Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 22. szám, 2016. május 29.

 Egyik este Bogár kutyámat szabadon engedtem néhány hét folyamatos fogság után. Szépen, komótosan elindult mellettem és sétálgattunk. Közben ugrált, megnyalta a kezemet, rángatta a nadrágomat, ugatta a varjakat. Egy adott pillanatban lelépett és elkezdett legelni. Falta, habzsolta a frissen kihajtott zöld füvet. Álltam és bámultam. A kutyám az elmúlt hetekben a húsvéti bárány bordáját rágta, a sonka csontját marta – most füvet legel? Húsevő vagy vegetáriánus?

Úgy látszik, az állatnak szüksége van a változatosságra még az ételt illetően is. Csodálatos az isteni törvény, amit az Úr plántált bele ebbe a földi létbe: emberbe, állatba, természetbe.

Változatosság! Szükség van rá. A kutyám legelt. Legelt, s utána boldogan szaladgált. Élvezte a szabadság tág terét, hiszen sokáig a lánc általi megkötöttség rabságában volt. Nem állt meg, nem fogadott szót, csak szaladt, ugrált és élvezte az esti szellővel együtt a kötetlenséget.

Panoráma

Gyalogos zarándoklatra indult Nagyvárad népe a nagyvárad-velencei római katolikus templomtól Szent László király sírjához a Váradi Esperesi Kerület kezdeményezésére május 22-én, vasárnap délután. A város plébániáinak hívei azért jöttek, hogy Szent László iránti tiszteletüket fejezzék ki, és kérjék a szent király közbenjárását.

A Vártemplomban bemutatott szentmisén Böcskei László megyéspüspök kiemelte: oda jöttek a hívek, ahol „minden elkezdődött”, az egyházmegye bölcsőjéhez, arra a helyre, ahol egykor a Szent László által építtetett székesegyház állt, és ahova később magát a szentet is temették. Ezt követően az egyházmegye elöljárója az újonnan felállított, szatmári műhelyben frissen restaurált, Szent László királyt ábrázoló oltárképet áldotta meg.

Panoráma

A csíksomlyói búcsús képek Csúcs Endre fotóiA csíksomlyói búcsú alkalmával Jakab Gábor, lapunk korábbi főszerkesztője  az ünnepi szónokkal, Csintalan László csíkdelnei plébánossal beszélgetett.

Hajdani csíkszeredai segédlel­készként 1962–1966 között egészen közelről kísérhettem figyelemmel és érdeklődéssel az ötgyer­mekes Csintalan kántorcsalád (három lány és két fiú) életét, hiszen a plébániaépületben, ahol együtt laktunk, csupán egy fal választott el minket egymástól. Közös beszélgetéseink és szórakozásaink során kopott zongorátokat gyakran igénybe véve sokat énekeltünk együtt népdalokat és egyházi énekeket – vegyesen. A mélyen vallásos család jó háttér lehetett papi hivatásod kialakulásában.

Panoráma

(folytatás az előző lapszámból)

 

Szent János apostol gyönyörűen fejezi ki evangéliumában, a 3. fejezet 16–17. versében: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Isten így szerette a világot. De nem úgy általában, hanem úgy szeretett engem, hogy értem is elküldte az ő szent Fiát, aki értem, személyesen is szenvedett, meghalt és feltámadt. Nagyon kell tudatosítanom ezt magamban.

Panoráma

A regionális taizéi találkozóra, amelyet Nagyváradon május elején tartottak – érkezett a városba két testvér Taizéből. James testvért kértük meg arra, hogy ossza meg velünk gondolatait az egységről, ökumenizmusról, felebaráti szeretetről. 

Kicsoda James testvér?

James testvér vagyok Taizéből, Angliából származom, keresztény voltam egész életemben, gyermekkorom óta templomba járok, szüleim mindig is ragaszkodtak az egyházhoz. Egyetem után fiatalokkal dolgoztam vallásos közösségben. Szeretem a zenét, gitároztam a templomban, fiatalabb koromban a francia nyelv volt a kedvenc tantárgyam az iskolában. Hosszú ideig tartott, míg mindezt egyeztetni tudtam, és végül elhatároztam, hogy Istennek adhatom át életemet, azáltal, hogy taizéi testvérré válok.

