Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Egy falat a léleknek

 • Ha valaki azt mondja embertársának, hogy „bocsáss meg”, vagy „köszönöm”, akkor az önmagába való fordulás helyett kilépik önmagából. Ha ugyanezeket a szavakat Istennek mondja el, akkor átment a lelki halálból az életre.

• A testihez hasonlóan a lelki halálnak is meg vannak a tünetei. Először is elveszíti az étvágyát, mert már nem tetszik neki Isten kenyere, és nem ízlik neki Isten bora, az istendicsőítés józan mámora. Aztán megjelenik a láz, vagyis más mámor keríti hatalmába; elhomályosul az agya az állandó paráznaságban, beképzeltségben és nagyképűségben. Megbénulnak a lábai, mert képtelen lesz többé Isten házába menni. S a bénulás lassan eléri a szívét; elveszti Isten iránti érzékenységét, képtelen lesz szeretni őt.

• Vannak, akik ha valamilyen liturgikus szertartáson kénytelenek részt venni, akkor ásítoznak, fanyalognak és másokat zavarnak. Lenézik, sőt kicsúfolják azokat, akik szívvel-lélekkel Isten dicséretében élnek. Azért teszik ezt, mert megromlott az ízlésük.

• Az életszentség nem bűnnélküléséget jelent, hanem elsősorban a fölséges Isten dicséretét. Aki lop, hazudik, paráználkodik, még néha-néha képes arra, hogy dicsérje az Istent, de aki állandó Isten dicséretben él, az leszokik ezekről a bűnökről.

• Új remények, új tervek fogalmazódnak meg bennünk, de látnunk kell azt, hogy e földi létünk során minden elmúlik, egyedül csak Isten dicsősége és dicsérete marad meg. Fontosnak tűnik a munka, a jólét, a gazdagság, az hogy szeretnek-e, vagy megvetnek, vagy az, hogy hogyan vélekednek rólunk az emberek. De mindez elmúlik… Csak egy marad meg: Isten dicsősége és dicsérete.

• Dániel próféta és társai a lángok között énekeltek és dicsérték az Urat, s a lángok nem ártottak nekik. Nem a körülményükre és a jólétükre figyeltek, hanem egyedül Istenre. Az Isten dicsérete legyőzi a halált. A halál pedig nem más, mint önzés.

• Nem ártatlan dolog tehát az, ha a szentmisén, a közös imán a némaságba burkolózol. Mert minden elmúlik, és csak Isten dicsősége és dicsérete marad meg.