Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 20. szám, 2012. május 13.

Aktuális

Amikor egyre inkább terjed a „halál kultúrája”, többször, jobban és tudatosabban kell ünnepelni az életet. Talán ennek jegyében alakult kis az a nem csak és nem feltétlenül egyházi törekvés, hogy magyarországi példára több erdélyi városban is megtartják anyák napja környékén a Születés Hetét, az évnek azt a kiemelt időszakát, amikor a családalapítással kapcsolatos fontos információk egy egységes arculattal rendelkező országos rendezvénysorozat keretében koncentráltan érhetők el az érdeklődők számára. Nálunk Gyergyószentmiklóson (Pro Art Galeria, Gyergyóditrói Óvoda, Szent István plébánia, Tanulók Háza), Kolozsvárott (Életfa Családsegítő Egyesület), Marosvásárhelyen (Fa-milia Centrum Egyesület), Nagyváradon (Posticum Kulturális Központ), Sepsiszentgyörgyön (FER Alapítvány) és Székelykeresztúron (Gondviselés Segélyszervezet) került sor ilyen rendezvényekre az elmúlt években.

Panoráma

Erdélyi magyar népesedés 

Létünk a tét, ezért mindig érdeklődésre tart számot a kisebbségkutatás témájában minden rendezvény Kolozsváron. Legutóbb május 3-án a Népszámlálás 2011. Erdélyi magyar népesedés a XXI. század első évtizedében című kiadványát mutatta be Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. A rendezvényen részt vett Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök is, a könyvbemutatót szervező Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke. Rövid bevezetőjében arról beszélt, jelentős fejlődés mutatható ki nemcsak a kisebbségi magyarság létszámának, hanem közérze­tének, jövőképének felkutatása terén is.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kiadványa a 2011-es népszámlálás februárban közölt előzetes eredményeit feldolgozva a demográfiai, társadalmi változásokat, a romániai magyarság népesedési folyamatát vizsgálja és mutatja be.

Panoráma

Zarándoklat a trieri székesegyházban őrzött szent köntöshöz

Nem mindennapi lehetőségre nyílt alkalmunk, amikor partnerszervezetünk, a Trieri Egyház­megyei Caritas meghívására Jaku­binyi György érseket két mun­ka­társammal együtt elkísérhettük a trieri szent köntös zarándoklat Caritas-rendezvényeire.

A németországi Trier, római kori nevén Augusta Treverorum régészetileg is alátámasztható fennállása Krisztus előtt 17-re vezethető vissza. Nagy Konstantin császár első székvárosaként meghatározó módon magán viseli a római kor, a korai kereszténység hangulatát, emlékeit, lelkületét. A trieri székesegyház, Németország legrégibb keresztény temploma Szent Ilona császárnő házának alapjaira épült. A dóm szomszédságában levő bazilika az első keresztény császár aulája. Egy 1107 óta élő hagyomány szerint 330 körül Szent Ilona császárnő a trieri dómnak ajándékozta Krisztus varratlan köntösét, amelyet a székesegyház főoltárába falazva őriztek.

Panoráma

A terv szerint lebontásra ítéltetett, régi családi ház udvarán április 28-án reggel aranyliliomos zászlót lengetett a szél. A szeméttelep helyén barna faládákban virágok virultak. Talán még a sokat megélt öreg diófa sem remélte, hogy megéri ezt a napot, amikor délelőtt a szebb élet reménye zengi be az udvart, s ősszel a termést nem az avar borítja be, hanem fürge gyermekkezek roppantják majd szét és ízlelgetik gyümölcsét... Valóra vált Gaál Sándor pedagógus régen dédelgetett álma: létrejött Erdély első cserkészmúzeuma, mely egyben cserkészotthon is a Kórház utcában.

Az avatásra megtelt cserkészdíszbe öltözött őrsökkel az udvar, akik az egész körzetből érkeztek, vezetőikkel együtt. Szülők, nagyszülők, lelkészek és a városvezetés küldöttei is megtisztelték a rendezvényt.