Panoráma

Családi napot tartottak Csíkcsicsóban május 21-én, szombaton, amelyen I–VIII. osztályos gyerekek és szüleik vettek részt, összesen 220-an. A programot Gombos Csaba kántor a plébániával és a Magvető ifjúsági csoporttal közösen szervezte. Lapunknak Nagy József plébános elmondta, hogy két évvel ezelőtt rendeztek családi napot, s annak a sikerén fellelkesülve segített a családi nap szervezésében és lebonyolításában a Magvető ifjúsági csoport is. Elmondta: a cél az volt, hogy Az irgalmasság évében fogják össze a gyerekeket, a fiatalokat, a családokat, s beszélgessenek a gyerekekkel az irgalmasságról. A templom, a plébánia és a kántori lak udvarán zajló programok között a gyerekek kipróbálhatták a nemezelést, az íjászatot, a pónilovaglást, de volt memóriajáték, gólyalábazás, lufiborotválás, labirintus, sütiértékelő verseny, fiúknak futball is. A felnőttek számára külön program volt, ők az alkoholfüggőségről hallgathattak előadást, és a hallottak szellemében a nap folyamán tilos volt az alkoholfogyasztás. Késő délután szentmisét ünnepeltek, amit fagyizás, majd pedig, a nap záróakkordjaként, tánc követett az udvaron.

Panoráma

A kolozsvári katolikus fiatalok körében ünnep május 21., hisz 152 fiatal részesült a bérmálás szentségében (101 fiatal a Szent Mihály-templomban, 51 pedig a kolozsmonostoriban). Ezen a napon a Szentlélek ajándékaiban részesülnek, a keresztény életet és hitet vállalják, ugyanakkor az apostolkodásra kapnak feladatot – emelte ki köszöntőjében Kovács Sándor főesperes-plébános, s arra kérte Tamás József segédpüspököt, hogy a szentmisében arra kérje Istent, hogy a bérmálkozók életük folyamán Isten hű szolgái és tanúi legyenek. A segédpüspök bevezetőjében megkérte a bérmálásra jelentkező fiatalokat, tárják ki szívüket, hogy eltölthesse őket a Lélek. A Szent Mihály-templomban 101 fiatal zsoltározta: Jöjj el, Lélek, Életadó, örök Bölcsesség!/ Értelem!/ Jótanács!/ Erősség!/ Tudomány!/ Jámborság!/ Istenfélelem!… A segédpüspök szentbeszédében a bérmálkozók számára Józsué alakját hozta fel példaként. Ő vezette be a választott népet az ígéret földjére, Kánaánba, ő osztotta fel az országot a tizenkét törzs között. Róla mondotta Sirák fia, hogy „Józsue, Nun fia, vitéz hadvezér volt és Mózes utódja a prófétaságban. Nagy volt, mint neve is mondja: megmentette a kiválasztottakat, bosszút állt az ellenségen és bevezette örökrészébe Izraelt. Nagyszerű volt, ahogy a kezét fölemelte… Az Úrnak hadait vezette!” (Sir 46,1–7.) A Józsué név jelentése: Isteni szabadítás, segítség, üdvösség, nagylelkűség, az Úr segít, megment. Józsué és Jézus neve ugyanabból az igetőből származik. Jézus nevének méltó viselője volt. Halála előtt összegyűjtötte a választott népet, döntés elé állította őket: a pogány isteneknek vagy a könyörületes, irgalmas, szabadító Istennek akarnak-e szolgálni? A döntésük előtt maga tett hitvallást, hogy ezzel is ösztönözze az embereket: „Én és az én házam népe az Urat szolgáljuk.” (Józsué 24,15).

Egy falat a léleknek
  • Hogy miért szól Jézus az egész emberiséghez? Azért, mert az emberhez szól, mégpedig oly módon, hogy kinyilatkoztatja az embert, mint saját magát, és fölfedi az ember igazi hivatásának a magasztosságát. Tehát Krisztus az, aki elmondja azt, hogy ki is valójában az ember.
  • Ha az ember elveti Krisztust, vagy ha elhomályosítja, eltorzítja az arcát, akkor az ember saját önmaga zavarodottságáról tesz bizonyságot. Igen, mert az ember ezzel együtt saját arcát is eltorzítja.
  • Krisztus nemcsak azért jött, hogy megmentse az embert, hanem azért is, hogy helyrehozza mindazt, amit a bűn összetört. Csak Krisztus az, aki kiragadja az embert mindabból, ami eltorzítja őt, és visszaadja az ember létezésének, rendeltetésének az igazi értelmét és teljességét.

Hírek, hirdetések

Sokarcú irgalmasság – Könyvbemutatók

Az irgalmasság évére megjelent kötetnek Erzsébetbánya, Debrecen, Marosvásárhely és Székelyudvarhely után soron következő bemutatói:

· Segesvár – plébániatemplom, május 29-e, vasárnap, a 10 órás szentmise végén;