Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 20. szám, 2014. május 18.

Megsokszorozódnak a Mária-ájtatosságok, zarándoklatok májusban… És mintha a természet is csatlakozna ehhez a köszöntőhöz frissességével, színeivel, illataival. Túl azonban a „vallási romantikán”, aminek megvan az elvitathatatlan szépsége és értéke, ez a hónap lehet meghívó is számunkra. Meghívás arra, hogy feltegyük elménknek, de főleg szívünknek a kérdést: ki Mária számunkra, modern vagy posztmodern emberek számára? Mi közünk van, nekünk, maiaknak Máriához? Távoli ideál vagy igazi társunk a hétköznapjainkban? Milyen képeket őrzünk róla magunkban? De a legfontosabb: hogyan érinti szívünket, életünket a sokféle Mária-arc? Ma melyik szólít meg leginkább személyesen? Meghívás arra is, hogy Máriára tekintve önmagunkat és saját hivatásunkat is jobban megértsük: hozzá közelebb lépve igazi, a jó Isten által „megálmodott” önmagunkhoz is közelebb jussunk, hiszen, ha másként is, mint Mária, de mi is kiválasztottak vagyunk. Érdemes saját élethelyzetünknek megfelelően kiválasztani azt a Mária-arcot, amely most legaktuálisabb számunkra, és azzal minél személyesebben kapcsolatba kerülni elmélkedésben és a hétköznapok sűrűjében: az isteni titokzatos kiválasztásban részesülő lánnyal, a sajátos helyzetben lévő jegyessel, az idős rokonához úton lévő várandós anyával, a találkozások emberével, a hétköznapokban csendesen figyelő asszonnyal, a kereszt alatt álló, majd egyetlen Fiát gyászoló anyával, a tanítványok támaszával, az egyház „anyjával és példaképével” – hogy csak néhány példát említsünk…

Panoráma

Fotó: Albert LeventeBérmálás Háromszéken 

Több mint 500 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök Kovászna megyében a kerületi papság részvételével. Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Kőröspatak, Mikóújfalu és Zalánpatak után május 12-én Sepsibükszádon, 13-án Mik­lós­váron, 19-én Szent­ivánban és 20-án Uzon­ban lesz az ünnepi bérmálási szentmise a Sepsi-barcasági főesperesi kerületben – tudtuk meg Hajdú János főesperestől.

Hosszas előkészületek, felkészítők, a felmerülő hitbeli kérdések átbeszélése előzi meg a bérmálkozást, ami a keresztény nagykorúság elérkezését jelenti. Ez nagy lelki ünnep minden személy, család és egyházközség életében, hisz a bérmálkozásban megkapva a Szentlélek ajándékait, naponta arra kell figyelnünk, hogyan működjünk együtt a Szentlélekkel. „Ahol engedi az ember működni a Szentlelket, ott megtermi a gyümölcseit: a szeretetet, a jóságot, a békét, a türelmet, a szelídséget, az önmegtagadást és a tisztaságot” – hangsúlyozta Tamás József segédpüspök vasárnap este a sepsiszentgyörgyi Krisztus király-templomban. A bérmálási szentmise homíliáját Ezekiel prófétának a babiloni fogság idején kapott látomásával indította, majd hangsúlyozta, hogy a Szentlélek olyanná szeretne formálni minket, mint amilyen a tiszta, felüdítő vagy utat törő vízforrás, hiszen a ma emberének meg kell találnia a feleletet a következő kérdésekre: Ki vagyok én? Honnan jöttem? Merre tart az utam? Mi a célja az életemnek?

Panoráma

Fotók: Fodor GyörgyNőszövetségi lelkigyakorlatos napok Kolozsváron 

Az  Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egységének Egyesülete fennállásának 15. évfordulóján ünnepelni és lelkileg feltöltődni jött Kolozsvárra május 5–7. között. A bejegyzett 31 nőszövetségből 28 küldte el képviselőit: 90 tagot és 16 lelkivezetőt. Örvendetes, hogy ismét új nőszövetségekkel gyarapodott az egyesület: Borszék, Brassó, Csíkcsicsó és Hidegség.