Panoráma

Lelkigyakorlatos napok Kolozsváron 

A címben olvasható Charles de Foucauld-idézet volt a mottója az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egyesülete április 23–25. között tartott idei lelkigyakorlatának. A rendezvény szervezője a kolozsvári Szent Mihály Nőszövetség volt (elnök Fábián Mária, lelki vezető Kovács Sándor főesperes). Nagy örömet jelentett a házigazdáknak, hogy 24 nőszövetséget, 12 lelkivezetőt és 99 tagot láthattak vendégül Barótról, Brassóból, Besztercéről, Csíkszeredából, Felsőbányáról, Kolozsvárról, Margittáról, Marosvásárhelyről, Nagykárolyból, Nagyváradról, Nyárádremetéről, Parajdról, Szatmárnémetiből, Szászmedgyesről, Székelyudvarhelyről, Szilágysomlyóról, Tasnádról, Tusnádról és Zilahról. Egyes nőszövetségek képviselőit a lelki vezetők is elkísérték, így jelen volt a rendezvényen Darvas-Kozma József, Pék Sándor, Vízi Zakariás, Kiss Albert, Balázs Ferenc, Petrişor Constantin, Balázs-Hegedűs József, Sövér István, Maiernik Mihály, Kádár István, Kovács Sándor és Veres Stelian segédlelkész.

Panoráma

2012 – a piarista hivatásgondozás és hivatáspasztoráció éve: beszélgetés Ruppert József piarista szerzetessel, a Piaristák Romániai Rendtartományának római felelősével

A kegyes tanítórend (piaristák) 2011-es káptalanának határozata értelmében 2012 a piarista hivatásgondozás éve, jelmondata: Piaristák – továbbadni az életet! Ruppert József szerint mit jelent ez az év a rend számára? Mire hív Pedro Aguado generális az ezt megnyitó levelében?

Akárcsak az egész egyház Európában, a piarista rend is hivatásgondokkal küzd. Kevés az olyan fiatal, aki egész életét a papságra vagy a piarista szerzetesi életre szánná. Rendünkben ugyancsak megcsappant a fiatal piaristák száma. Ez a megállapítás azonban csak Európára vonatkozik. Példaként megemlítem: ma Olaszországban két fiatal készül a piarista életre, míg Indiában, a piarista misszióban több mint kilencven. Legfőbb általános elöljárónk a rendi nagygyűlés, az egyetemes káptalan szellemében arra hívja fel körlevelében a piaristák figyelmét, hogy imádkozzanak többet a hivatásokért és erősítsék a fiatalok körében a hivatásgondozást. Fő célunk a piarista rend életének forrásánál elhelyezni a hivatáspasztorációt, mégpedig megújulási folyamatunk központi elemeként és az olyan kulcsfontosságú tényezők egyikeként, amelyek lehetővé teszik eltervezett céljaink megvalósítását.

Panoráma


A házasság, a család válságáról beszélnek ma több fórumon is. Néhol talán még arra a kérdésre is választ keresnek, mit lehet tenni a probléma megelőzésére. Lukács Róbert a Katolikus Akadémia május 3-i előadásán az egyházi nézőpontot ismertette a kérdésről, a közösség jegyeseket, majd ifjú házasokat megtartó és formáló, támogató szerepéről beszélt a hallgatóságnak. Noha az előadó egyházjogász, a kérdést nem csupán jogi szempontból közelítette meg, hanem kitért a II. vatikáni zsinat óta létező, a jegyespár felkészítésére vonatkozó lehetőségekre: a közösség igen fontos szerepére, hangsúlyozva: a kézfogó nem csupán két ember dolga, hanem azé a szűkebb-tágabb közösségé is, amelyhez tartoznak. Jóllehet a jegyesoktatás sok plébánián a formaságok elintézésére korlátozódik, nem ez kell(ene) mérvadó legyen, hanem az élet sok területére kiterjedő, a házasulandók ön- és társismeretének fejlesztésére koncentráló, több alkalmas találkozásokra alapozó eljárásé, ugyanis az egyházi bíróságra került bontóperek nagy hányadában indoklásként az egymás meg nem ismerét jelölik meg a felek.

Panoráma

Színes ünnepségre gyűlt össze a Kálvária-templom német közössége május 6-án, hiszen amellett, hogy köszöntötték az édesanyákat, emlékeztek a sváb deportálásokra és a háromszáz évvel ezelőtti letelepedésre is. Az anyák napi szentmise előtt leleplezték és megáldották a sváb deportálásoknak emléket állító, a templom udvarának falán elhelyezett táblát. A leleplezés előtt Johann Forstenheisler, a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei elnöke beszélt az 1945 januárjában deportált szatmári svábokról. Beszédében kiemelte: a közösség ötezer tagját vitték el akkor szovjet munkatáborokba, közülük pedig mintegy ezren soha nem tértek vissza. „Mi, szatmári svábok 1995 óta minden évben megemlékezünk a tragikus eseményről, az általunk lakott falvakban és városokban koszorúkat, virágokat helyezve az áldozatok emlékműveire. Szatmárnémetiben erre még nem volt lehetőségünk, hiszen nem volt a deportálásokra emlékeztető jel, de ma nagy örömünkre leleplezhetjük a táblát, amelyet a Szatmárnémetiből és az egész vidékről elhurcoltak tiszteletére állítottunk.”

