Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

99. alkalommal tartották meg a németországi Katolikus Napokat Regensburgban, május 28–június 1. között. Ezen a kétévente megszervezett országos rendezvényen a harmincezer résztvevő számos párhuzamosan zajló program között válogathatott. Jelen voltak a nagy katolikus segélyszervezetek is, mint például a Renovabis, a Caritas Internationalis, az Adveniat, a Miserior, a Missio.

Löchli Tünde, a Szatmári Caritas igazgatója, kolléganőjével, Kardos Melindával a Renovabis meghívására érkezett a Katolikus Napokra.

 

A Renovabis segélyszervezet pünkösdi akcióján többször részt vettem, de a Katolikus Napokon most voltam először. Az egyetemen tartottunk egy előadást kolléganőmmel, Kardos Melindával a roma integrációról. Melinda egyik büszkesége szervezetünknek, hiszen roma-óvodásként kezdte nálunk, aztán iskolai tanulmányai után Kolozsváron pszichológiát tanult, most pedig, a Renovabis támogatásával, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem doktorandusza, és a roma fiatalok tanulási motivációját kutatja. Meglepődtünk a témánk iránti nagy érdeklődésen: míg egyik-másik programra csupán 5–10 személy jutott a gazdag kínálat következtében, a mi bemutatónkon és azt követő beszélgetésen mintegy 50-en voltak jelen, köztük a Renovabis igazgatója is. A moderátor Monika Kleck, a segélyszervezet Romániáért felelős munkatársa volt. Az előadás után a kérdések sora nem akart véget érni, az egyórásra tervezett együttlét másfél órásra nyúlt.

Mi volt a központi üzenet?

Számomra ebben a témakörben az a legfontosabb, hogy ne általánosítsunk, hiszen emberekről van szó. Ha az emberi méltóságra figyelünk a munkánkban, akkor érhetünk el igazi eredményeket. Egyébként csak egy-két éves kifutású projekt marad a kezdeményezés, ami után minden visszatér a régi kerékvágásba. Számunkra lényeges, hogy embertől emberig együtt dolgozzunk, és nem a velünk kapcsolatba kerülő származása számít, hanem az, hogy ő emberként mit szeretne. Továbbá az oktatást és a foglalkoztatást tartom fontosnak, hogy munkahelyhez juthassanak azok, akikkel foglalkozunk, biztonságos jövedelmük legyen, és önálló életet élhessenek, elkerülve azt, hogy kiszolgáltatottakká, függőkké váljanak.

Angela Merkel kancellárasszonnyal is találkoztak…

Igen, az előkészületek utolsó hetében kaptuk a meglepő hírt, hogy a kancellárasszony is ellátogat a Katolikus Napokra a miniszterelnökkel együtt, bár mindketten lutheránusok. Mi, szatmáriak készültünk már itthon egy levéllel, amelyhez az éves beszámolónkat csatoltuk.

Az előadásunk másnapján látogatott el Angela Merkel a Renovabis standjához, ahol a szervezet igazgatója, egy rövid bevezető után, át is adta a szót nekem. Meglepő volt számomra, milyen érdeklődéssel és mennyire emberien viszonyult Merkel asszony: a szemembe nézett, figyelt, visszakérdezett. Ilyet politikus részéről még nem tapasztaltam. Értékelem, hogy vezetőként a funkciójában is megmarad embernek. Számomra példaértékű az is, ahogy ő nőként gyakorolja vezetői beosztását, és sikerül megmaradnia egy olyan középúton, amelyre én is törekszem. Kedves gesztus volt részéről, hogy miután megtudta, én vagyok Romániában az egyetlen nő Caritas-igazgató, búcsúzáskor tréfásan visszaszólt: „Üdvözlöm a fiúkat is”.

Milyen benyomással távoztak a Katolikus Napokról?

Sokat tanulhatnánk a németektől, különösen szervezésben. Továbbá öröm volt látni, hogy sokakat meg tudtak szólítani, családokat is, akik gyerekeikkel együtt részt vettek a többnapos programon. Példásnak tartottam azt is, hogy környezetkímélő módon, azaz autómentesen közlekedtünk: sok-sok önkéntes segített abban, hogy a tömegközlekedési eszközökkel eljussunk a különböző helyszínekre. Megérintett a világegyház jelenléte is: számos afrikai, ázsiai volt látható – püspökök is eljöttek más kontinensekről is, hogy együtt ünnepeljenek a német katolikusokkal. A szentmiséknek, amelyeket mindig több bíboros és püspök celebrált együtt, különös hangulatot kölcsönöztek a más kontinensek táncai, zenéje, a vidámság, élénkség, amit ők magukkal hoztak. Feltűnt az is, hogy sokan és gyakran beszéltek a pápáról is, egyik kedvenc beszédtémának számított. Sokan reménykednek a változásban.

 

 

 Lejegyezte Bereczki Silvia