Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIII. évfolyam 23. szám, 2013. június 9.

Interjú

2013. június 8-án, szombaton ferences papszentelésre kerül sor a csíksomlyói kegytemplomban. A délelőtt fél 11-kor kezdődő szentmise keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Puvak Antal fr. Marián vajdahunyadi születésű (1980) örökfogadalmas szerzetes diakónust szenteli pappá. Fr. Mariánt – akinek jelmondata: „Tekintsetek rá, és eláraszt a fény benneteket” (33. zsoltár) – hivatásáról, terveiről kérdeztük.

Milyen indíttatásból döntött úgy, hogy a ferences szerzetespapságot választja?

Egy hasonlattal felelnék: mi lehet az oka annak, hogy a termőföldbe esett búzamag kikel, szárba szökken, és növekedésnek indul? Egyesek azt mondják, hogy ilyen a természete, a természeti törvényekre hallgat, mások azt, hogy ez Isten akarata, amelynek ez a kis mag engedelmeskedik. Ehhez a kis búzamaghoz hasonlítom hivatásomat, életemet, és hozzá hasonlóan én is, amikor megfelelő körülmények köze kerültem (ami a mag számára a termőföld, azt számomra a család, az egyházközösség jelentette), teret engedtem magamban ennek a növekedésnek. Igent mondtam arra, ami engem boldoggá tesz, igent mondtam Isten akaratára, arra a vágyra, amit felismertem a szívemben, és ami nem hagyott nyugodni, amint a mag sem nyugszik meg, amíg fejét ki nem dugja a földből, és az életadó napsugár meg nem simogatja zsenge leveleit.

Vezércikk

Már eléggé rég elmúlt Szentháromság vasárnapja, de azóta motoszkál bennem a gondolat: kinek az akarata? S most itt nem emberekre gondolok, hanem Istenre! Gyakorta hallom: „Isten azt akarta, hogy így történjen ez az életemben, ez volt a nagykönyvben megírva”. Máskor meg: „Én csak Jézus akaratát akarom cselekedni, más nem érdekel”, vagy „Én kérem a Szentlelket, mutassa meg az utat, s az ő akaratát teszem”. A kereső emberben nemegyszer ezeket hallva felmerül a kérdés: akkor most kinek az akaratát kell tenni? Hol marad az, amit én akarok?

Panoráma


Hitvitára gyűltek a felekezetek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Bethlen Gábor termébe május 31-én. Nem olyan volt ez, mint az egykori hitviták. A Gábor Csilla által szerkesztett, a Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent Keresztyéni felelet Hitviták a 16–17. századi Magyarországon című kötet adta az ötletet, hogy a katolikus, református és unitárius egyház történészei és a kötet szerkesztője nyilvános beszélgetést folytassanak a hitviták történeti és teológiai hátteréről. A Jakabffy Tamás által moderált beszélgetésen részt vett Marton József katolikus, Kovács Sándor unitárius és Ősz Előd református egyháztörténész, valamint Gábor Csilla, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalom professzora.

Panoráma

A kolozs-dobokai főesperesség fennállásának 700. jubileuma alkalmából szerveztek Kolozsváron Elődeink Bibliái címmel könyvtörténeti kiállítást május 28-án a Szent Mihály plébánia nőszövetségének dísztermében. Több felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványt s többek között Isten szolgája Márton Áron püspök bejegyzésével ellátott gyászmisekönyvet is megtekinthettek az érdeklődők.

A kiállítást megnyitó beszédében Kovács Sándor főesperes-plébános azt emelte ki, hogy a Biblia nem könyvészeti emlék: a hit alakítja át egésszé az Ó- és Újszövetség különböző könyveit, ezt az egységet pedig az adja, aki annak központjában áll, a mindenható és teremtő Isten.

Panoráma

Kolozsváron május 31–június 9. között zajlik a XII. TIFF (Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál) 53 országból érkezett 190 film bemutatásával. A programot a nemzetközi filmvilág neves képviselőivel való találkozások, kiállítások, koncertek, könyvbemutatók gazdagítják. A hagyományos filmszekciók (Versenyfilmek, Supernova, Árnyak, Határtalan, Dokumentumfilmek, Magyar filmnap, Román filmnapok, EducaTIFF, HBO mellett újak is megjelennek: „Ez a vég”, illetve görög és szlovák filmnap). Emellett a bonchidai Bánffy-kastélyban is lesznek programok és vetítések.