Panoráma

Rendkívüli módon köszöntötték május 6-án az édesanyákat a kolozsmonostori apátsági templomban és a templom főbejárata előtti téren. Az édesanyákat köszöntő ünnepség főszereplői a tordatúri ökumenikus tánc- és ének-, gyerek és ifjúsági együttesének tagjai voltak. A legkisebb óvodás, a legnagyobb érettségi előtt álló.

Panoráma

A Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége volt a házigazdája április 27. és 29. között a félévente megrendezésre kerülő Országos Katolikus Egyetemista Találkozónak. Temesvárra érkeztek ebből az alkalomból a brassói, csikszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi egyetemi lelkészségek képviselői, a programnak az erzsébetvárosi Szalvatoriánius Rendház adott otthont. Az Isten… hol vagy? mottó alapján a hétvégén az istenkeresésről elmélkedtek.

Panoráma

Idén 12. alkalommal rendezték meg a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban a gyulafehérvári főegyházmegye hittan tantárgyolimpiáját. A május 4–6. között megtartott vetélkedőn összesen 83 versenyző mérte össze az Istenről és a hitről szerzett tudását, közülük 39-en a teológiai, míg 44-en a világi osztályok tanulóiként voltak jelen. A rendezvény mottója: Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet (Mt 28,19). A missziós parancs jegyében Erdély minden területéről érkeztek azok a tanulók, akik a főesperesi kerületekben már a februárban megtartott hittan tantárgyverseny első szakaszán dobogós helyezést értek el.

Panoráma

A jó pásztor vasárnapján Pápai Lajos győri püspök hozta Csík­somlyóra az első székely származású boldoggá avatott, Apor Vilmos győri vér­tanúpüspök ereklyéjét. A dí­­szes ereklye­tartóban a mártír püspök véráztatta ingjének egy darabkája van. Annak az ing­nek egy kis darabja, amelyet éppen akkor viselt, amikor az orosz katona rálőtt.

Az ünnepi szentmisét bemutató Pápai Lajos győri püspök és a helyi lelkészek, valamint a relikvia fogadására a kegytemplomban összegyűlt hívek új hivatásokért kérték az első székely származású boldoggá avatott közbenjárását. Pápai Lajos püspök ünnepi beszédében elmondta, Boldog Apor Vilmos is fontos ajándéknak tekintette katolikus hitét, életének központja a liturgia, életének forrása pedig a Krisztussal való állandó kapcsolata volt. Ajándéknak tekintette papi hivatását, és az elkötelezett papi élet boldogságáról tett tanúságot. A papi hivatás a világ szemében megkötöttséget jelent, de a hivatást vállalók tudják, hogy valójában ez az igazi szabadság. És ajándék az áldozat is. Isten ajándéka a vértanúság is, mert vértanú nem tudatosan lesz az ember. A vértanúság az elkötelezett életet koronázza meg, mondta prédikációjában a győri püspök.

Panoráma

Április 28-án Kovásznára érkezett B. Apor Vilmos ereklyéje. A templom oltárára helyezték, és mise alatt ott tündökölt szelíden, észrevétlenül. Egy nagy ember apró, mégis hatalmas értékkel bíró véres ingdarabkája. Micsoda áldozatot mutatott be ez a boldog pap! Vérét ontotta övéiért, úgy, mint Jézus tette annak idején, testével védte a rábízott nyájat. Kevés embernek adatik meg a vértanúság kegyelme, kevés ember méltó arra, hogy Megváltónkhoz hasonlóan megtegye a végső, szent áldozatot.

A szentmisét dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök mutatta be Böjte Csaba ferencessel, Kovács Gábor kovásznai esperessel és több más vendégpappal együtt. Mise után házunk udvarán sok érdeklődő ember állt meg egy fél órácskára, hogy tanúi legyenek a B. Apor Vilmos püspök emlékére elkészített emlékmű felszentelésének. Ékesszóló, nagy tudású emberek mondtak ünnepi beszédeket, helyeztek el koszorúkat az emlékmű lábánál.

