Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Kitekintő

Nyolcszáz rendezvény szerepelt a Német Püspöki Kar és a Kölni Főegyházmegye által meghirdetett ötnapos eukarisztikus kongresszus programján: többek között előadások, beszélgetések a hitről, szentmisék, hangversenyek, de olyan kezdeményezések is, mint a „kenyér asztala” karitatív akció vagy a „lux eucharistica” fényinstalláció a kölni dómban, amely nemcsak fényhatásokat és zenét, hanem művészetet és vallást is összekapcsolt. A hitnek ez ünnepén 72 püspök és több mint 45 ezer világi vett részt.

A június 9-i záró misén, amelyen mintegy 20 ezren vettek részt, felolvasták Ferenc pápa üzentét, amelyben eleven tanúságtételre, „Istennek a világhoz és a világnak Istenhez vitelére” buzdított. Joachim Meisner kölni bíboros is arra mutatott rá szentbeszédében, hogy „Isten nem magánügy”. „Az irodáknak, gyáraknak és munkahelyeknek, valamint templomainknak közük van egymáshoz”, és az eukarisztia ünneplése semmiképp sem jelenti egy jámbor elefántcsonttoronyba való visszahúzódást, hiszen az egyház tevékenyen részt akar venni a modern világ alakításában – hangsúlyozta. A kifele irányuló jelszerűség mellett azonban a kongresszus célja a hívők öntudatának erősítése is volt. A beszélgetésekben több püspök is kitért az egyháztagok számának csökkenésére. A berlini bíboros például kiemelte, hogy a peremre szorulás nem ok az elbátortalanodásra, Walter Kasper kuriális bíboros pedig azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi lét és a krízisek egyaránt hozzátartoznak az egyház történetéhez.

Egy vita során Karl Lehmann és Walter Kasper bíboros a II. vatikáni zsinat liturgikus reformját értékelték. Ennek során Lehmann bíboros hangsúlyozta: „Fel kell tennünk magunknak a kérdést, elég teret adunk-e a megújított misében a csendnek és a személyes imának”. Kasper kuriális bíboros pedig arra mutatott rá, hogy a húsvéti áldozati jelleg sajnos háttérbe szorult. Ennek ellenére a reformok fontos lépést jelentettek. A zsinati szövegeket újra kell olvasni és le kell fordítani őket, hiszen 50 évvel ezelőtt egy teljesen más történelmi kontextusban születtek.

Lehmann bíboros arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyháznak komolyan szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy sokan úgy gondolják, az élethez nincs szükségük az Istenbe vetett hitre. Az istenkérdés sürgetőbb ma, mint a II. vatikáni zsinat idején.