Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A csíksomlyói búcsús képek Csúcs Endre fotóiCsíksomlyói búcsú – 2016

A fölemelő eseményről beszámoló írásom címét az ünnepi szónok által használt közismert népi mondás sugallta, amely természetesen átvitt értelmében igaz. Csíksomlyóról Kolozsvárra való hazatérésem után egy elektronikus levél várt a postaládámban, amelynek feladója igen lelkesen a következőket írta: „Végigkövettem a csíksomlyói búcsút. Figyelmesen hallgattam meg Csintalan László meditációját, amelyben egy Ember szólt a nemzethez féltőn, szeretettel, szinte átölelt mindenkit és a bennünket körülvevő univerzumot”.

Az irgalmasság szentévében elhangzott, szépirodalmi köntösbe öltöztetett bibliás igehirdetésben szakszerű és igényes hitoktatást kaptunk a szentháromságos egy Isten belső életéről, külön a teremtő, a megváltó és a megszentelő Istenről. A szentbeszéd gyakorlati részében pedig nagy hangsúllyal hívta fel Csintalan László a figyelmet a keresztény irgalom és megbocsátás időszerű és erkölcsi követelményére. Arra buzdította a „nyeregben” elhelyezkedő tengernyi sokaságot, hogy „töltsék be falujuk, városuk, országuk életterét”, majd a magyar és a székely himnuszok eget ostromló fohászaival zárta elmélkedését: „Isten, áldd meg a magyart!, hogy ne legyünk a hitetlenség, a reménytelenség és a szeretetlenség saját magát pusztító áldozatai.

Áldd meg a keresztény hit szerinti élettel, hogy ne csak a mindennapokon és szóval emlegessük szent nevedet, hanem eszünk, szívünk, munkánk, családi életünk, oktatásunk, nevelésünk, művészetünk és irodalmunk, közéletünk és politizálásunk, hétköznapjaink is a te dicsőségedet szolgálják”.

A „ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk” fohászhoz ezeket fűzte hozzá: „Ne hagyd, hogy mi veszejtsük el azzal, hogy hagyjuk elnéptelenedni, mert iskoláink évről évre egyre kevesebb gyermeket tanítanak, mert fiataljaink a megélhetésért el- és kivándorolnak, illetve kényszerülnek arra, hogy itthagyják szülőföldünket, mert családjaink szétzüllenek, mert időseinknek és betegeinknek egy átdolgozott emberi élet után a legszerényebb emberi élethez szükségeseket is nélkülözniük kell, mert közös dolgaink megvalósításában széthúzás van közöttünk. – Érdemtelenségünk tudatában kérünk, Istenünk, Atya, Fiú és Szentlélek, boldogságos somlyói Szűzanyánk, áldd meg a magyart és ne hagyd elveszni Erdélyt. Ámen”.

A négy égtáj irányából összesereglett búcsús zarándokokat az erdélyi ferences rendtartomány nevében Assisi Szent Ferenc buzdításával („Mindannyiótokat a paradicsomba akarlak juttatni!”) Orbán P. Szabolcs köszöntötte, majd őt követően a főegyházmegye főpásztora, Jakubinyi György érsek, valamint a szentmise főcelebránsa, Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferense.

A búcsús szónokkal készült alkalmi interjú lapunk következő számában lesz olvasható.