Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 22. szám, 2012. május 27.

Aktuális

A ferences lelkiség és rend népszerűsége világszerte és tájainkon is tény. A rend különböző ágaihoz (obszerváns, kapucinus, minorita: a férfi ágak, klarissza: a női ág, világi rend: a régebb harmadrendnek nevezett, világiakat tömörítő szerveződés) tartozó elkötelezett férfiak és nők nagy létszáma konkrét, kézzel fogható és mérhető bizonyíték. Hogy ez pontosan mivel magyarázható, ebbe kapott betekintést az érdeklődő hallgatóság május 24-én a Katolikus Akadémián dr. Orbán Szabolcs erdélyi rendtartományi elöljáró jóvoltából, aki jól strukurált, érdekes előadásban mutatta be az alapító, Assisi Szent Ferenc életét és törekvéseit, s azt, ahogyan nyomdokain, általa lelkesítve és előírásai szellemében a századok során követték őt. Orbán Szabolcs jó érzékkel adagolta az ismereteket: a köztudott tényeket is új megvilágításba helyezte és kiegészítette az újabb kutatási eredményekkel. Tisztázta például, mit jelent a ferencesek esetében a koldulórendi besorolás: hiszen nem arról van szó, hogy csak a bencések dolgoznának, csak mert jelmondatukban tételesen is szerepel az ima mellett a munka. A ferencesek számára is fontos a munka olyannyira, hogy bár az előírás szerint kötelező a teljes szegénység számukra, ám már a korai időkben is munkaeszközeiket magukkal vihették és megőrizhették. Koldulásra, azaz a jóakaratú hívek adományaira akkor van szükség, amikor más lehetőség a létfenntartásra nem adódik, ennek ugyanakkor szimbólumereje is van: jelzi a teljes Istenre hagyatkozást. Ez egyébként érdekes módon a ferencesek népszerűségéhez is hozzájárult: a közvetlenség, amivel bekopogtak az egyszerű emberek házába és ott segítséget igényeltek tőlük, miközben az ember- és életközeli beszélgetés során a ferencesek számára előírt missziót is elvégezték. Mindezt úgy tették, hogy a legszegényebb, legtudatlanabb ember is azt érezhette: ő is adott a szerzetesnek, nemcsak kapott tőle, s ezzel a kölcsönösséggel és testvériességgel érdemelhették ki a „barát” elnevezést is. Orbán Szabolcs előadásában kitért a ferences nagyságokra is: hiszen az egyszerűség nem a szellemi igénytelenséget jelenti, az egyház sok kiemelkedő hittudósa, szónoka, tanítója volt ferences. A kultúrmisszió, a sajtóapostolkodás volt a két világháború közti erdélyi ferencesek erőssége is. Mindezek folytatása, a korábbi nemzedékek nagyságának utolérése a kommunizmus bukása után lassan megy, de a ferencesek épülnek és építenek Krisztus kicsiny szolgáiként ma is, Erdélyben is.

Interjú

Az egyetemi felvételik küszöbén Marton József egyetemi tanárt, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Karának a közelmúltban újra (négy év szünet után, amely idő alatt Nóda Mózes töltötte be ezt a tisztet) megválasztott dékánját kérdeztük az intézmény életéről, illetve az idei felvételi lehetőségekről. 

A tanügy az egyetemi életet is állandó mozgásban tartja – melyek azok a változások, amelyek a teológiai képzést érintik?

Az új tanügyi törvény szerint az eddigi tanszékek helyett intézetek (románul: departament) kezdték el a működésüket, minden karon belül intézeti szervezkedés zajlik. Nálunk eleve adva volt ez a feladat a kolozsvári didaktikai és a gyulafehérvári pasztorális részleg tekintetében, így két intézetet hoztunk létre. Ezeken belül adódik aztán lehetőség a különböző szakteológiai tanszékek létrehozására. A BBTE-n egyébként minden karon megvalósult az, hogy a magyar tagozat külön intézetként, tehát részlegként működik. Ugyancsak ennek a törvénynek az értelmében lett volna lehetőség Marosvásárhelyen is a magyar részleg létrehozására, ezt nem engedélyezték, ez a konfliktusok forrása… Nálunk ez nem okozott problémát, a BBTE-nek évek óta eszménye a multikulturalitás, ami ebben is megmutatkozik.

