Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Egy falat a léleknek
  • Kérdés: A világnak kell-e megváltoztatnia a magatartását, vagy az egyháznak kellene megváltoztatnia az Istenhez való hűségét?
  • Sok hívő lélek szereti az egyházat, esetleg magát a pápát, de nem alkalmazza életére a tanítását, semmit sem változtatnak az életükön.
  • Sok hívő lélek örül, amikor az isteni irgalmasságról hall, de ugyanakkor azt remélik, hogy az evangélium radikalizmusát le lehet szelídíteni azok javára, akik úgy döntöttek, hogy a megfeszített Krisztus szeretetével már rég szakítottak.
  • Sokan úgy hiszik, hogy Isten végtelen jósága, irgalma miatt minden lehetséges, mindent megengedhetnek maguknak, és nem kell változtatniuk az életükön. Sokak számára „normális”, ha Isten kiárasztja az ő irgalmát, annak ellenére, hogy ők kitartanak a bűn állapotában.
  • A bűn tönkreteszi az emberi mivoltomat, megsemmisíti azt. De akkor hogyan lehet az isteni életet ráoltani a semmire? Csak valamire, valamibe lehet oltani életet, de a semmire, a semmibe nem.
  • Az egyház nem elégedhet meg mulandó lelkesedésekkel, amelyek esetleg tömegeket vonzó, liturgikus találkozásokból fakadnak. Mire jó ugyan a tömegélmény, ha nincsenek valóságos és mély megtérések?
  • Vigyázzunk! Nehogy szem elől tévesszük az igazi valóságot, megittasodva a látottaktól és a csalóka dicsőségtől!
  • Bizonyos események képesek benső és igazi megtéréseket előidézni… de ahhoz, hogy az ember radikális döntést hozzon a mindennapi életére vonatkozóan, mindenekelőtt Jézusnak és az egyház tanításának el kell jutnia az ember szívéhez, komolyan véve azt.
  • Nem szabad tehát az evangéliumot felvizezni, vagy az Úr Jézus és az apostolok tanítását tünékeny divatokhoz alkalmazni! Mindenekelőtt magunkat kell radikálisan elköteleznünk oly módon, hogy az Úr Jézus evangéliumának élő, eleven jelei lehessünk.