Kitekintő

Június 3-ig látogatható a Munkácsy – Magic and Mystery (Varázslat és titok) című kiállítás a bécsi Művészek Házában, a Künstlerhausban. A Munkácsy Alapítvány által szervezett kiállítás az első olyan bemutató Ausztriában, amely átfogó képet kínál Munkácsy munkásságáról: az életmű különböző műfajaiból válogatott mintegy hatvan festmény, valamint fotók és dokumentumok láthatóak a tárlaton. A festő életművét a legjelentősebb műfaji csoportok – életképek, szalonképek, tájképek – szerint mutatja be a tárlat. A műveket elsősorban Pákh Imre műgyűjtő, a Magyar Nemzeti Galéria és a Déri Múzeum kölcsönözte.

Egy falat a léleknek

• A különböző világi és anyagi gondok mellett nagyfokú vallási tudatlanság, illetve közömbösség jellemzi az átlag keresztény életet.

• Emlékszem, annak idején sokan mondogatták, „hogy ha az iskolákban tartanának hittant, erkölcstant, akkor a felnövekvő nemzedék nem úgy nézne ki, ahogy…”. Több mint húsz éve már, hogy az iskolákban van hit- és erkölcstan, s mégis… Valljuk be, egy cseppet sem jutottunk előbbre.

• Semmiféleképpen sem akarok a hitoktatás ellen beszélni. Bizony szükség van a hitoktatásra, de pusztán az nem elég.

Útjelző

IV. parancsolat (13/1. rész) 

Egyházi Törvénykönyvünk ezt írja: „A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora” (515. kán. 1.§.). „A törvényesen alapított plébánia magánál a jognál fogva jogi személyiséggel rendelkezik.” (3.§.)

Lelki nagy családunk a római katolikus anyaszentegyház, amelynek látható feje a mindenkori római pápa. Ez a nagy család pedig a kis családokból, plébániáinkból tevődik össze. Mi vagyunk itt és most egy meghatározott helységben Jézus Krisztus tanúságtevői. Mi, akik meg vagyunk keresztelve, akik a pápa fősége alatt elfogadjuk Jézus tanítását, egyházunk törvényeit, és vallásosan, hitünket megvallva, mindig apostolkodva élünk és dolgozunk. Ugyanakkor ezzel földi hazánkat is építjük.

Fiatal vagyok és gondolkodom

Bizonyára sokan hallották azt a közmondást: „Isten nem lehet ott mindenhol, ezért teremtette Isten az édesanyát”. Milyen csodálatos az, hogy egy édesanya életet ad gyermekének, ápolja, gondoskodik róla, virraszt az ágya mellett, amikor gyermeke beteg. Az anyák saját boldogságukat háttérbe szorítva gyermeküket életük középpontjába helyezik.

Anyának lenni a legszebb, de ugyanakkor a legnehezebb élethivatás is, mert mindenét megosztja gyermekével. Ezért a gyermekeknek is bizalmukat és szeretetüket kell sugározzák édesanyjuk felé. Bizonyára úgy érezzük, hogy mindenki, aki körülvesz minket, szeretetével vesz körül. Ha véletlenül kétségbeesnénk, vagy netalán egy súlyos hibát követnénk el, talán egyesekről kiderülne, hogy mégse szerettek minket annyira, mint ahogy azt hittük. Egy valakire azonban mindig számíthatunk. Az édesanyánkra.

Pitypang

Jézus megjelenik tanítványainak 

Isten igéje: Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus. A tanítványok elmondták: „Láttuk az Urat!” De kételkedett: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, s Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett, megállt középen, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Aztán Tamáshoz fordult: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és tedd oldalamba! S ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás fölkiáltott: „Én Uram, és Istenem!” Jézus csak ennyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,19–29)

Hírek, hirdetések

A Ferences Óra meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia 

A család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra első félévének utolsó előadására kerül sor május 13-án fél 12-kor (a nagymise után) a csíksomlyói kegytemplomban. A nyári szünet előtti utolsó rendezvény meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai gyermekpszichológus, a budapesti Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa lesz, aki Mire figyeljen oda a kisgyerek édesanyja? címmel tart előadást.