Pünkösd

A keresztény világ pünkösd ünnepét üli. Eredetéről tudjuk, hogy az Ószövetségben a húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak neveztek. Kezdetben hálaadó ünnep, később a Sínai-hegyi szövetség megünneplésének tartalmával bővült. Az Apostolok cselekedei szerint e napon történt meg a Szentlélek eljövetele mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője. Ezt az eseményt így írja le Szent Lukács: amikor elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek. Majd lángnyelvek lobbantak, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Péter a többi tizenegy kíséretében előlépett, és zengő hangon beszédet intézett a néphez. Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek megtért (vö. ApCsel 2,1–41).

Pünkösd

Csíksomlyót a magyarság legkeletibb és egyben a legnagyobb búcsújáró helyeként tartják számon. A pünkösdi búcsúk zarándokok százezreit vonzzák a világ minden részéről. A ferences kegyhely, a Székelyföld szimbólumává váló kéttornyú templom legféltettebb, legszebb és legértékesebb kincse a központi oltár Mária-szobra. P. Márk József ferences szerzetes számos adattal szolgált, ezek alapján foglaltuk össze a kegyszobor rövid törté­netét.

A csíksomlyói Segítő Mária-szoborról azt állítják, hogy Európa (talán a világ) legnagyobb fából készült kegyszobra. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából faragták, gipsszel és festékkel vonták be. Az idők folyamán volt már újrafestve, ez látszik a lekopott festékrétegek szélén, ám a múlt században megtiltották az újrafestést vagy bármely módosítást rajta. A kegyszobor keletkezéséről nem maradt fenn igazoló irat, megsemmisülhetett a tatár pusztítások idején. Eredetéről szakértői vizsgálat alapján próbálnak véleményt alkotni a kutatók. Stílusából ítélve közép-európai reneszánsz alkotás.

Pünkösd

Az egyházi méltóságokat az ünnepi búcsús szentmisére kísérő kordonban a labarumot, azaz a győzedelmi zászlót idén is a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium három végzős osztályának legjobb fiú tanulói viszik: Csúcs István és Antal Előd, segítőjük pedig Ravasz Róbert. A kordonban a kisbazilika jelvényét Baricz Norbert viszi. 

Pünkösd

Fodor Krisztián zarándoklatának ez a megfelelő mottója. Sokan ismerik őt Romániában is, harmadjára vágott neki gyalogosan a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatnak. Először Mariazellből indult, hogy Márton Áron lépteit kövesse Erdélyben. Akkor 1500 kilométert tett meg a Mária-úton, ami Isten segítségével hamarosan kiépül Ausztriától a Székelyföldig. Ezúttal Fodor Krisztián április 4-én indult Pécsről, május 27-én ministrál a pünkösdi ünnepi szentmisén Csíksomlyón. Nagyfaluban találkoztunk vele, minden alkalommal útba ejti ezt a zarándokhelyet is, ahol mindig feltöltődik a kereszt lábánál, a Szűzanya segítségéért folyamodik. Krisztián felnőttként keresztelkedett meg (ateista családban született), és most mintha be szeretné pótolni az Isten nélkül telt időt, teljesen neki szenteli az életét. 

Mondja el a Vasárnap olvasóinak a megtérését! Valószínűleg olyan élmény ez, amit nem felejtett el, még ha utána lassabban is érlelődött az igazi hivatása…

Panoráma


Tempfli József nyugalmazott püspök május 31-én de. 11 órakor pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét (aranymisét) mutat be a nagyváradi székesegyházban, amelyen a szentbeszédet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondja. A jelenlévő püspökökkel, papokkal és hívekkel közösen mond Tempfli József köszönetet Istennek, hogy bölcsességet és erőt adott az 50 évnyi szolgálathoz. A szentmise végén a jelenlévők aranymisés áldásban részesülnek, mely áldás teljes  búcsúval jár.

Tempfli József nyugalmazott püspök 1931. április 9-én született a Szatmár megyei Csanálos községben. Piaristák és jezsuiták nevelték, érettségi után tanár-nevelő volt Szentjobbon. 1956 szeptemberében kezdte el teológiai tanulmányait a gyulafehérvári római katolikus szemináriumban. Hat év után, 1962. május 31-én szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron gyulafehérvári püspök. Pappá szentelése után 17 éven át Tenkén, 1979-től Tasnádon, 1983-tól pedig Nagyvárad-Olasziban működött plébánosként. 1990. március 14-én Boldog II. János Pál pápa Nagyvárad  81.  püspökévé nevezte ki.  Megyéspüspöki szolgálatát 2009 márciusáig végezte. 

