert fenyeget az éhenhalás a szárazság miatt.

A „piac láthatatlan keze” gondoskodik a szegényekről is, nem kell külön figyelmet fordítani rájuk – szajkózzák a főáramú közgazdasági iskolák –, csak hagyjuk szabadon „farsangolni”, akkor „leszivárog a jólét” a legszegényebb rétegekhez is. E világban mindenki önmagáért van, s a legerősebb és leghatalmasabb jogosan szerez kiváltságokat. Az egyéni és társadalmi érdeket úgy hangolja össze egy „láthatatlan kéz”, hogy amikor mindenki a maga hasznát keresi, akkor jót tesz vele a társadalomnak is.

Panoráma

Lezárult a második Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, szervezői a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, az RMDSZ Főtitkársága és a Romániai Magyar Könyves Céh. A rendezvény keretében a Mátyás király szülőháza előtti téren koncerteket, további 12 párhuzamos helyszínen könyvbemutatókat, beszélgetéseket tartottak.

A könyvhét egyik rangos rendezvényévé sikeredett a június 9-i Fodor Sándor-emlékest, amelynek a Szent Mihály plébánia Nőszövetsége adott otthont, s amelyen ott volt az író özvegye és a család tagjai is. Bevezetőként a há­zi­gazda Kovács Sán­dor fő­esperes-plé­bá­nos nevében Fodor György piarista kon­frá­ter köszöntötte a termet megtöltő résztvevőket, kiemelte, hogy Fodor Sándor a csendes, szelíd szavával, az írott szó erejével és minőségével mutatott példát emberségből. A konfráter felkérésére a jelenlévők közösen imádkoztak Fodor úr lelki üdvéért, ezt mintegy aláhúzta a Szent Mihály-templom harangjainak szava.

Panoráma

Márton Áron tisztelete a román közönség körében

Június 5-én fő műsoridőben, este 8 órától a román televízió kulturális csatornáján Márton Áron püspökre emlékeztek. A Polemicile TVR Cultural címet viselő adásban Stejărel Olaru, a műsorvezető először Csendes Lászlóval, a CNSAS tagjával beszélgetett Rezistenţa prin culturăKulturális ellenállás (ellenállás a kultúra segítségével) címmel. A szinte félórás beszélgetést egy 26 perces dokumentumfilm vetítése követte. A filmet Cristian Amza jegyzi, szerkesztője Mariana Ioniţă, operatőr Sorin Chivulescu, címe pedig: Un episcop pe drumul crucii – Egy püspök a keresztúton.

Panoráma

Ötéves a Szorgos kezek kézimunkakör 

A sepsiszentgyörgyi Szent László Kolping-családhoz tartozó Szorgos kezek kézimunkakör idén ötéves. Lassan szűk lesz a Szent József plébánia könyvtára, ahová keddenként összegyűlnek a lányok-asszonyok, hogy elsajátítsák a különböző hímző-varrottas, gobelinező, bogozó, rojtozó, gyöngyfűző, szövő technikákat. A kézimunkakör tevékenységeiről, az öt év történéseiről Vinkler Aranka, a kör vezetője számol be a Vasárnap olvasóinak azzal a nem titkolt szándékkal, hátha másutt is kedvet kapnak az asszonyok népi értékeink megőrzésére, továbbadására, nem utolsósorban a hitbeli közösség építésére.

Panoráma

Ünnepségsorozat keretében búcsúztak a KALOT Egyesület és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem RK Teológia Kara által szervezett kétéves lelkigondozói képzés hallgatói. Az első napon Sebestyén Ottó, a KALOT Egyesület elnöke és Simó Irma tanulmányi felelős köszöntötte a végzősöket, majd a végzősök bemutatták szakdolgozataikat, amelyek sok szakterületre elvezettek, többek között az a hagioterápiás szemléletbe, a gyászolók lelkigondozásába, a mesék és az olvasás népszerűsítésébe. A második nap Vik János, a BBTE RK Teológia Karának oktatója tartott ünnepi kurzust, a lelkigondozás fontosságát emelte ki és egyben útravalót is nyújtott a résztvevőknek. A díszelőadás részeként adták át a ballagók közös évkönyvét Nem csak kenyérrel él az ember címen. Búcsúztatójában Fejes Ildikó, a KALOT titkára megköszönte a hallgatók kitartó, odaadó munkáját, komolyságát. Jitianu Liviu a két intézmény közti eredményes együttműködést hangsúlyozta. Jakubinyi György érsek levélben köszöntötte a képzés hallgatóit, szervezőit, gratulált a végzős hallgatóknak, a jó Isten kegyelmét kérte, hogy szerzett ismereteiket az egyház és a nép javára kamatoztassák.

