Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 22. szám, 2014. június 1.

Panoráma

Nagy sikerű fi gyelemfelkeltő napot tartottak Csíkszeredában május 23-án a Gyulafehérvári Caritas Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató és a Fogyatékkal Élőket Támogató Szolgálatának munkatársai és sérüléssel élő fi ataljai. A rendezvény létrejöttét segítették a lelkes önkéntesek, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének munkatársai és a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Hargita-Kovászna megyei fi ókjának munkatársai. A program támogatója Csíkszereda város Tanácsa volt. „Azt hiszem, nem lehet elégszer hangsúlyozni: mindannyian mások vagyunk! Mások, de nem jobbak vagy rosszabbak” – írta a szervezőknek a tavalyi rendezvény után Szabó Réka, akik ettől a gondolattól ihletődve, vágtak neki ötödszörre is a fi gyelemfelkeltő napnak. A különböző iskolák tanulói nagy lelkesedéssel és nyitottsággal érkeztek, valamint mosollyal, szép érzésekkel távoztak, értékes gondolatokat fogalmaztak meg. A Csend-szigeten néhány jellel ismerkedhettek meg a látogatók. A hallássérült animátor türelmesen segítette a hallókat, hogy elsajátíthassanak néhány jelet a nagyon bonyolult, de nagyon érdekes jelnyelvből. Volt olyan látogatója is a szigetnek, aki emlékezett a tavaly tanult jelekre. „Lassabban tanulok, de még így is kitartó vagyok” – ez volt az értelmileg akadályozott és autizmussal élők szigetének mottója. Ott a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató fi ataljai mutatták be pedagógusaik segítségével, hogyan zenélnek, báboznak, illetve fotósorozat segítségével azt is ismertették, hogy mivel töltik mindennapjaikat. A képeken keresztül sokan megértették, hogy az értelmileg akadályozott fi atalok a semmittevést még hírből sem ismerik, és ez bizony könnyeket is előcsalt a szemekből. A látogatók érdeklődve tették próbára magukat ezen a szigeten, buzgón versenyeztek, hogy elnyerhessék a jutalmat, ami nem volt más, mint hogy értelmileg akadályozott és autizmussal élőkkel játszhattak együtt. A Mozgássérültek-szigeten idén a segítők szerepére fektették a hangsúlyt. A sziget látogatói, kicsiktől a nagyokig, fogadalmat tettek, hogy akár most, akár a jövőben „akadálymentesítőkké” válnak.   Ablak volt ez a sziget a mozgássérültek életére, egyre nyitottabb ablak a világra. Az Élőkönyvtár idei témája a „Példaképek”, akik hétköznapi hősök. A meghívott „könyvek” – a mozgáskorlátozottsága ellenére teljes életet élő kétgyerekes édesanya, a hiteles és odaadó segítő szakember, a mozgáskorlátozott képzőművész – szeretettel és nyitottsággal fogadták az olvasók kérdéseit. Beérni látszik az érzékenyítő programok eredménye is, hiszen a gyerekek az előző évekhez képest érettebb kérdéssel fordultak a „könyveikhez”. A Láto-más szigetén a hallási, szaglási, tájékozódási és tapintási készségeiket tehették próbára az érdeklődők. A látássérült animátorok bemutatták, hogyan „látják” a világot ujjaikkal. Egy első osztályos kislány, miután kipróbálta bekötött szemmel, hogyan labdáznak a nemlátók, a következő szavakkal jellemezte az élményét: „förtelmes érzés lehet nem látni”. Volt olyan látogatója a szigetnek, aki az akadálypályát nem tudta bekötött szemmel végigjárni. Az ott szerzett tapasztalatok felkiáltójelként hatottak, érzékeltetve, mennyire nehéz lehet az élet a látás részleges vagy teljes hiányával. Ennek ellenére az élet minden területén sikeres, látássérüléssel élők bizonyítják számunkra, hog y az életben nincsenek lehetetlenek. Egy gyerek megható üzenete a fogyatékkal élőknek a nap végén: „Azt gondolom, hogy ezután másképp fogok bánni veletek. Csodállak titeket!” A visszajelzések is tükrözik, hogy nemcsak a rendezvény látogatói, de önkéntesei és munkatársai is tanultak ismét valamit egymástól, például azt, hogy jöhetnek olyan eszközök, például egy mozgássérültek által használt háromkerekű bicikli, amelyen mi nem tudunk közlekedni. A szervezőcsapat ismét megígérte, hogy ezután is minden évben hangossá teszi a várost egy napra, azt hangsúlyozva, hogy mindannyian mások vagyunk!  