Panoráma

Május 14–19. között rendezték meg idén huszad­szorra a budapesti Szent István Könyvhetet, amelyen a hagyományoknak megfelelően a keresztény értékrendű műveket megjelentető kiadók vesznek részt. Idén is ott volt a lapunkat is kiadó Verbum Egyesület: a budapesti Ferenciek terén egy hétig volt látható cégtáblánk, és kiadványainkat, lapjainkat, a magyarországi Új Ember, Vigilia mellett lehetett a standon megvásárolni. Az előzetesen kiadott katalógus alapján sokan keresték meg standunkat, hogy imakönyveinket és tudományosabb jellegű tanulmányköteteinket megvásárolják. A frissen kiadott Mária-imák az első három nap alatt elfogytak, így az érdeklődőknek azt tanácsoltuk, a csíksomlyói búcsún keressék a Verbum standjánál, vagy rendeljék meg postai úton a kiadónál.

Panoráma

Erre a kérdésre kereste a választ dr. Diósi Dávid liturgikatanár, aki a nagyváradi egyházmegyés papoknak szervezett koronagyűlés keretében ecsetelte korunk emberének vallásos lelkületét. A pasztoráció szempontjából létfontosságú papjaink számára a „hallgatóközönség” lelkületének és világnézetének ismerete, hiszen csak akkor tud eredményesen Istenről, egyházról, hitről beszélni nekik. Sokszor „bikkfa” nyelven beszélünk el a hívek mellett kodifikált dogmatömbökkel, anélkül, hogy azok tartalmi üzenetét kellőképpen kifejtenénk. Minden látszat ellenére a mai ember sokkal szomjasabb Istenre, mint a keresztény értékrenden alapuló középkori homo christianus, hiszen miközben a modern törvényalkotás száműzte a közéletből a személyes, emberközeli Istent, helyébe nem állított megfelelő alternatívát, így a kereső ember tanácstalanul rohangál egyik istenségtől a másikig – fogalmazott az előadó.

Panoráma

Óvodások találkoztak Kolozsváron 

Bibliaismereti játéknap címmel szervezett óvodások számára egész napos tematikus találkozót a kolozsvári Szent Imre Római Katolikus Óvoda május 18-án az Agapé étterem Szentegyház utcai dísztermében. A rendezvényen, amely a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és a Szent Mihály plébánia védnöksége alatt jött létre, több kolozsvári óvoda képviseltette magát – a kolozsvári Tóvidéki Református Óvoda, valamint a Csemete Református Óvoda és a Vidám Vonatocska két-két csapattal, a Szent Imre óvoda három csoporttal. A legnagyobb távolságot Görbe Ágnes óvónő vezetésével a csíkszentdomokosiak csoportja tette meg Kolozsvárig.