Panoráma

Ajándékcsomag több mint száz gyereknek 25 családból: 512 kg adomány

Sikerrel zárult a Zöld Székelyföld Egyesület és a Gyulafehérvári Caritas közös gyűjtése a Nagy Imre és a Petőfi Sándor Általános Iskolákban. 218 gyerek hozott játékokat, könyveket, gyerekruhát, tanszereket az iskolákban elhelyezett gyűjtő konténerekbe. A szervezőknek két alkalommal is ki kellett üríteniük a konténereket, olyan iramban gyűltek a szépen becsomagolt adományok a lelkes gyerekektől. Az adományokat 25 nélkülöző, sokgyerekes család kapja a hét folyamán. A Gyulafehérvári Caritas önkéntesei családi csomagokat állítanak össze a gyerekek korát, nemét és számát figyelembe véve, így több mint száz gyerek örülhet ezeknek az adományoknak. A Zöld Székely Alapból támogatott akció része egy jutalomkirándulás 23 adományozó gyereknek, akik a parajdi természetvédelmi Sóhátat, valamint a Lepke Házat keresik majd fel június 9-én. A szerencsés nyerteseket már ki is sorsolták az iskolákban. Az adománygyűjtő konténerek az iskolákban maradnak, tehát az akció folytatódik. Továbbra is célunk, hogy a fölöslegek ne váljanak szemétté, inkább jussanak célba, örömet okozva nélkülöző gyerekeknek. Köszönjük mindkét iskolának, gyerekeknek és szülőknek, hogy felkarolták kezdeményezésünket és lelkesen részt vettek benne.

Panoráma

Kovács Attilának, a Brassó Megyei Tanács alelnökének és a megyei RMDSZ elnökének kezdeményezésére és támogatásával immár a magyar történelmi egyházak is be tudtak kapcsolódni abba a szolidaritási programba, amely pár éve működik a megyei tanács segítségével az ortodox egyház keretében. Most lehetőség nyílik a magyar ajkú nélkülözők és szükséget szenvedők megsegítésére is.

Panoráma

Örüljetek az Úrban szüntelenül! (Fil 4,4)

Június 2-án a nagyváradi római katolikus egyházmegye idei ifjúsági találkozóján közel 500 fiatal válaszolt erre a szentírási buzdításra. A szervezők az öröm jelképével, egy mosolygós arcot ábrázoló kitűzővel várták a résztvevőket, ami derűt szült az egyházmegyéből, a szomszédos temesvári egyházmegyéből és a vajdaságból érkezett ifjú szívekbe. Az „őrangyalok” jó házigazdákként kedves szóval fogadták a távolról és közelről érkező fiatalokat, a szabadkai Ébredés zenekar pedig énekkel és tánccal gondoskodott a jó hangulatról.

Panoráma

– Mi szeretnél lenni? Szabad vagy hozzá!
  Egy darab mennyország a világban. 

Egyházmegyeszerte közösségeink életében igazi ünnep és kegyelemforrás egy-egy bérmálkozás, mégis a bérmálási láz, majd a kibérmálkozás miatti siránkozás hangja/visszhangja idővel erősebb marad. Valahol elcsúszunk a lényeg mellett.

