Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXI. évfolyam 25. szám, 2011. június 19.

Panoráma

Médianapot szervezett a nagyváradi püspökség és az Erdélyi Mária Rádió június 18-án, szombaton a váradi püspöki palota dísztermében. A szervezők mottóul Boldog II. János Pál pápa néhány, a témára vonatkozó mondatát választották: „A Szentírás emlékeztet bennünket arra, hogy a szavaknak rendkívüli hatalmuk van, és egyesíteni tudják a népeket vagy megosztani őket, a barátság kötelékeit megteremtve vagy ellenségeskedést szítva. Ez nemcsak azokra a szavakra érvényes, amelyeket egy személy kimond a másikról: e gondolat vonatkozik a kommunikáció minden területére, bármely szinten történjék is. A modern technológiák előzmények nélküli lehetőségekkel rendelkeznek a jó munkálásában.” A házigazdák nevében Böcskei László püspök köszöntötte a megjelent sajtósokat, és ami ritkán történik, bőséges köszönetet mondott azért, ahogyan az egyházi és világi sajtóban dolgozók a katolikus eseményeket a média eszközeivel tolmácsolják, azért a munkáért, amit e szolgálat érdekében kifejtenek sokszor a pihenőidőt, szünnapokat feláldozva.

Panoráma


Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök Csíksomlyón elhangzott idei pünkösdszombati beszédéből emeltem ki beszámolóm címévé ezt a teljesen helytálló, buzdító jellegű mondatot.

A századokra visszanyuló évek hosszú sorában a 445. csíksomlyói búcsú nyitányát Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök „komponálta” meg, amikor köszöntve a százezrekben mérhető tengernyi sokaságot, kijelentette a következőket: „Ti, akik itt vagytok, tudjátok, hogy zarándokolni nem könnyű feladat. Nem könnyű a külső akadályok miatt, amelyek lépten-nyomon tornyosulnak a zarándok előtt, s amelyek legyőzése gyakran nem kis erőfeszítést kíván. De azt is tudjátok, hogy az ezekkel való szembesülés, illetve ezeknek a legyőzése nélkül nem lehet megérkezni a célhoz. Az igazi zarándok nemcsak kívül vándorol, hanem lelkében is utat, néha nagy utat jár be. S itt talán még hatalmasabb akadályok tornyosulnak előtte. Olyan akadályok, amelyek el akarják választani Istentől, megakadályozzák a feléje való közeledést, és így az emberektől is távol akarják tartani őt. Mindezeket legyőzni –  ez az igazi zarándokútnak a kihívása! Akik ma itt közösen ünneplünk, legyőztük látszólag a külső akadályokat, s megérkeztünk a két Somlyó közötti nyeregbe. De a belső akadályokat is le kell tudnunk győzni, hogy mindannyian olyan zarándokok lehessünk, akik a Mária tisztelet által eljuthatunk Jézushoz.”

Panoráma

Pünkösdhétfőn, június 13-án ballagott a kolozsvári BBTE RK Teológia Karának harmadéves végzős évfolyama. A kar épületétől ünnepélyesen vonult a 12 végzős diák a tanárok, kollégák, családtagok és barátok kíséretében a Piarista templomba, ahol szentmisén adtak hálát az elmúlt és tanulással töltött évek minden kegyelméért. A szentmisén a tanári kar tagjai koncelebráltak, a főcelebráns Marton József volt, az ünnepi szónok pedig Holló László. Ezt követően az egyetem dísztermében az ünnepi műsor következett, amelynek keretében a kar dékánja, Nóda Mózes, az évfolyamfelelős tanár, Vik János, valamint a diákok képviselői búcsúztak. (Részletes beszámolónk a következő lapszámban olvasható.)

Panoráma

Az omló part fölötti füzet már csak két gyökere köti ittmaradásra. Két öreg, ágas-bogas gyökér. A patak felőli gyökerei is megvannak ugyan még, részben ott lógnak a meredek semmibe, mintha búcsút intenének az apró darabokban tovaolvadó rögnek. A patak pedig egyre csak oroz. Minden nap elmos valamit a megkapaszkodás lehetőségéből. Ő is cinkosává vedlett a gyilkos időnek.

Panoráma

A Mikes név hallatán valószínűleg többeknek, ha nem éppen mindenkinek, az a szállóigévé vált mondás jut eszébe, hogy immár úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont. A településről származó Mikes Kelemen révén ismerjük a háromszéki falu nevét, s mintegy hívó szóként kapcsolódik már össze e kettő. Ha Zágonról hallunk, a Mikes família jut eszünkbe és fordítva.