Panoráma

A ferences lelkiség és rend népszerűsége világszerte és tájainkon is tény. A rend különböző ágaihoz (obszerváns, kapucinus, minorita: a férfi ágak, klarissza: a női ág, világi rend: a régebb harmadrendnek nevezett, világiakat tömörítő szerveződés) tartozó elkötelezett férfiak és nők nagy létszáma konkrét, kézzel fogható és mérhető bizonyíték. Hogy ez pontosan mivel magyarázható, ebbe kapott betekintést az érdeklődő hallgatóság május 24-én a Katolikus Akadémián dr. Orbán Szabolcs erdélyi rendtartományi elöljáró jóvoltából, aki jól strukurált, érdekes előadásban mutatta be az alapító, Assisi Szent Ferenc életét és törekvéseit, s azt, ahogyan nyomdokain, általa lelkesítve és előírásai szellemében a századok során követték őt. Orbán Szabolcs jó érzékkel adagolta az ismereteket: a köztudott tényeket is új megvilágításba helyezte és kiegészítette az újabb kutatási eredményekkel. Tisztázta például, mit jelent a ferencesek esetében a koldulórendi besorolás: hiszen nem arról van szó, hogy csak a bencések dolgoznának, csak mert jelmondatukban tételesen is szerepel az ima mellett a munka. A ferencesek számára is fontos a munka olyannyira, hogy bár az előírás szerint kötelező a teljes szegénység számukra, ám már a korai időkben is munkaeszközeiket magukkal vihették és megőrizhették. Koldulásra, azaz a jóakaratú hívek adományaira akkor van szükség, amikor más lehetőség a létfenntartásra nem adódik, ennek ugyanakkor szimbólumereje is van: jelzi a teljes Istenre hagyatkozást. Ez egyébként érdekes módon a ferencesek népszerűségéhez is hozzájárult: a közvetlenség, amivel bekopogtak az egyszerű emberek házába és ott segítséget igényeltek tőlük, miközben az ember- és életközeli beszélgetés során a ferencesek számára előírt missziót is elvégezték. Mindezt úgy tették, hogy a legszegényebb, legtudatlanabb ember is azt érezhette: ő is adott a szerzetesnek, nemcsak kapott tőle, s ezzel a kölcsönösséggel és testvériességgel érdemelhették ki a „barát” elnevezést is. Orbán Szabolcs előadásában kitért a ferences nagyságokra is: hiszen az egyszerűség nem a szellemi igénytelenséget jelenti, az egyház sok kiemelkedő hittudósa, szónoka, tanítója volt ferences. A kultúrmisszió, a sajtóapostolkodás volt a két világháború közti erdélyi ferencesek erőssége is. Mindezek folytatása, a korábbi nemzedékek nagyságának utolérése a kommunizmus bukása után lassan megy, de a ferencesek épülnek és építenek Krisztus kicsiny szolgáiként ma is, Erdélyben is.

Panoráma

Papi hivatások nyomában verseny Nagyváradon 

A nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnázium munkaközössége hatodik alkalommal adott otthont május 18–20. között a Papi hivatások nyomában emlékversenynek. Az idei évben a szervezők választása Boldog II. János Pál pápára, Boldog Apor Vilmos vértanú püspökre és Pázmány Péter esztergomi érsek, bíborosra esett. A verseny mindenkori céljához híven idén sem kizárólag a diákok tárgyi tudásának felmérésére szorítkoztak, hanem a fókuszba állított főpapok életében is megmutatkozó erények és értékek felmutatásával példanyújtásra, illetve az erdélyi és partiumi magyar katolikus iskolák vagy osztályok tanulói és tanárai találkozásának biztosítására is vállalkoztak. Az idei felhívásra kilenc csapat jelentkezett: Gyulafehérvárról a Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum, Nagyváradról a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Kézdivásárhelyről a Nagy Mózes Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklós­ról a Gépgyártóipari Iskolaközpont, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Elméleti Líceum, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Teológiai Líceum, Csíkszeredából a Segítő Mária Teológiai Líceum és Szatmár­ról a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont képviseltette magát.

Panoráma

Ezzel a mottóval indított kampányt a Gyulafehérvári Ca­ritas, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és két csíkszeredai part­ner iskola.

A Nagy Imre és a Petőfi Sándor általános iskolák első felkérésre igennel válaszoltak a kezdeményezésre, engedélyezve, hogy iskoláik területére kihelyezzék azokat a konténer típusú adománydobozokat, amelyekbe a gyerekek által hozott adománycsomagok kerülnek. Gyerekruha és cipő, tanszerek, könyvek és játékok kerülhetnek szépen becsomagolva olyan sokgyerekes, nehéz sorsú családokhoz, szórványtelepülések óvodáikhoz, akiknek ezzel nagy örömet okoznak.

Panoráma

Jelentkezőket várnak az idei Caritas önkéntes táborba 

Hasznos, építő jellegű, ugyanakkor szórakoztató nyári programot szeretnél? Kipróbálnád magad új helyzetekben? Nyitott vagy az emberekre, új kapcsolatokra? Tettre kész vagy? Akkor ezt neked találtuk ki! 

A 2012-es önkéntes tábor Máré­falván lesz, egy hétig a község vendégei leszünk, a helyiekkel együttműködve dolgozunk a faluközösség építése érdekében. A ti segítségetekkel szeretnénk látható változást hozni:

Panoráma

A boldog emlékű Hám János püspök alapította, Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata újra a régió betegeinek a szolgálatába áll, ugyanis hamarosan egy új rehabilitációs és fejlesztőközpontot nyitnak meg Szatmárnémetiben. A rend karizmájából adódóan a nővérek a kezdetektől elsősorban betegápolással, gyógyítással, tanítással foglalkoztak.