A találkozó, amelynek mottója: „Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten” (Zak 8,23), ünnepélyes szentmisével kezdődött a Szent Mihály-templomban.

Kádár István plébános ho­míliájában azt hangsúlyozta, hogy a tizenöt éve tartó imádságos és szeretetszolgálati tevékenység a Szentlélek segítsége nélkül nem lett volna lehetséges. A nőszövetségek fő feladata, mondta, hogy tanúságot tegyenek Jézusról. Munkájuk forrása és mozgatója a szeretet. Dr. Papp Lajos szívsebészt idézte: „A legnagyobb gyógyító erő a szeretet”.

Panoráma

Egyre több emberben ismerik fel az autizmus betegségét, és erre a társadalomnak fel kell figyelnie, fel kell készülnie. Fontos, hogy olyan körülményeket biztosítsunk az autizmussal élők számára, amelyben biztonságosan fejlődhetnek, hiszen ugyan­olyan jogokkal rendelkeznek, mint átlagos társaik. A társadalomnak kötelessége lenne megismernie a mássággal élő embereket, és megfelelő körülményeket biztosítania számukra. Ha ezeket nem tudjuk biztosítani, akkor papírtépkedéssel, hintázással töltenék az életüket. A figyelemfelkeltésben segít az is, hogy az autizmusnak világnapja is van (április 2-án), amit ma már sok helyen megtartanak.

Az Élet az Autizmussal Egyesület (Asociaţia Viaţă cu Autism) tagjai arra vállalkoztak, hogy kilépnek a megszokott, színtelen környezetből, és megmutatják a világnak, hogy ők is helyt tudnak állni a mindennapokban. Céljuk egy olyan védett munkakör biztosítása (létrehozása) az iskolából kikerült autista fiatalok számára, ahol megfelelő felügyelet mellett, védett körülmények között tudnak tevékenykedni és elvégezni a rájuk bízott feladatokat.

Panoráma

A katolikus hívők részvétele a közelgő választásokon, a család és az élet védelme, az alapvető emberi jogok előmozdítása, Ukrajna helyzete, a roma pasztoráció, valamint a katolikus felekezeti oktatás volt néhány azon témák közül, amelyeket a romániai katolikus püspökök megtárgyaltak a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia tavaszi ülésén, amelynek a nagyváradi görögkatolikus püspökség adott helyet május 5–7. között.

A katolikus iskolák helyzetét elemezve a püspökök megállapították, hogy nem alkalmazzák az állami, valamint magán középiskolai felekezeti oktatásban az országos tanügyi törvényt, ezért nyílt levélben fordultak a tanügyminisztériumhoz. Ugyanakkor a társadalom jövőjét szem előtt tartva és figyelembe véve a közelgő európai parlamenti választásokat, a püspökök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a katolikusokat és minden jóakaratú embert arra buzdítanak, hogy vegyen részt a közelgő választásokon, szavazatával azokat támogassa, akik védik a családot és az életet, akik az alapvető emberi jogok és az emberi szabadság elérésén fáradoznak. 

Panoráma

Miért csak Bukarestbe? 

Az idén  15 esztendeje annak a történelmi látogatásnak, amelyet az immár Szent II. János Pál pápa tett 1999. május 7–9. között Romániában. Személyében első ízben látogatott el Krisztus földi helytartója, a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba.

Az elmúlt évek folyamán, és hangsúlyozottabban az április 27-én történt szentté avatás előtt és után több esetben voltam fültanúja „ürömcseppeknek” a nagy öröm és lelkesedés közepette. Mint annyiszor, ismét elhangzott: miért csak Bukarestbe látogatott a szentatya, miért nem kereste fel az erdélyi, partiumi magyar római katolikus egyházmegyéket is, illetve programjában okvetlenül szerepelnie kellett volna a csíksomlyói Szűzanya kegyhelyének is.

Panoráma

„Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele” (Lucius Annaeus Seneca) mottóval rendezte meg a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálata a szépkorúak VI. találkozóját május 13-án Marosvásárhelyen. Hatodik alkalommal teremtették meg a találkozás lehetőségét a folyamatosan bővülő időscsoportok számára.