Panoráma

Egy magyarországi kereskedelmi csatorna tehetségkutató versenyén tűnt fel az ízes beszédű kamasz. Amikor nyurgán, fiatalon a zsűri elé állt, láthatóan nem sokat vártak tőle, ám amint a hangja megcsillant, rögtön láthatóvá vált a hitetlenkedés mellett a lelkesedés. Voltak, akik már akkor a győztest látták benne. A műsort követve a nézők láthatták pityeregni is, amikor a produkció nem úgy sikerült, ahogy várta, vagy amikor a zsűri nem értékelte a teljesítményt. A végére felszabadult és tánclépéseket is tett, s ezzel együtt elnyerte a főnyereményt. Mi pedig mindannyian elsősorban azon drukkolunk, a szerény, csendes, tiszta lelkű fiúnak még sokáig sikerüljön megőriznie lelkének a nagy kincsét, amit az üzleti ragyogásban is felfedeztek és értékeltek, s ami minden megszerzett nyereménynél mélyebb és értékesebb, tartósabb értéke.

Panoráma


Hihetetlen, hogy ismét eltelt egy év, amióta a kedves hálósok Szalontán jártak. Ismét találkoztunk ismerős arcokkal, de mint mindig, új vendégeket és barátokat szerezhettünk. Ismét jöttek hálósok Nagyváradról a partiumi elnökkel, Konrád Katalinnal, de az aradiak, temesváriak, nagybányaiak is jelen voltak. Az anyaországból is voltak vendégek: Budapestről, Algyőről, Makóról és Debrecenből, akik mindig szeretnek a hajdúvárosba jönni.

Panoráma

A rockoratórium, amely a millenniumi év alkalmával született, nyilván nem most kerül először bemutatásra, hiszen csak Marosvásárhelyen ötször tekinthették meg az érdeklődők, és ezenkívül a magyar nyelvterület sok más helységében is. Sikeréről már számtalanszor olvashattunk-hallhattunk. A június 11-én tartott csíkszeredai előadás mégis eseményszámba ment, hiszen Gyárfás Levente és Csi­­szér László szerzeményének éppen a csíksomlyói pünkösdi búcsú a kerettörténete, most pedig ennek megfelelően a búcsú estjén mutatta be a Mustármag Énekegyüttes a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán, a pünkösdi virrasztó imádáság részeként – így azt mondhatjuk, hogy teljes mértékben a helyére került.

Panoráma

Sajtótájékoztató keretében számolt be a  Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa a megyében működő otthoni gondozói programról.

Tízéves együttműködésről van szó a megyei önkormányzat és a karitatív szervezet között, amelynek eredménye, a Hargita megyei otthoni gondozói program továbbra is egyedülálló Kelet-Európában. Más megyék képviselői rendszeresen kérnek tanácsot a program működését illetően.

Panoráma

A Gyulafehérvári Főegyházmegye Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára 2005 szeptemberében jött létre a főegy­házmegyei iratmentő prog­ram har­madik állomásaként.  A sep­si-barcasági esperesi kerület egyházközségeinek írásos emlékeit őrző levéltár iratanyaga az elmúlt hat év alatt több alkalommal is gazdagodott. Jelenleg a következő települések iratanyagát foglalja magába: Alsótömös, Árkos, Barót, Brassó-Belváros és Brassó-Bo­­lonya, Gidófalva, Hídvég, Illye­­falva, Kökös, Lisznyó, Kö­­pec, Kőhalom, Mikóújfalú, Mik­lós­vár, Nagy­bacon, Rozs­nyó, Sepsi­bük­szád, Sepsi­kő­rös­pa­tak, Sepsi­szentgyörgy-Szent Jó­­­zsef, Szent­ivánlaborfalva, Törcs­vár, Tür­kös, Uzon és Zer­nyest.

Panoráma

Húsz éve alakult meg a Keresztény Orvosok Szövetsége 

Dr. Bocskay István fogorvos, egyetemi tanár az alapító, most pedig tiszteletbeli elnöke. Őt kérdeztük a keresztény orvoslásról, a szövetség munkájáról. A jubileum kapcsán kérem, tájékoztassa a Vasárnap olvasóit a Keresztény Orvosok Szövetsége megalakulásának körülményeiről, célkitűzéseiről és tevékenységéről!

Panoráma

Lelki nappal készült pünkösdre a szatmárnémeti Hilde­gárda plébánián az egyházmegyei önkéntes beteglátogatói kör. A június 4-én tartott programmal a Kórházpasztorációs Iroda szándéka volt, hogy a képzések mellett alkalmat nyújtson a lelki töltekezésre, a Szentlélekben való megerősödésre is.