Kitekintő

Az egyházilag elismert portugáliai jelenések megdöbbentő igazolása volt a több tízezer ember – köztük fotósok, újságírók, kétkedők, szocialisták, ateisták – szeme láttára történt napcsoda. 1917. október 13-án mintegy hetvenezren gyűltek össze a Cova da Iria mezején, mert a három fatimai látnok előre bejelentette, hogy aznap délben csoda fog történni. A zuhogó eső egyszer csak elállt, a felszakadozó felhők mögül opálfényű, forgó korongként bukkant elő a Nap. Szivárványszínű sugarakat szórt, majd meg-meglódult a Föld felé. Sokan azt hitték, itt a világvége. A jelenség perceken át tartott, s amikor véget ért, a szemtanúk elmondása szerint csuromvizes ruháik „egyszerre teljesen szárazak lettek”. „Az emberek döbbenten nézték, hogy a Nap megrázkódik, majd gyors, hihetetlen mozgásba kezd, a kozmikus törvényeknek ellentmondó módon” – írta Portugália akkori legnagyobb – kormánypárti, egyházellenes – újságjában, az O Sé­culó­ban Avelino de Alme­ida, aki korábban gúnyolódó cikkeket írt a fatimai eseményekről. „A Nap, amelyet hol bíbor, hol sárga vagy mélyvörös láng övezett, mintha hihetetlen gyors, forgó mozgást végzett volna, s közben időnként úgy látszott, mintha leesne az égről, és a Föld felé zuhanna, hatalmas hőséget sugározva” – tudósított dr. Domingos Pinto Coelho az Ordem című lapban. Mint minden csodánál, itt sem maradtak el az eseményt kizárólag természetes okokkal magyarázó „tudományos” ellenvetések. A szkeptikus véleményekkel kapcsolatban egy kanadai katolikus szerző, Mark Mallett válaszait ismertetjük a Magyar Kurír írása alapján.

Kitekintő

Európa egyik legszebb és legnagyobb fővárosa a Szajna partján elterülő Párizs. Ha nem is jártunk soha arra, mégis ismerősen cseng a francia fővárosban található Notre Dame-katedrális, a Louvre-palota, az Eiffel-torony neve. A franciák mellett sok más nemzetiségű ember is lakik Párizsban, van, aki régebb költözött oda, van, aki csak ideiglenesen, munkahelye miatt tartózkodik a francia fővárosban. A Párizsban élő magyarok közösségét az 1920-as évektől a Párizsi Magyar Katolikus Misszió szolgálja. Kérésünkre Csicsák Bernadett, a misszió munkatársa bemutatja a Vasárnap olvasóinak közösségüket, beszámol ugyanakkor a legutóbbi programjukról, a május 28-án megtartott pünkösdi piknikről is.

Végzős kispapjaink

Szatmárnémetiben születtem 1986. augusztus 5-én. A családban én vagyok a legkisebb. Bátyám hét évvel idősebb.

Pár gondolatot szeretnék megosztani magamról, ami hatással volt hivatásom kialakulására, kibontakozására. Gyermekkoromban keveset ministráltam, ha jól tudom és számolom, körülbelül ötször, nem szerettem ministrálni. Az oltár körüli szolgálatot tízedikes koromban, annak is a második felében kezdtem el rendszeresen végezni, eleinte azt is a barátom unszolására. Ezért mindig hálás leszek neki. Már első alkalommal valami megérintett, ami arra késztetett, hogy rendszeresebben kezdjek ministrálni. E tapasztalat alapján is elmondhatom, mennyire megrendítő az a tény, hogy a jó Isten hogyan dolgozik az embereken keresztül is.

Egy falat a léleknek

• Jézus szívének tisztelete és az eukarisztia szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Legjobban mindez a szentségimádásban konkretizálódik.

• Ahogyan egyre jobban elmélyülünk Krisztus valóságos eukarisztikus jelenlétének a hitében, épp úgy ébredünk tudatára az euka­risz­tikus színek alatt jelen lévő Krisztus csöndes imádásának az értelmére.

Útjelző

IV. parancsolat (17. rész)

Isten IV. parancsolata eredetileg csak a kisebb közösségre, a családra vonatkozik. Nem szabad elfelednünk, hogy mi mindannyian egy nagyobb közösségnek, népnek, országnak és államnak a szolgálatára is kötelezve vagyunk.

