Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Ezek voltak a záró szavak a Jézus szíve-búcsú ünnepén a tenkei római katolikus templomban. Erről a kis plébániáról azt lehet tudni, hogy 1775-ben alapították, hogy először egy kis kápolnát építettett Patachich Ádám püspök, és 1810-ben épült fel a ma is álló templom. Búcsúját Jézus szíve ünnepe utáni első vasárnapján ülik. Ilyenkor hazalátogatnak a rég elvándoroltak is, akik nagy örömmel találkoznak az itthon ma­radottakkal, és együtt fohászkodnak Jézus irgalmas szívéhez. De nemcsak a hívek jönnek, hanem a környék plébánosai is.

A főcelebráns és a szónok Fügedi Antal volt, aki természetesen Jézus szíve szeretetéről és irgalmasságáról beszélt. Feltett egy pár elég gyakran elhangzó kérdést: „Minek szeretni? Minek jót tenni? Minek Istenről beszélni? Minek ünnepelni? Minek mással törődni?”
A válasz mindezekre elég egyszerű – mondta az atya: „Szeretetből! – mert az egyház a mai nap a szeretet képét tárja fel előttünk, rámutatva Jézus szívére. „Hisz Isten annyira szerette a világot, hogy egyszülött fiát elküldte, és a keresztre feszítése által megváltotta az egész emberiséget. A Fiú pedig engedelmeskedett, és értünk emberré lett, vállalta a legnagyobb áldozatot, hogy megmentsen minket. Hogyan válaszolunk mi erre a szeretetre? Engedjük, hogy megmentve legyünk, vagy engedünk a gonosz csábításainak? Mert Krisztus és az egész mennyország örül, ha megmenthet minket, de a gonosz is örül, ha sikerül neki, hogy elcsábítson minket. A döntés mindig a mi kezünkben van. Házi feladatként a jelenlévők nem kaptak mást, csak Jézus szavait: „Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket”. A sajátossága ennek a búcsúnak, hogy sok szeretettel és tisztelettel hívhák meg a más felekezetűeket, akik el is jönnek lelkipásztorukkal együtt. Ez a tisztelet mindig is kölcsönös volt, és minden nagy ünnepnél meglátogatják egymást a lelkipásztorok és a hívek.

A szent szív legyen mindannyiunk menedéke, mindig, minden körülményben. Érdemes újból és újból elolvasni azt a tizenkét ígéretet, melyet Jézus kinyilatkoztatott Alacoque Szent Mária Margitnak, hogy tudjuk választani azt az üdvösséget, amit e szív kínál.