Panoráma

A Hám János Római Katolikus Líceum végzősei immár hagyománnyá vált ünnepi szentmise keretében búcsúztak el diáktársaiktól, tanáraiktól május 31-én délelőtt a szatmári székesegyházban. A két végzős osztály ballagási ünnepsége az iskola névadójának, Hám János püspök szobrának megkoszorúzásával kezdődött, amelyet az iskolazászló ünnepélyes átadása követett. Az ünnepi szentmisét Schönberger Jenő püspök celebrálta, majd néhány bátorító, lelkesítő szóval indította a nagybetűs életbe a végzős diákokat. Miklós Claudiu SJ, az iskola spirituálisa szentbeszédben biztatta, bátorította volt diákjait, „barátait”, hogy szenvedélyes, intenzív életet éljenek. „Vigyázzunk a kétséggel, mert megbénít, és nem hagy előre lépni. Szenvedélyesek vagyunk, ezért éljünk intenzíven, teljes szívvel, és ne csak félig-meddig” – mondta.

Panoráma

Szentháromság vasárnapján 280. alkalommal tartották a szebeni belvárosi templom búcsúünnepét. Az 1543-ban végbement reformáció után Szebennek 150 éven át nem volt katolikus temploma. A német ajkú lakosság előszeretettel taníttatta gyermekeit német nyelvterületen. Ezek a külföldön, főleg németországi városokban tanuló diákok magukkal hozták az új tanokat, ennek következtében Dél-Erdély városaiban viszonylag hamar elterjedt az új hit. Az 1691-ben I. Lipót császár által Leopoldium néven kiadott rendelet nyomán osztrák katolikus helyőrség érkezett a városba. Először a katonák, majd a helyőrséggel együtt ide telepített tisztviselők újra igényelték a katolikus misét. Esztergom érseke 1708-ban jezsuitákat küldött, akik az evangélikus városi tanáccsal folytatott hosszas tanácskozás után engedélyt kaptak a templomépítésre. 1733-ban báró Sorger Gergely gyulafehérvári püspök szentelte fel a barokk stílusú templomot, a város első barokk épületét. A jezsuiták a templommal együtt rendházat is építtettek, amelyben magas színvonalú iskolát működtettek, olyat, hogy az akkor többségben lévő evangélikus szász polgárok közül is nagyon sokan rájuk bízták gyermekeik nevelését. Ez az épület ma a belvárosi plébániának ad helyet.

Panoráma

1940 óta készítik a kukoricaháncs termékeket a faluban. Ennek a hasznos és szép hagyománynak az életben tartására fogtak össze a helybéliek, a plébánia és a Gyulafehérvári Caritas logisztikai ágazata.

Panoráma

Uzon Kovászna megye legnagyobb, dinamikusan fejlődő, életettel teli községe, amelyhez Szentivánlaborfalva, Lisznyó, Bikfalva, Uzon­füzes, Sepsimagyarós és Lisznyó­patak tartozik. Május utolsó hétvégéjén háromnapos ünneppel, gazdag kulturális, egyházi, hagyományőrző programokkal mutatták fel azokat az értékeket, amelyekben élnek és amelyeket ápolnak, fontosnak tartanak.

Panoráma

„Odavitték hozzá a kisgyermekeket, hogy érintse meg őket. Amikor a tanítványok meglátták ezt, szemrehányást tettek nekik. Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek, s ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten országát, mint a gyermek, nem jut be oda.”

Kitekintő

A nacionalizmus lényege egyfajta demagógia. Egy igazi katolikus nem lehet nacionalista, de patrióta igen – mondta a Magyar Kurírnak John Lukacs Amerikában élő magyar történész. 

Írt egy könyvet a magyar fővárosról Budapest, 1900 címmel, mivel úgy látja, hogy ekkor volt a város a legfényesebb építészetében és kultúrájában. Hogyan látja Budapestet ma? 