Az állam azt a nagyobb közösséget jelenti, amelyhez az egyes emberek és családok tartoznak. Az a feladata minden államnak, hogy oldja meg azokat a problémákat és ügyeket, amelyeket az egyes emberek és családok nem tudnak. Az állam hatalma vezetőivel együtt Istentől nyert hatalom! Éppen ezért tisztelettel kell viselkednünk a vezetők iránt, törvényeit pedig kötelesek vagyunk megtartani. Hiszen ezek a törvények gondoskodnak a rendről, a közbiztonságról, a mi jólétünkről, békénkről, szabadságunkról és jogainkról. Vagyis a nagy közösség legfontosabb javairól és értékeiről.

Fészekmeleg

„Hivatásom, hitem bölcsője a család” – vallja Nagy-György Enikő Zelma szociális testvér, aki Csíkszeredában él, és immár tíz éve a kórházpasztorációban dolgozik. A Maros melletti Gyergyó­remetén született második gyerekként, fiútestvére öt évvel nagyobb nála. 1988-ban került kapcsolatba a Szociális Testvérek Társaságával, 1990-ben kezdte meg náluk a jelölt időt. Szent Pállal együtt állítja: Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok (1Kor 15,10). Arról kérdeztük, miként járult hozzá a családja hivatása kialakulásához, illetve a mindennapi munkája során hogyan tudja segíteni a családok életét.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Ha boldog akarsz lenni egy napig, egyél valami finomat. Ha egy hónapig, legyél szerelmes; ha egy évig, házasodj meg; ha egy életen át, köss barátságot! (Dr. Marianne J. Legato)

 Amikor a barátságról beszélünk, feltehetjük a kérdést, hogy mit hívunk egyáltalán barátságnak. Az internet világában élünk, ezért először a Google keresővel néztem meg, hogyan határozzák meg a barátság fogalmát. A barátság szóra 34 500 000 találatot kaptam, és a Wikipédia a következőképpen határozta meg ezt a fogalmát: „A barátság egy összetett, támogató emberi viszony. Tartalma és meghatározása koronként és kultúránként eltérő, valamint az alanyok társadalmi helyzete és személyiségjegyei is befolyásolják. A barátság egyéni vonatkozásban lelki, vagyis érzelmi, anyagi és kognitív erőforrás. A barátság az egyik emberi kapcsolat, mely emberek között alakul ki több örömteli találkozás, beszélgetés által. Jellemzi a kölcsönös elfogadás, rokonszenv, szeretet, bizalom, szövetség, együtt érző képesség, nyitottság, törődés.” Ez főleg szociológiai magyarázatot ad a barátság fogalmára, ami első olvasatra talán kicsit nyersnek, száraznak tűnhet.

Pitypang

Ministránstalálkozó Mezőfényen 

A Szatmári Római Katolikus Püspökség Ifjúsági Irodája Örvendezve szolgáljátok az Urat mottóval rendezte meg június 9-én a ministránsok egyházmegyei szintű találkozóját Mezőfényen. A gyerekek egy teljes napot töltöttek vidámságban, játékkal, versennyel, de nem utolsósorban imával, erősítve egymásban a jó Isten szolgálatának szépségét és örömét. A rendezvényre tizenhét plébánia csaknem kétszáz gyakorló ministránsa jött el.

Pitypang

Ministránstalálkozó Gyimesbükkön 

Gyimes-völgyi ministráns­találkozó megszervezésére került sor június 9-én Gyi­mes­bükkön a helyi ministránsok jóvoltából, akik mottójuk megvalósítására törekedtek, és nyitottságról, befogadó készségről tettek tanúságot. Az egymás megismerésének fontosságát hangsúlyozták, illetve a közös ügy előmozdítását Krisztus evangéliumának és az emberek szolgálatának fényében.

Hírek, hirdetések

Egyházmegyei búcsú Szatmárnémetiben

Június 17-én, vasárnap a szatmári egyházmegye hagyományos Jézus szíve búcsúját ünnepli. Reggel 8-kor a Kálváriatemplomban román, de. fél 10-kor német nyelvű szentmise lesz, majd de. 11 órakor a székesegyházban magyar nyelvű szentmise lesz ünnepélyes körmenettel. (A szatmári egyházmegye sajtóirodája)