Panoráma

Fotó: Fodor György„Márton Áron személye összefonódott az igazság védelmével, népe és a körülötte élő közösségek érdekképviseletével. Az 1944 májusában a kolozsvári Szent Mihály-templomban elmondott szentbeszédében, majd a május 22-én a magyar hatóságokhoz intézett levelében szót emelt – a magyar területeken akkor kezdődött – a zsidónak nyilvánított személyek gettókba gyűjtése és koncentrációs táborokba való szállítása ellen.” Ezzel a szöveggel a meghívó levélben emlékeztek és emlékeztettek Márton Áron kiállására embertársai mellett, s ugyanakkor püspökké szentelésének 75. évfordulójára május 22-én, csütörtökön a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Intézetben, ezt megelőzően pedig Kisinyóban is. Mindkét eseményen levetítésre került a Márton Áron boldoggá avatási pere című háromrészes dokumentumfi lm. Az eseményen részt vett Zákonyi Botond nagykövet, a fi lm rendezője, Maksay Ágnes, a fi lmben szakértőként közreműködő Magy Mihály Zoltán és Denisa Bodeanu történészek, valamint a román fordítást végző Marius Tabacu. Mindkét esemény vendége Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános volt, akit az esemény létrehozásának ötletéről, annak fogadtatásáról, a két fővárosban kialakult benyomásairól kérdezte Fábián Róbert.  

Panoráma

Május 17-én ismét tapasztalatcserére gyűltek össze a székelyudvarhelyi Szent Pió Lelkigyakorlatos Házban a Boldogabb családokért iskolai programban részt vevő önkéntesek. A kezdő szentmise után a délelőtt folyamán a résztvevők Simó Irma mentálhigiénés szakember vezetésével a kommunikációs stílusok kapcsán hallhattak új információkat, illetve végeztek gyakorlatokat. Délután a munka során tapasztalt örömeiket osztották meg egymással a jelenlevők, majd a felmerülő kérdéseikre keresték együtt a válaszokat. „Első ízben vettem részt a Boldogabb Családokért iskolai program tapasztalatcserén. Mivel csak nemrég kapcsolódtam bele ebbe a programba, az első szeretet örömével és tettre készen indultam neki a napnak. Már a szentmisén Isten ráerősített arra a belső érzésre, hogy nem én találtam rá erre a feladatra, hanem ő talált rám. Megbizonyosodtam arról, hogy jó helyen állok. László Attila buzdítása mélyen megérintett; merjük Jézus szavait egyes szám első személyben kimondani, azokat magunkévá tenni: Aki engem lát, látja az Atyát is. A hatékony kommunikáció hiánya alapvető probléma az életemben, sok jelenet lepergett bennem a kapcsolataimból, mialatt a szakember megvillantotta ennek néhány lényeges oldalát. Úgy érzem, hogy konkrét segítséget kaptam. Megfogalmazódott bennem az is, hogy a Boldogabb Családokért órákra való készülés lényeges része az imádkozás. Hálás vagyok Istennek ezért a napért, a megosztásokért, a felismeréseimért.” (Constantinescu Iringó, Kézdivásárhely) „Nagyon örültünk ennek a találkozásnak azokkal, akik szintén önkéntesként dolgoznak ebben a programban. A délelőtt folyamán kommunikációs módokat elemeztünk. Ebben kaptunk tisztánlátást, megerősítést nemcsak a fi atalokkal való munka kapcsán, hanem a személyes életünkre vonatkoztatva is. Számunkra nagy segítség volt, hisz az elmúlt családórák alatt nehézségeket is tapasztaltunk e téren. Jó volt egymást meghallgatva megerősödni abban, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy egy olyan szolgálatot végzünk, amely nehezen lemérhető rövid távon. Láttuk, hogy kihívás vár ránk, ami veszélyezteti lelkesedésünket, elbizonytalaníthat az úton. Istennek hála, mindannyian bizakodó szívvel, tettre készen, Istenre fordított tekintettel és benne megerősödve tértünk haza.”