A 2009-ben első ízben megszervezett együttlét sikerén felbuzdulva minden évben más helyszínen, ugyanakkora lelkesedéssel dolgoznak a találkozók szervezésén, ahol több mint százan ünnepelhetnek, oszthatják meg egymással gondolataikat. Találkozók voltak Gyulakután, Szovátán, Erdőszentgyörgyön, Marosszentgyörgyön és Nyárádremetén. Idén Marosvásárhelyre látogatott el közel 140 örök fiatal szépkorú. Az ünnepelteket Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas Szociális Ágazatának igazgatója köszöntötte. Kilyén Ilka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának színésznője verses-zenés összeállítással szórakoztatta az ünnepelteket. Ezt követték a szépkorú-csoportok rövid műsorai, bemutatkozása, majd ebéd után mulatság – élő zenével, az Öreg Fenyő Néptánccsoport fellépésével.

Panoráma

Papi továbbképző Nagyváradon 

Nincs olyan szegény ember, aki nem tudna egy nálánál szegényebb emberen segíteni – talán ez lehetett a leglényegesebb mondanivalója a május 8-án, Nagyváradon megtartott papi továbbképzőnek. Érvényes ez a kijelentés mind a pap, mind bármelyik megkeresztelt ember életére. Roska Péter személyében hiteles és a szegénységet a szó legszorosabb értelmében megélt papot ismerhettek meg a jelenlévők, aki a szociális élethelyzetek olyan mélységeiből osztotta meg tapasztalatait, ahová valószínűleg nagyon kevesen juthattak le a résztvevők közül. Az önmagát ajándékozó Isten képére mintázott papi identitás számtalan konkrét megnyilvánulási formáját elevenítette fel saját életpéldájából az előadás folyamán.

Ő nem lesodródott a társadalom palettájáról, hanem papként tudatosan vállalta ezeket az élethelyzeteket, és ebből fakadóan olyan felismerésekre tett szert a jézusi tanítás terén, amelyek nem tudást, ismeretet bővítettek, hanem egész életvitelt megújító erővel bírtak. A hiteles papi identitás kritériumát abban látja, mennyire tapasztalják meg a hívek a plébánián egészen konkrétan Isten szeretetét a pap lényén és egész papi tevékenységén keresztül. Mély lelkiismereti rétegekbe hatolhat le ez a kérdés.  

Panoráma

Szolgálni egy törékeny világban 

Néhány romániai és magyarországi fiatallal idén másképpen töltöttük a nagyhetet. A cél az volt, hogy jobban odafigyeljünk a városi valóságra a szeretetszolgálat által, a húsvéti szent három nap által, amit lelkesen ünnepeltünk a falvakban az ottani hívekkel közösen; imádkoztunk a város utcáin is.

Szeretetszolgálat a városban

Kilenc csoportba osztottuk magunkat a város különböző, szociálisan törékeny helyeire. Az egyik csoport a város külső részén szolgált, a Gostartban, ahol főként szegény nagycsaládok élnek kicsi helyeken, blokkokban. Öt egyetemista fiú egy lépcsőházat javított kőműves munkával. Az egyik egyetemista így számolt be tapasztalatáról: „jobban megérezhettem az élet emberséges oldalát, nem volt semmijük, csupán ennyi, mégis kávéval kínáltak és barátuknak neveztek”. A Gostart másik oldalán a 18 év fölötti árva gyermekekkel foglalkoznak, sokaknak nyújtva lehetőséget, hogy kőművesként, ötvösként vagy asztalosként mesterséget tanuljanak. A gyakorlati munka mellett együtt imádkoztak, játszottak, énekeltek velük, az étkezés is közösen zajlott. Az egyik diák azt mondta: „Néhányszor az a vágy élt bennem, hogy minél előbb elmenjek otthonról és megtaláljam a saját munkámat és életstílusomat, mert azt gondoltam, hogy a szüleim beleavatkoznak az életembe, már túl sokat szeretnek engem; most azonban, az ő történeteiket hallgatva, többre becsülöm a családomat.”