Kitekintő

A misekönyvet, amelynek aranyozott borítóját az immár Magyar Örökség-díjas Ozsvári Csaba készítette és a magyar katolikus egyház ajándékozta II. János Pál pápának, amit Benedek pápa is használt, Ferenc pápa húsvéti miséjén a Föld sok-sok lakójával együtt láthatták a magyar nézők is. A misekönyv felmutatásakor a Magyarok Nagyasszonya és a magyar szentek, valamint a pápai címer mellett a magyar címer, benne a magyar korona is látható.

Végzős kispapjaink

1987. április 11-én születtem Temesváron. A városban található józsefvárosi plébániához tartozom, ahol jelenleg Szilvágyi Zsolt a plébános. Szabó Tibor káplánnal együtt a helyi közösséget ő irányítja és kíséri. Életemről és hivatásomról akarok röviden egy pár szót szólni nektek, kedves olvasók. Azokat a pillanatokat fogom kiemelni, amelyeket fontosobbnak tartok. 1994-ben kezdtem az iskola padjaiban a tanulást, akkor lettem első osztályos. Aztán 2002-ben az Electrotimiş líceumba kezdtem járni. Fontosnak tartom, hogy elmondjam azt, hogy addig nem voltam gyakorló katolikus. Katolikusnak voltam megkeresztelve, valamikor csecsemőkoromban, de X. osztályig nem jártam a templomban. A döntő pillanat 2004-ben történt, tavasszal, amikor az unokanővérem meghívott az elsőáldozására.

Egy falat a léleknek

• Az oltáriszentség kifogyhatatlan lelki energiáknak a forrása. Olyan, mint egy égő tűzhely, amely mellett mindig átmelegedtek az egyház nagyjai, szentjei.

• Ha csendben, netán hosszabb időre megállunk a szentségi Úr Jézus előtt, akkor meg fogjuk érteni velünk kapcsolatos vágyait. Lassan felhagyunk saját elképzeléseinkkel, és átadjuk a helyet Krisztus elgondolásainak. Isten kegyelme, fénye lassan szétárad szívünkben, és gyógyulást ad.

Útjelző

(VII. és X. parancsolat, 14. rész) 

Minden munkásnak joga van igazságos és méltó bérhez (vö. Mt 10,10), mert ebből önmagát és családját kell fenntartania. Aki nem fizeti meg a munkás bérét, az bizony rabló!

A munkás jogai közé tartozik a jogvédelem is: ne legyen kiszolgáltatva a munkaadó kénye-kedvének. Ne léphessen fel a munkaadó túlzó követelésekkel. A munkabérek kifizetésénél pedig a munkás ne legyen kiszolgáltatva senkinek.

Fiatal vagyok és gondolkodom

„Ballag már a véndiák”, „Gaudeamus igitur” és sok hasonló mondattal voltak tele a város, az iskolák falai a napokban. Sok lelkes, a jövőben hívő fiatal indul neki a nagybetűs életnek, tele vágyakkal, álmokkal. Nemcsak a nagybetűs élet nyílik meg előttünk, hanem a döntések kapui is. Az öröm mellett ugyanakkor rengeteg kérdés is megfogalmazódik ilyenkor. Hogyan döntsek, mit vegyek figyelembe, kinek a tanácsát? Milyen hivatást válasszak, merre induljak az élet nagy rengetegében?

Hírek, hirdetések

Könyvelői állást hirdet a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet

A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet könyvelési feladatainak, illetve adminisztratív feladatok ellátására könyvelőt alkalmaz. Elvárások: keresztény elköteleződés, társadalmi felelősségtudat, jó kommunikációs készség, számítógép-kezelői ismeretetek (MsOffice, internet, könyvelési programok), a magyar nyelv anyanyelvi szintű ismerete, román és magyar szaknyelvben való jártasság, szakirányú (könyvelési/gazdasági) felsőfokú végzettség. Előnyt jelent a szakmai gyakorlat, idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges iratok: kézzel írt szándéknyilatkozat és szakmai önéletrajz, személyazonossági igazolvány másolata, oklevelek másolata, erkölcsi bizonyítvány, plébánosi ajánlólevél. Jelentkezési határidő: június 17. Székhely: 510009 Gyulafehérvár, Könyvtár utca 3., Fehér megye, tel.: 0752-245.057. A vizsgáztató bizottság fenntartja magának az előválogatás jogát, a kiválasztott személyeket telefonon értesítik az interjú időpontjáról. (SIS)