Az irgalmas nővérek létszáma, tevékenységi területük lefedettsége 1842-es alapításuktól a kommunista diktatúra eluralkodásáig folyamatosan nőtt. Az egyházmegye százéves sematizmusából tudjuk, hogy a századfordulón 54 fiókházban 505 nővér is működött.

Panoráma

Kiállítás a szatmári svábokról 

A szatmári svábok betelepítésének háromszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat részeként május 19-én kiállítás-megnyitóval egybekötött állófogadást tartottak a szatmárnémeti Püspöki Palota dísztermében. A kiállítás a sváb hitvilág kézzel fogható örökségét mutatja be, a többnyire imameghallgatásokra, hálából elkészített votív képeken, a liturgikus tárgyakon, imakönyveken, a Mária Terézia koronázási palástjából készült miseruha kiegészítőin keresztül. Mindezek mellett betekintést nyújt a német ajkú katolikusok letelepedésére, a grófi család szerepére vonatkozóan is.

Panoráma

Csángóföldi egynapos tanulmányútra vitte cserkészeit a 40-es számú Szent György cserkészcsapat parancsnoka, Szabó Lajos kanonok május első szombatján. Az Oltfejen áthaladva kitárult a Csíki-medence, majd a gyönyörű, hegyes-dombos Gyimes vidéke. A gyermekek élő magyar történelemórán és egyben hiterősítésen vettek részt, ahol színesen, részletesen hallhatták és láthatták múltunk emlékeit, látogattak templomokat és iskolát.

Fészekmeleg

A családi élet és a karrier, a munka összehangolása nőknek, férfiaknak egyaránt komoly problémát jelent. Bár szerintem lényegesen nagyobb nehézséget okoz ez a nők, mint a férfiak számára. Nem könnyű egyszerre szerető feleségnek, gyöngéd szeretőnek, megértő édesanyának, jó háziasszonynak, igaz barátnak lenni, ugyanakkor együttműködni a munkatársakkal, megfelelni a főnök elvárásainak, részt vállalni az idősödő szülők gondozásában. Nőként sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor választanunk, döntenünk kell afelől, hogy családunk ellátása mellett mennyi otthonon kívüli munkát, szolgálatot vállalhatunk úgy, hogy ezzel ne a szeretteinket rövidítsük meg. Hadd álljon itt néhány szempont, ami segíthet egy ilyen döntéshelyzetben:

Fészekmeleg

A kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület május 6–12. között megrendezte a Magyarországon már több éves múlttal rendelkező születés hetét. Idén az egyik érdekes program a kórházlátogatás volt: két kolozsvári szülészeten kalauzolták végig az érdeklődőket. A Gynia szülészeti-nőgyógyászati magánklinika és az 1-es Számú Nőgyógyászati Klinika adott lehetőséget az érdeklődőknek szemügyre venni a lehetséges helyszíneket. A 2008-ban létesített Gynián Boros Noémi és dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyász főorvos kalauzolta a látogatókat. Minden modern és barátságos, a felszerelések korszerűsége mellett a családiasságra is figyelnek: a vajúdásnál és szülésnél jelen lehet az apa, látogatni könnyebben lehet a babát és a mamát, mint másutt. S bár a gyakorlat az, hogy minden kisbabát születés után fél órára inkubátorba tesznek, ez a baba érdekében történik, különben azt támogatják, hogy a szükséges vizsgálatok elvégzése után a baba az édesanyja mellett legyen.

Végzős kispapjaink


Szabó-Siklódi László Levente a nevem, és 1981. március 16-án születtem Felvincen református családban. Nagyszüleimnél nőttem fel, s ők – mivel már nyugdíjasok voltak, nem kellett félniük a kommunista rezsim ellenőrzésétől – minden vasárnap magukkal vittek a templomba istentiszteletre. Így már korán összeszoktam a templommal, Istenről már értelmem bontakozása kezdetén hallottam. Dédanyám nagyon sokat mesélt nekem a Szentírás történeteiből, s már azóta rendszeresen olvastam, megszerettem. Dédanyám szellemi öröksége mindig kísér, ő mellettem áll, mikor a Szentírást olvasom.

Egy falat a léleknek

• A Szentlélek olyan a liturgiában, mint Isten népe hitének a pedagógusa. Ő kelti föl szívünkben a vágyat, hogy csak a föltámadt Krisztus életéből éljünk. Amikor a Szentlélek megtalálja bennünk a hit válaszát, akkor vele, a Szentlélekkel egy csodálatos együttműködés története kezdődik el.