Panoráma

Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet (Jn 14, 6) mottóval indult az idei Keresztirány Regionális Ifjúsági Találkozó, amely április 25–27. között zajlott a nagyváradi Velencei Katolikus Kultúrházban. A házigazdák a nagyváradi Szent Pál közösség és a Palikák ifjúsági csoport voltak. A találkozó létrejöttében segített Curaliuc Demeter plébános, valamint a Don Orione görögkatolikus iskola és a Szacsvay Imre Líceum igazgatósága, a Renewal Ministries Szolgálat, Majoros Tibor, Pék Sándor főesperes és Kruzslitz Imre. A találkozón több helységből vettek részt fiatalok: Arad, Csernakeresztúr, Nagy­várad, Kolozsvár, Buziásfürdő, Zilah, Nagy­károly, Piski, Marosvásárhely, Máré­falva, Szé­kely­udvarhely, Szekelykeresztúr, Orot­va, Gyer­gyó­csomafalva, Csíkmenaság, Csík­sze­re­da, Ge­lence, Kézdivásárhely, Brassó. Újdonságnak számított és nagy örömünkre szolgált, hogy az idén román ajkú aradi fiatalok is bekapcsolódtak a programunkba.

Panoráma

Keresem az utam jeligével tartottak hivatástisztázó hétvégét az elmúlt hétvégén Kolozsváron a ferences szerzetesek. Múlt héten írtunk arról, hogy milyen programokat szerveznek a kolozsvári szerzetesek az ifjúság számára. 

A hivatástisztázó hétvége egy olyan program, melyet három éve rendszeresen megszerveznek, évente három, négy alkalommal is. A hivatástisztázó hétvége két hivatásról szól: a családalapításról és az Istennek szenteltségről. Intenzív hétvége, amely a Szentírás szaván, illetve életpéldák alapján világít rá olyan dolgokra, amire a fiatalok addig esetleg nem is gondoltak. A programra azok is mehetnek, akik már felismerték hivatásukat, tudják, hogy milyen irányba hívta őket a jó Isten. A szervezők sosem hirdetik meg előre a részletes programtervet, ezt a fiatalok csak menet közben tudják meg. Pantea Tibor OFM elmondása szerint azért, mert így nem lesz egy előre meghatározott és megszokott menete a programnak. Fontos a résztvevőknek abban bízniuk, hogy jó lesz, mert ha megtanulnak bízni egy esendő emberben, akkor könnyebb lesz bízni Istenben is. A program állandó részét képezi az elmélkedés, az imaidő és a csend. Ha az időjárás engedi, kimennek a természetbe is, illetve felkeresnek egy házaspárt, akik elmesélik, ők hogyan ismerték fel hivatásukat, és kérdezni is lehet tőlük. Ugyanakkor egy szerzetes is elmeséli hivatásának történetét.

Fészekmeleg

Ha azon gondolkodunk, miként lehet a szürke és sokszor stresszes hétköznapjainkat színesebbé és változatosabbá varázsolni, akkor Szent Josemaria Escrivát, az Opus Dei alapítóját idézhetjük, aki azt mondta: „Alakítsd mindennapjaid prózáját hőskölteménnyé!”. Vajon hogyan? Szent Josemaria abban akarta támogatni az embereket, hogy szentté váljanak azáltal, hogy mindig próbálnak Istennel találkozni, nemcsak akkor, amikor misére mennek, hanem a családi életükben és munkájuk során is. Íme néhány példa: egy édesanya elmegy a fiáért az iskolába, elviszi őt a focimeccsre, és útközben a rózsafüzért imádkozza, a meccs alatt a fiáért és barátaiért fohászkodik, vagy egy szakácsnő a legfinomabb és legegészségesebb ételt törekszik főzni, mert tudja, hogy csak az így elvégzett munkát lehet felajánlani Istennek. Röviden: akkor tudjuk Istent bevinni a hétköznapjainkba, ha szakmailag a lehető legjobban igyekszünk végezni tevékenységünket, és feladataink teljesítése révén az Istennel való kapcsolatot keressük.

