Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Pitypang

4. Csedzsu-sziget (Jeju-sziget), Dél-Korea

Ha valakinek Dél-Koreába vezetne az útja, lehetetlen kihagyni a Jeju-szigetet. A sziget önálló közigazgatási egység, nagyobb autonómiával rendelkezik, mint Dél-Korea többi tartománya. Több mint félmillió ember lakja, és tízszer ennyi turista látogatja meg évente. A Koreai-félsziget déli partjától 60 km-re délnyugatra található, nagyjából ellipszis alakú, magasra törő vulkanikus eredetű sziget. Hossza kelet-nyugati irányban 73 km, szélessége kb. 31 km, területe 1848 km². Itt található az ország legmagasabb pontja, az 1950 m magas Halla-hegy.

A legenda szerint a szigetet egy istennő, Szolmunde nagyanyó hozta létre, akinek 500 fia született. Csedzsu és Dél-Korea legmagasabb hegye is az istennőnek köszönhető, amelyet hét kanál földből épített. Egy napon, míg fiai elmentek vadászni, ő főzés közben véletlenül beleesett az üstbe. Amikor gyermekei hazatértek, nem vették észre a balesetet, és mind megették az üst tartalmát. Később, amikor megtudták, hogy anyjukat fogyasztották el, bánatukban kővé dermedtek. A sziget területén számos kőszobor található, a valóság azonban az, hogy a nemkívánatos látogatók elrettentése céljából készítették több száz évvel ezelőtt. Csedzsu-szigetét a biológiai sokféleség jellemzi. A Halla-hegy egy ökológiai kincs, mivel több mint 1800 növény-, 1200 állat- és 3300 rovarfajjal büszkén emelkedik ki a sziget középső részén. A Halla-hegy egy kialudt tűzhányó, melynek tetején kráter, ebben pedig a Baeknok-tó található. Megannyi lankás veszi körül, melyek vulkanikus tevékenység következtében alakultak ki. Sok vízesés és különböző sziklaalakzatok is találhatóak itt. A hely nemcsak lélegzetelállítóan gyönyörű, de bolygónk történetéről, jellegzetességeiről és kialakulásáról is tudósít. A hegyet körülvevő mintegy 360 parazitavulkán, azaz csúcs alkotta egyedülálló és titokzatos táj 1970 óta védett terület és egyben értékes kutatási hely is. Megannyi jól járható ösvény és túraútvonal teszi bejárhatóvá a területet. Az talán nem is annyira meglepő, hogy a turizmusra és különleges mezőgazdasági termékekre berendezkedett sziget vendégszerető, tiszta és gyakorlatilag kétnyelvű.

A Csedzsu-sziget lávabarlang rendszere 100 000–300 000
évvel ezelőtt jött létre vulkáni tevékenység következtében. 2007-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. A barlangrendszert öt különleges, különböző színekben pompázó barlang alkotja: a Beng­dwigul, a Manjanggul, a Gim­nyeonggul, a Yong­cheon­­donggul és a Dangcheo­mul­dong­gul. Ezek közül a legnagyobb a 7,5 km hosszú Manjanggul. A sziget hajdani vulkáni tevékenysége nem csak barlangokat alkotott, hanem különös formájú lávaoszlopokat is, ezeket a tengerpartokon lehet megfigyelni.

Seongsan Ilchulbong vulkáni kúp az egyike a 360 csúcsnak, amely mintegy 100 000 évvel ezelőtti kitörés eredményeként jött létre, és a tengerből emelkedik ki 182 m magasan. Csedzsu szigetének keleti részénél található. Egy 600 m átmérőjű és 90 m magas kráter van a tetején. 99 éles szikla veszi körül a krátert, mintegy koronát alkotva körülötte. Míg a délkeleti és az északi oldala sziklás, az északnyugati zöldelő füves domb, amely a Seosang településhez kapcsolódik. A szigetet tufagyűrű veszi körül, de a szárazfölddel az összeköttetést a lerakódott homok és kavics alap hozta létre.

A Napkelte Csúcs szívmelengető látványt nyújt napkeltekor és napnyugtakor a látogatóinak. Ez a sziget legkeletebbre lévő pontja, ahonnan először lehet megpillantani a felkelő nap sugarait. Innen kapta nevét is. 600 lépcső vezet a tetejére. A vulkáni kráter tetejéről szép időben lenyűgöző látvány tárul szemünk elé – innen az egész szigetet belátni. Tavasszal pedig a csúcs körül pompázó sárga repcevirágok nyújtanak felejthetetlen élményt. Egy másik érdekesség, hogy a sziget számos múzeummal rendelkezik. Van nemzeti, népművészeti, filmművészeti, afrikai művészeti, autós-, oktatási, sőt játékmaci- és zöldteamúzeuma is. 2012-ben nyílt meg az Aqua Planet (Aquarium), ez Ázsia legnagyobb akváriuma, több ezer vízi élőlényt lehet itt megtekinteni. Mivel Dél-Koreában ezen a szigeten virágoznak leghamarabb a cseresznyefák, minden év tavaszán Cseresznyevirág Fesztivált rendeznek.

Talán a világon ez az egyetlen sziget, ahol a férfiak helyett nők búvárkodnak, légzőkészülék nélkül. Csedzsu-szigeti búvárnők merülnek le akár 20 m mélységbe is, és hozzák fel a tenger gyümölcseit. A búvárkodás eleinte a férfiak foglalkozása volt, a 17. században jelentek meg az első hanyeók, vagyis búvárnők. A 19. században azonban magas adót vetettek ki a férfiakra, és ez különös helyzetet teremtett a Csedzsu-szigeten. Felcserélődtek a nemi szerepek, a nők lettek a családfenntartók, ők merültek a víz alá, a férfiak gyerekeket neveltek és a háztartást vezették. A házasságkötések is megváltoztak. Ezek szerint a férfiaknak kellett hozományt adniuk, ha egy hanyeót, búvárnőt el akartak venni feleségül. Érdekes módon számos szakértő úgy véli, hogy a búvárkodás inkább nőknek való szakma, fiziológiailag alkalmasabbak a merülésre, mivel testük több testzsírt tartalmaz, és így jobban ellenáll a zordabb körülményeknek. Napjainkban azonban egyre kevesebb lány akar búvárnő lenni, 1945-ben számuk 27 ezer volt, ma már csupán kb. 4500 dolgozik a Csedzsu-szigeten, ráadásul 84%-uk 60 év fölötti. A dél-koreai kormány nem szeretné, ha a búvárnők végleg eltűnnének, arra törekszik, hogy a Csedzsu-szigeti búvárnők tradíciója felkerülhessen az UNESCO szellemi örökségi listájára.

 

Összeállította: Minier Csaba