Panoráma

Szent Rita tiszteletére szen teltek kápolnát Gyergyó remetén május 22-én. A kápolna építését az tette szükségessé, hogy Remete alszegi részében nem volt templom, így a távol lakó híveknek akár egy órát is kellett gyalogolniuk, hogy elérjenek a templomba. Így már régen fontolgatták a kápolnaépítést, a szükséges dokumentációt már 2009-ben elkészítették. Az építéshez szükséges pénzt pályázatok útján szerezték, de támogatta Verestóy Attila, a helyi tanács, a helyi polgármester, a megyei tanács is, valamint magánemberek. A helyi hívek is támogatták a kápolnaépítést, nemcsak pénzzel, hanem fával és építőanyagokkal is. Az alapkőletételre 2010 júniusában került sor. A kápolnát Bakos Attila és csapata építette, Máté Zoltán mérnök tervei alapján. Az oltár, a kehely, a cibórium, a paténa és két gyertyatartó Nagy Vilmos ajándéka. A kápolna 2013 őszére elkészült ugyan, de még a fűtést meg kellett oldani, így késlekedtek a felszenteléssel. A fűtés beszerelése után pedig fél évet vártak a felszenteléssel, hogy Szent Rita napján ünnepelhessenek. Bakó Antal plébános arról is mesélt, hogy miért épp a Szent Rita nevet kapta a kápolna. Elmondása szerint, amikor egyszer Kolozsváron bement a Szent Péter-templomba, rácsodálkozott a Szent Rita-szoborra, és akkor tudatosult benne, hogy ilyen „modern nevű” szentünk is van. A hívőkkel együtt megnézték az Umbria gyöngye című, Szent Rita életét bemutató fi lmet, hogy jobban megismerjék az életét. Elmondta, hogy 1400 és 2014 között csak egy kis különbség van, a problémák pedig most is ugyanazok, de az édesanyák sokat segíthetnek ezen. A kápolnának a ferencesek jóvoltából a felszentelésre egy Szent Rita-ereklyéjük is lett, ugyanis Anaklét, aki a falu szülötte, Casciából hozott egy 35 cm-es Szent Rita-szobrot. A szentelési ünnepségen Jakubinyi György érsek a következőt emelte ki a szent életéből: „A lehetetlen dolgok megoldója” – imádsággal ugyanis minden megoldható. Bakó Antal plébános köszöntőjében a következőket mondta: „Ha most megkérdeznék tőlünk, hogy vagyunk, azt mondanám: Nagyon jól vagyunk. Lábunk alatt a mikóújfalusi kövek, felettünk pedig a gyergyói fenyőkből épült torony. Legyen bástyája mindenkinek, aki ide betér…” Az újonnan felszentelt kápolnában nyáron vasárnaponként 4 órától lesz szentmise, télen pedig 3 órától. Ugyanakkor egy hétköznapi szentmisét is be akarnak vezetni. Bakó Antal plébános elmondta, hogy a felszentelt kápolna körül szép nagy hely van, így ideális helyszín lehet ifjúsági táboroknak is. Azt sem tartaná kizártnak, hogy apácákat telepítsenek Remetére, mert ahogy ő mondta: „megszentelnék a mindennapokat”.