Panoráma

Az asztalon fehér abrosz, sütemény, kávé és  cukor. „Citromszelet. A tegnap sütöttem. Vegyenek.  A kávét is az előbb csináltam. Kérnek?” Kérünk. Márta néninek szólítjuk, pedig nem is idős. Ötvenes évei elején járó, vékony, barna nő. Már kerestük korábban is, de akkor éppen beteget gondozott, nem volt otthon. Nagyon szeret másokra vigyázni – meséli. Főleg az idősekre. Nem dolgozhat, mert betegnyugdíjas, de néha besegít egyiknek-másiknak. „Tudja, sokaknak nincs türelmük az öregekhez, de én szívesen foglalkozom velük. Olyan hálásak.” Márta néni már évek óta vigyáz egy idősre. „Egyre rosszabb az állapota. Lehet, már nem viszi sokáig.” Kitölti a gőzölgő kávét, és ő is leül. A Mária Rádiót hallgatja.

Egy falat a léleknek

• El-elgondolkodom azon, hogy miért éljük meg oly nehézkesen az Istennel való kapcsolatunkat. Nem az-e a gond inkább, hogy a magunk elképzeléseit igyekszünk megélni, és kevésbé óhajtunk kinyílni Isten előtt?

• Ha alaposabban megvizsgáljuk az okokat, akkor észre kell vennünk magunkban a megalkuvásainkat, az abból fakadó görcsösségeinket; azt, hogy szívesebben forgunk magunk körül, mintsem nyílt, őszinte, tiszta, rácsodálkozó tekintettel figyelnénk az Úrra.

Útjelző

I. parancsolat (20. rész) 

Ezek Isten rendkívüli tiszteletének módjai csoportjába tartoznak, mert ezekkel nem mindenkor, hanem csak bizonyos rendkívüli esetekben tiszteljük az Istent. Például házasságkötéskor, papszenteléskor, szerzetesrendekbe való belépéskor.

Végzős kispapjaink

Az emberi életek utak Isten felé 

Istent közvetlenül nem láthatjuk itt, a földön, de jóságosan ad nekünk szülőket, testvéreket, barátokat, akik jelzik és közvetítik is gondviselő szeretetét. 1986. május 21-én születtem Kézdiszárazpatakon, és Isten megadta nekem azt a kegyelmet, hogy egy olyan családban és egyházközségben nőhettem fel, ahol kibontakozhatott a hivatásom. Tudom, hogy Isten másokon keresztül működik, ezért tartom fontosnak megemlíteni nagymamámat, akivel sokat imádkoztam gyerekkoromban (még untam is néha), plébánosomat, nővéremet, akikben benne volt és van Isten keze.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Felelősség… ennek a fogalomnak igen nagy súlya van. Hallatlan megrémülünk, hisz nem szívesen vállaljuk a felelősséget bármiért is, mivel félünk a következményektől.

Napjainkban nem feltétlenül arra tanít minket a környezetünk, hogy vállaljunk felelősséget tetteinkért. Felvállalása helyett azonnal megvédjük magunkat valami jó kifogást találva, és áthárítjuk a felelősséget másokra. Kényelmesebb kamaszkorban is arra szorítkoznunk, hogy még a belső lényünkben gyermekek maradtunk, és hogy a felelősség nem teljesen a miénk. Könnyűnek tűnhet kibújni alóla, és így elkerülhetjük annak következményeit, de vajon vállaljuk, amit ezek után el kell viselnünk? Miközben odébb állunk, viseljük annak minden következményét?

Pitypang

Mivel játszottak régen a gyerekek? 

Lehet, hogy sokan közületek hallottatok már arról, hogy volt bizony olyan idő is, amikor nem létezett ennyi műanyag, nem volt még számítógép, se elemmel vagy villanyárammal működő játék, és nem volt Barbie-baba sem… A gyerekek mégsem unatkoztak: általában a kislányoknak volt rongybabájuk, esetleg porcelánbabájuk, a kisfiúk pedig ólomkatonákat kaptak ajándékba. A fa­­lusi gyermekek természetes anyagokból sokszor maguk készítették a játékaikat (csutkababa), vagy az ügyesebb felnőttek faragták számukra fából.

Hírek, hirdetések

Pasztorális napok 2011 

Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet. (Mt 28,19a) 

A Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális Irodája (GYEPI) hívja és várja a papokat, a plébániákon dolgozó világi munkatársakat, a hitoktatókat, a szerzetesrendek, lelkiségi közösségek tagjait, az egyetemi lelkészségek képviselőit és minden érdeklődő az idei pasztorális napokra, ahol a főegyházmegye pasztorációs kihívásain együttgondolkodunk, majd feltöltekezve hazatérésünk után együtt is dolgozzunk e nemes szándék életre keltésén.