Egy falat a léleknek

·E húsvéti szent időben, az Olvasmányos imaórában a Jelenések könyvét olvassuk fel. Ebből szeretnék idézni a teljesség igénye nélkül, de talán annál személyre szólóbban:

· „Ezt mondja az Isten Fia: Tudok tetteidről, szeretetedről, hitedről, szolgálataidról és állhatatosságodról, arról, hogy most több cselekedeted van, mint azelőtt.

· De van ellened egy kifogásom: eltűröd, hogy Jezabel asszony, aki prófétának mondja magát, tanításával arra csábítsa szolgáimat, hogy erkölcstelenkedjenek. Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni paráznaságából. Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele, azokat nagy nyomorúságokba, hacsak meg nem térnek cselekedeteikből. Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint.

Útjelző

Elgondolkodott az égi szeretet állandóan megújuló vonzalmán 

Elgondolkodni az égi szeretet állandóan megújuló vonzalmán… Megújulhatunk az égi szeretet vonzalmában. Isten szeretete megújít, folytonosan megújít, érlel.

Elgondolkodni az égi szeretet állandóan megújuló vonzalmán – egy érési folyamat.

Az egész emberi élet ez: érési folyamat, Isten szeretetében érlelődő, fejlődő valóság. Amint a nap sugarai átjárják a gyümölcsöt a fán és zamatossá teszik, ugyanígy Istennek a szeretete átjár bennünket, ízt ad az életünknek, szürke hétköznapjainknak, így nyer értelmet e szeretet fényében életünk minden árnyoldala, így újulhatunk meg az égi szeretet vonzalmában.

Pitypang

Papp Simon

A kapnikbányai születésű Pap Simon 1886-ban látta meg a napvilágot. A kolozsvári egyetemen szerzett doktori diplomát 1909-ben földtan, ásványtan és fizika tárgyakból. Ezután tanársegéd lett szintén Kolozsváron, a neves Szádeczky Kardoss Gyula professzor mellett. Ugyanakkor sikeresen kapcsolódott be a Böckh Hugó vezette erdélyi földgázfeltárásba. Ettől kezdve élete összeforrott a hazai és külföldi szénhidrogén-kutatással. 1918-ban jelentős szerepet játszott a horvátországi olajkincsek felfedezésében. 1920–1932 között szinte az egész világot bejárta. Európában sok országban folytatott geológiai vizsgálatokat, dolgozott Angliában, Ausztriában, Romániában, Albániában stb. Annyira neves lett, hogy angol megbízásra földgáz- és kőolajkutatásokat végzett Kis-Ázsiában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Új-Guinea szigetén. Több mint tizenhárom éven át járta a világot és olyan tapasztalatokra tett szert, hogy hazatérte után a hazai kőolajkutatásnak óriási hasznára volt. Ennek az Erdélyből elszármazott neves kutatónak köszönhető, hogy az Eurogasco segítségével megkezdte a budafai mélyfúrásokat. Végül munkája eredményeképpen 1937-ben először tört fel ipari mennyiségben kőolaj a mai Magyarország területén. Ekkor lett a vállalat főgeológusa, majd vezető igazgatója. Megalapította az olajipari szakemberek képzését Sopronban, aminek ő volt a vezetője. A II. világháborúban nagy megpróbáltatások érték, hisz mesterkélt vádak alapján börtönbe zárták, csupán 1955-ben szabadult. 1962-ig még dolgozott, majd nyugdíjba vonult. 1970-ben hunyt el Budapesten. Neves munkája: Jelentések a különböző országokban végzett olajkutatásról, egy olyan kézirat, amit a mai napig tanítanak.

A gyulafehérvári főegyházmegye ifjúsági programjai

Ifjúsági evangelizációs nap lesz Kézdivásárhelyen május 17-én, Gyergyószentmiklóson pedig május 24-én a Salamon Ernő Elméleti Líceum dísztermében 9 órától „Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek” (Jn 2,12) mottóval. Ministráns tábor lányok számára június 22–25. között, fiúk számára június 26–29. között lesz Csíksomlyón. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozóra román anyanyelvű fiatalok számára Petrozsényban kerül sor július 31–augusztus 3. között. A Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó augusztus 12–16. között zajlik.
(A Gyulafehérvári Főegyházmegye Ifjúsági Főlelkészsége)