Végzős kispapjaink

Édesanyám 1988. január elsején Csíkszeredában szült világra harmadik gyermekeként. Csíkszentsimonban, szülőfalumban cseperedtem fel, szép gyermekkort megérve. Istennek legyen hála. Itt végeztem az elemi és általános iskolát. Tízévesen kezdtem el ministrálni, minden nap szentmisére jártam. Ezáltal is egyre vonzóbbá vált a templom, az oltárszolgálat, megszerettem a templomot. Varga János, jelenlegi plébánosom bátorítására kezdtem el a felolvasást a szentmiséken, ami által jobban megismerve a Szentírást, az Isten igéje által is táplálkozva éreztem, hogy ezt szeretem csinálni. Általános iskolában zenével is foglalkoztam, s ezt megszeretve, ettől indíttatva 2003-ban felvételiztem a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumba, az ún. Kántoriskolába: zenét akartam tanulni és kántordiplomát szerezni, melyet 2007 júniusában meg is kaptam. Kilencedik osztályban volt egy felejthetetlen lelkigyakorlatunk Alvincen. Ekkor újból fellobbant a hivatás lángja. Tizenegyedik osztály második felében, a tavaszi lelkigyakorlat után már nemcsak a kántorság érdekelt, hanem egyre jobban foglalkoztam a papi hivatással is. Érettségi előtt már meghoztam a végleges döntést, és 2007 júliusában sikeresen felvételiztem a szemináriumba. A szemináriumi évek, a hat év nagyon hamar eltelt, ezalatt pozitív és negatív élményben, tapasztalatban egyaránt részem volt. Aminek igazán örülök a szellemi és lelki fejlődés mellett, hogy igazi baráti kapcsolataim születtek, melyekért hálás vagyok a jó Istennek, és köszönöm, hogy vagytok nekem. A hat év alatt sok mindent megtanultam a teológiai tanulmányokon kívül. Először is, hogy minden élethelyzetben ember kell legyek, majd keresztény és utána pap – a teológián és a gyakorlati éven szerzett tapasztalatok erre nagyon megtanítottak. Ugyanakkor azt is megtanultam, megtapasztaltam, hogy mindenhol vannak nehézségek, és ezektől nem kell viszszariadnom. Bármilyen fajta nehézségekbe is ütköztem, mindenhol voltak jó emberek, akik segítettek. Ennek tudatában is bátran megyek ki az Úr szőlőjébe, mert tudom, akárhol is leszek, mindenhol lesznek jó és segítőkész emberek. A negyedév után gyakorlati éven voltam Gyergyó szentmiklóson és Székely ke resztúron. Felejthetetlen hónapokat töltöttem el ezen a két plébánián. Portik-Hegyi Kelemen és Kovács Péter elöljáróimnak nagyon hálás vagyok atyai szeretetükért, gondoskodásukért, tanácsaikért és támogatásaikért. Ezen a két szolgálati helyen olyan baráti kapcsolataim születtek, amelyek remélem, mindig megmaradnak. Érettük is nagyon hálás vagyok a jó Istennek. Nagyon sokat tanultam a plébánosoktól és a hívektől egyaránt. A teológiai évek (2009) alatt ismerkedtem meg a fokoláre lelkiséggel, amiért nagyon hálás vagyok a jó Istennek és azokért az emberekért is – különösen Szaxi páter (Nagy József) tanáromért –, akikkel együtt építettük és építjük az Isten országát. Maga ez a lelkiség, az országos és világi találkozók nagyon sokat adtak és segítettek a lelki fejlődésben és a mai napig megmaradó kapcsolatokat szültek. A lelkiség alapítójától, Chiara Lubichtól származó idézet ma is bennem él és segít a mindennapokban: „Semmi sem rendezettebb, mint az, amit a szeretet rendez el, és semmi sem szabadabb, mint amit a szeretet köt össze”. A papi jelmondatom a Máté evangéliumából van, a Miatyánk harmadik kérése Istenhez: „Legyen meg a te akaratod” (Mt. 6, 10). Hogy miért választottam ezt? Azért, mert valóban ezt akarom és ezt kell tennem. A szemináriumi évek alatt mindig, és már a beiratkozáskor is ezt kértem Istentől, hogy legyen meg az ő akarata; ha ő azt akarja, hogy pap legyek, akkor az leszek. Senkinek sem felhőtlen az élete, nekem is voltak nehéz időszakaim, és ekkor is mindig azt kértem, hogy bármi is történjék, az ő akarata teljesüljön. Ezzel akarom elkezdeni a papi életemet, a szolgálatot, hogy mindig az ő akaratát kutassam, keressem és tegyem. Ebben példakép számomra a Boldogságos Szűzanya, aki igent mondott Isten akaratára, aki vállalta a szenvedést, az üldöztetést, mindenben az Atya akaratát kereste. Minden nap – mint a Szűzanya – el akarom mondani: Íme, az Úr szolgája vagyok, történjen minden a te akaratod szerint. Végtelenül hálás vagyok a jó Istennek, hogy meghívott az ő és az emberek szolgálatára, hogy kegyelmével megtartott ezen az úton. Isten után nagy hálával tartozom szüleimnek, hogy igent mondtak rám 26 évvel ezelőtt, felneveltek, értem dolgoztak. Hálás vagyok Istennek nagyszüleimért, akik úgy szerettek, mint gyermeküket, támogattak, imádkoztak értem. Hálás vagyok testvéreimnek az eltöltött szép gyermekévekért, keresztszüleimnek és bérmakeresztszüleimnek minden támogatásukért és imájukért. Különös hálával tartozom Varga János plébánosomnak, aki elindított ezen az úton, mellettem volt és van, aki támogatott, bátorított, tanácsaival ellátott, imádkozott értem. Ezekért is jutalmazza meg a jó Isten százszorosan. Hálámat szeretném kifejezni az intézetnek, elöljáróimnak, tanáraimnak, az alkalmazottaknak, és mindazoknak, akik az eltelt évek alatt értem imádkoztak, dolgoztak, tanítottak, mellettem álltak, amivel hozzájárultak testi, lelki, szellemi fejlődésemhez. Isten fi zesse meg nekik, és az ő áldása legyen az életükön. Istennek legyen hála, dicséret és dicsőség most és mindörökké. Ámen.  

