Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Magyar Nemzeti Összetartozás Napi rendezvény Kolozsváron

Június 4-én, a Magyar Nemzeti Összetartozás napján ökumenikus összejövetelt szerveztek a kolozsvári Szent Mihály plébánia emeleti dísztermében. Fontosnak tartotta részt venni többek között Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Vákár István, Kolozs megye tanácsának elnöke, Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere, a történelmi magyar egyházak vezetői, illetve lelkészei, a szellemi és társadalmi élet személyiségei, Timár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, tanárok és fiatalok.

Kovács Sándor Kolozs-dobokai főesperes, az esemény házigazdája és védnöke köszöntötte a jelenlevőket, kifejezve afeletti örömét, hogy a Szent Mihály plébánia ad otthont ezen jelzésértékű öku­menikus találkozónak. Elmondotta: 94 esztendővel ezelőtt, ezen a napon, Nagy Tria­non palotájában, délután fél ötkor Bernád Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter aláírták a Magyarországgal kötött sajnálatos, 14 részből álló békeszerződést, mely az elkövetkezendő évtizedekre a II. világháborúig meghatározta nemcsak az anyaországból elszakadtak mindennapjait.

Nem taglalnám itt és most Trianon sebeit, sem össz­nem­zetünk fejlődésében és érvényesülésében mindmáig fékező hatását. Múltunk a jövőnk alapja. Ez alatt elsősorban azt értem, hogy nem siránkoznunk kell a nemzetünket annyira próbára tevő múlt miatt, hanem levonva az elengedhetetlenül szükséges tanulságokat, a jelenben bölcsen cselekedve a jövőre gondolunk, azt tervezzük. Meggyőződésem szerint elsődleges feladatunk egymást és egységünket megerősíteni. Ezért bármilyen vallásfelekezet tagjaként össze kell zárnunk sorainkat. Nem várhatjuk el mindannyiunk – Petőfi szavaival élve – „a magyarok Istenétől”, hogy megsegítsen és oltalmazzon minket, ha mi nem fogunk össze a testvériség szellemében. Ugyanakkor minden más nemzetiségű embert tisztelettel övezve, megértetve velük igazunkat, könnyebben érjük el elidegeníthetetlen jogaink további megadását és azoknak tiszteletben tartását – hangsúlyozta Kovács Sándor.

Beszédében Magdó János főkonzul nyomatékosította: Tria­nont nehéz elfogadni, elfelejteni pedig nem szabad. Magyarország fokozottan feladatának tartja az elszakadt nemzettestrészekkel való szoros kapcsolatot s azok sokoldalú megsegítését.

Kató Béla erdélyi református püspök azon meggyőződésének adott hangot, hogy a trianoni fájdalmas békeszerződés pozitívuma: miatta erősebb lett a külhoni magyarok nemzettudata. Esetenként talán jobb magyarok vagyunk az anyaországiaknál, és minden körülmények között törekszünk megőrizni anyanyelvünk tisztaságát. Nemcsak az tragédia, hogy területeinket elvették, hanem az is, hogy azokat, ahol magyarok élnek, nem népesítjük be, hanem egyre fogyunk. Jelentős feladat hárul a fiatalokra, bennük és gyerekeikben van népünk jövője – összegzett a püspök.

Az unitárius egyházat képviselő Rácz Norbert Kolozsvár-belvárosi lelkész tanulságos személyes emlékkel bátorította a jövőnkben való remény érzését. Gyermekkorában mindig megcsodált egy kivágott fát, amely – annak ellenére, hogy csak csonka törzse maradt – minden tavasszal újra kizöldült hajtásokkal erősödött. Isten segítségével a nemzeti összetartozást szorgalmazta beszédében Kerékgyártó Imola evangélikus lelkész is.

Geréd Imre RMDSZ-es városi tanácsos, az ifjúság szóvivőjeként elmondotta: a fiataloknak nem kis feladat jutott osztályrészül, hiszen a 94 év alatt – kevés megszakítással – még az emlékezés is bűn volt, nemhogy a cselekvés. Elengedhetetlenül fontos, hogy azt a tudást, amit ebben az interkulturális közegben szerzünk, s az eszközöket, amiket birtoklunk, törekedjünk nemzetünk szolgálatába állítani. „Azt, hogy fontosnak tartom az emlékezést nemzetünk ezen tragédiájára, szüleimnek köszönhetem, ezért arra biztatom nemzedékemet, és egyben ígérem őseimnek, hogy nem fogunk megfeledkezni erről a napról, és átadjuk gyermekeinknek is az emlékezés hagyományát” – fogalmazott.

Az ünnepség szervezésében közreműködött Geréd István kántor, a felemelő, s megható hangulatot emelte Szőke Tamara, Jakab Tamás báthorys diák szavalata, Potyó István és Gyenge Balázs zenei műsora.