Útjelző

IV. parancsolat (14. rész)

Mi az egyház? Többféle meghatározása is van. „Az egyház az egész földön élő katolikus keresztények társasága, amelynek látható feje a római pápa.” (Kis katekizmus) A II. vatikáni zsinat után így határozhatjuk meg: „Az anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Isten családja. Benne Krisztus él tovább: ő tanít, ő bocsátja meg a bűnöket, ő szenved és ő vezeti el a végső győzelemre, mert az egyház Krisztus titokzatos teste”. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint: „Az egy­­ház szó egybehívást jelent. Azok gyülekezetét jelöli, akiket Isten szava összehív, hogy megalkossa Isten népét, és akik Krisztus testével táplálva, ők maguk Krisztus testévé válnak. Az egyház egyszerre Isten tervének útja és célja: előre jelezve a teremtésben, előkészítve az Ószövetségben, megalapítva Jézus Krisztus szavai és tettei által, megvalósítva megváltó keresztje és feltámadása által, kinyilvánítva, mint az üdvösség titka, a Szentlélek kiáradása által. Teljessé fog válni a mennyei dicsőségben mint a föld összes megváltottjainak gyülekezete!”

Fiatal vagyok és gondolkodom

Egy kissé hideg, esős keddi nap estéjén a Brassói Egyetemi Lelkészség fiataljai ismét összegyűltek, ezúttal a bizalom témáját boncolgatva. Feltevődtek a kérdések: Tulajdonképpen mi is az a bizalom? Miért van bizalom? Kikben bízhatunk meg? Ilyen kérdések kerültek azon az este megvitatásra. De még mielőtt a beszélgetéshez értünk volna, hangulatfokozóként játszottunk, ami nagyon jó volt. Jó volt, mert egy komoly játék által lehetőséget kapunk dolgoknak a megtapasztalására, átélésére, és rávilágít önmagunk egy kis szeletére.

Pitypang

A lámpás szemű lányról 

Volt egyszer, hol nem volt, azaz pont a mi utcánkban volt egy lámpás szemű lány. Ez a lány nagyon kicsi volt, éppen csak akkora, mint egy elemlámpa. Nem tudjuk, miért szokott oda hozzánk, lehet, hogy a kutya csalta oda kedves gomborrával, vagy a macska, akinek szintén világít a szeme, de az is lehet, hogy a nagy rendetlenség, amiben állandóan elvesznek a tárgyaink. Attól fogva, hogy hozzánk költözött, csak bevilágítottunk vele ide-oda, szekrény, asztal, ágy alá, mögé, és előkerült a másik pár cipő, a kicsi kanál meg a nagy, a kis játékfigurák keze, lába, a fülbevaló, a hegyező. Sőt, az is előfordult egyszer, hogy a jókedvünk veszett el, kiderült, hogy beszorult az ágy és a szekrény közé, s ott fulladozott szegény. Egy másik alkalommal a szomszédasszony állított be, hogy a lelkiismeretét keresi, mert azóta, hogy a kutyája majd’ széttépte a macskánkat, nem találja. A lámpás szemű lány csak villantott egyet-kettőt a szemével, s hát ott csüngött a szomszédasszony lelkiismerete a diófán, ahová a macska felmenekült a kutya elől.

Hírek, hirdetések

Terápiás programok szenvedélybetegeknek

A Bonus Pastor Alapítvány szeretettel ajánlja segítségét alkohol-, drog-, gyógyszer-, nikotin-, játékfüggő férfiak és nők, valamint családtagjaik számára rövid vagy hosszú terápiás programok formájában. A következő rövid terápiát június 4–15. között tartják Ludas mellett, Magyarózdon, a Drogterápiás Otthonban. Jelentkezni május 28-ig, érdeklődni lehet Kolozsváron: 0744-237945, 0746-353637, Marosvásárhelyen: 0741-313512, 0743-039255, 0740-056691, Nagyváradon: 0752-050341, Székelyudvarhelyen: 0723-779378, Szatmáron: 0744-539213, Sepsiszentgyörgyön: 0752-617213 és Brassóban: 0744-901657. További részletek az alapítvány honlapján olvashatóak: www.bonuspastor.ro.