Egy falat a léleknek

• Amikor egy ember bezárkózik saját érdekeibe, akkor nem marad benne hely mások számára, sem Istennek, sem senkinek. Ez nem keresztény élet, ez nem a Szentlélekben való élet. Az ilyen emberből kivész az igazi öröm, és csak „mű csinálta” dolgok jellemzik az életét.

• Aki megengedi Istennek, hogy eláradjon rajta az ő irgalma, az megszabadul a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől.

Útjelző

Mária iskolájában 86.

Mária helyes és a kinyilatkoztatásnak megfelelő tisztelete sohasem önmagához, hanem következetesen a Szentháromság kegyelmi szeretetébe vezet, mert maga is belőle forrásozik. Láthatjuk, hogy Szűz Mária méltósága nagyobb, mint bármely más emberé, mert közelebbi személyes kapcsolatba senki sem lépett Istennel, mint ő. Számára az Isten jobban kitárult a szeretetben, mint más teremtmény előtt, és egyúttal arra képesítette, hogy igazán szívből fakadó, tökéletes szeretettel ragaszkodjék hozzá. Mária személye, aki hozzánk hasonlóan Isten népéhez tartozott, világosan mutatja, hogy a kereszténység lényege a szeretet. Megtapasztalhatjuk közelében Isten szeretetét, és formálódhat, fejlődhet istenképünk, Istenhez és felebarátainkhoz, valamint az élethez való viszonyunk. Origenész jeles tanítványával, Alexandriai Szent Dénessel vallhatjuk a Szűzanyáról: „A szerető Isten megnyilvánulásának hegye…”. Lektorrá avatásunkkor mi, kispapok kaptunk egy csodálatos idézetet a Jézus Barátai Imaközösség tagjaitól: „Köszöntelek, testvér, ki ma igent mondasz a mának, holnapnak és mindig, ki igennel válaszolsz a Mester hívó szent szavának, ki sok ezer nem közül választod és vállalod az igent. Testvér, ne feledd, ma megfontoltan mondod az igent!!! Igen, Krisztus, akarlak és mondom az igent. Igent mondok, mert szeretlek, s mondom: igen. Csak Téged akarlak egyedül, Krisztus, végtelen igen! Most szívem mélyéből súgom és kiáltom: igen… Tudom, hogy nem elég szóban igen lenni: Életem a fontos, az igent megtenni! Örök és Szent a Te igen szavad! Igen, légy Krisztusért magad!” Mária élete egy állandó igen volt Isten megtapasztalásában, Isten akaratára, az örömre, a fájdalomra, mindenre, mert Isten volt az első helyen életébe… Mária útját járni azt jelenti, hogy az igen útját járni, az Isten mellett való elköteleződést megélve élni, Krisztusban felismerni mindenkit s mindent… Odaadni az életünket, ráhagyatkozva az örök biztonságra, a Gondviselőre… Szükségem van rád (Boldog John Henry Newman) Uram, szükségem van rád, hogy hálát tudjak adni.Mert nem akarom, hogy csak az én szempontjaim alapján, amit jónak és hasznosnak ítélek meg, csak az alapján adjak hálát neked. A te erősséges szempontjaidra, az evangélium gyöngyszemeire is szükségem van, mert