Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Fotó: Dezső LászlóAz 1990 utáni pünkösdi búcsúk történetében ő az első, akit immár második alkalommal kértek fel az ünnepi szentmise szónokának az erdélyi ferencesek. 

A főpásztor az 1995-ös pünkösdi búcsún Jakab Gábornak, lapunk akkori főszerkesztőjének adott interjújában a zarándoklat jelentőségéről így nyilatkozott: „Az emberek valahová zarándoklásának ősrégi múltja van. Kezdjük Ábrahám atyánkkal. »Az Úr szólott hozzá: Hagyd el szülőföldedet, s vonulj ki arra a helyre, amelyet majd mutatok neked.« A zarándoklat mindig azt jelentette és ma is azt jelenti, hogy kiemelkedünk egy időre a hétköznapi szürkeségből. Szándékunk egyértelmű: szeretnénk egy olyan ismeretlen, szokatlan helyen lenni, bizonyos ideig időzni, ahol szinte kézzelfoghatóan megjelenik az isteni Gondviselés, amely helyet megjelölt (megpecsételt) az »isteni«. Szeretnénk mintegy élményszerűen érzékelni Isten közelségét, illetve valamit abból a »túlvilágból«, amelyre földi életünk során valamennyien készülünk. Úgyhogy a zarándoklatnak, ilyen szempontból legalábbis, olyan szerepe van, mint napjaink sorában a vasárnapnak. Hat szürke hétköznap után a vasárnap hétről hétre kiemel a megszokottságból. Minden földi vasárnap mintegy előíze annak a földöntúli örök vasárnapnak, annak a bizonyos »nyolcadik napnak«, amelyről a misztikusok s nem utolsósorban a keresztény apokaliptika szólnak.”