nélkülük alaptalan az életem, értelmetlenek a küzdelmeim. Uram, szükségem van rád, hogy áldva magasztaljam a pillanat töredékét, amikor elcsendesül bennem a lüktető és nyüzsgő jelen. Amikor jelenléted áldott hangján megszólal bennem a Te Lelked, melyet a világ kezdetétől fogva nekem készítettél, melyet fogantatásom pillanatában örökké nekem adtál, hogy a soha, semmivel össze nem téveszthető hangom, amit nekem adtál, ezen a hangon szóljak hozzád, én igaz Atyám. Uram, szükségem van rád, hogy felfedezzem a jeleket, amiket elrejtettél és felfedtél. Amikor úgy éreztem egyedül vagyok, engedted, hogy lázasan keressem a szeretet mélységét, mely sohasem abban tündöklik, hogy teljességgel magához ölel, hanem mert éjt nappallá téve, fényében megkereshetem, ami elveszett, meglelhetem, mely kezemből, életemből észrevétlenül kigurult, valamikor, amikor fi gyelmetlen voltam és erőtlen, gyönge és esendő. Uram, szükségem van megerősítő, lelkesítő szavaidra. A te szavadra megtelik életem örömmel és derűvel. Eloszlik minden baljóslatú, kísértő hang. Nélküled életem sötétség és szomorúság, veled halálom is kikelet és rügyfakadás. Jó tudnom, hogy sohasem voltam, lehetek nélküled, hisz kívüled semmi sem lehet, mert minden benned van. Uram, rád van szükségem, amikor a semmi egésznek tűnik, amikor a rész a teljesség álruhájában tetszeleg, amikor a hamis csupán csalafi nta, és a gőg szinte gyermeki játék, amikor a tudatlanság bárgyú, a hatalom szelídnek tűnő, amikor a hóhér sír és az akasztott mosolyog, amikor a bűn templomaiban az ember csak számadat, statisztikai jel, amikor az elvágyakozóknak nincs tovább és az elbotlókat dühösen ütlegelők szidalma az égig hatol, akkor is adj kapaszkodót az embernek, bizalmat a megtörteknek, erőt az erőtlennek, ételt és italt az éhezőnek és szomjúhozónak. Uram, szükségem van rád. Gyermekként nem ismertelek, kamaszként lángolt a szívem érted, fi atalként követésedre szegődtem, és titokzatos titkok sáfárává felkentél. Utammá a te utad vált, boldogságommá, hogy közeledben lehetek, örömömmé, hogy helyet készítettél. Uram, azt az utolsót országodban engedd most szóval és ígérettel lefoglalnom. Engedj majd magadhoz és magamhoz, hogy önmagamhoz ne legyen szükségem rád. De addig is hadd mondjam ezerszer és ezerszer, hogy szükségem van rád.

Hírek, hirdetések

Márton Áron-zarándoklatok

Június: Márton Áron oltalmába ajánlják a csíksomlyói búcsúba tartó „Boldogasszony (június 5–8.) és a Czestochowa célpontú Fekete Madonna (június 23–26.) zarándokvonatokat. Július 7–9.: A gyulafehérvári főegyházmegye papjainak egy csoportja Márton Áron-zarándoklaton vesz részt Csíksomlyó–Csíkszentdomokos– Máramarossziget–Dés–Csíksomlyó útvonallal. (romkat.ro)