Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Emlékezzünk régiekről

80 éve halt meg:

Van Mons Alfréd. Philippeville-ben (Belgiumban) született 1858. december 16-án. Tanulmányait Belgiumban végezte. Nem lehet tudni, hogyan kerülhetett az erdélyi egyházmegyébe. 1904. július 24-én szentelték pappá. Brassóban és Tordán volt káplán, Alsójárán, majd Tordatúron plébános. 1932. május 5-én halt meg.

 

70 éve halt meg:

P. Dr. Lakatos Ottó minorita. 1865. április 6-án született Kecskeméten. Ott lépett a minorita rendbe, és ugyanott szentelték pappá 1888. június 28-án. Temesváron tanári oklevelet szerzett. Tizennyolc évig Nagybányán hittanár volt. 1905-ben teológiai doktori címet szerzett Rómában. 1907-től tartományfőnök volt Aradon. Ezalatt építette a szilágysomlyói gimnáziumot, Gödöllőn és Nyírbátorban is középiskolát alapított, a Miskolcon és Lőcsén tanulóknak bentlakást nyitott. Az aradi vértanúk sírjának megnyitása és személyük azonosítása alkalmával ő mondta az imádságot és áldást hamvaik felett. Ferencz József király kitüntette, Szent X. Piusz pápa külön áldását küldte neki. 1925–27 között Nagyenyeden volt házfőnök és plébános. Utána ismét Aradon működött haláláig. Ott is halt meg 1942. május 25-én. Temetési szertartását Pacha Ágoston temesvári püspök végezte.

 

60 éve halt meg:

P. Szabó Ferenc Dániel minorita. Sepsikőváron született 1896. június 17-én. Pacha Ágoston püspök szentelte pappá Aradon a minoriták Páduai Szent Antalról elnevezett templomában. Nagyenyeden 1930–1931, majd 1934–35 között működött. Itt különösen fogsági rabokkal foglalkozott, lelkileg erősítette, a szentgyónásokkal bűnbánatra indította őket. Utána Nagybányára került, ott a rendi növendékeknek filozófiát tanított. Egyúttal lelkipásztori munkát is végzett, szentbeszédeit ki is nyomtatta. Aztán a látása igen meggyengült, szentmiséit csak igen nehezen végezhette. Idegileg nagyon tönkrement. Kevés időre Aradra helyezték, majd ismét Nagybányára kívánkozott. 1950 nyarán innen hurcolták el a többi szerzetestársával Esztelnekre, az ottani ferences kolostorba kényszerlakhelyre. Itt is érte a halál, gyomorrákban halt meg 1952. május 28-án. Az esztelneki kolostor melletti temetőben van a sírja kereszttel és felirattal ellátva.

 

20 éve halt meg:

P. Pöhacker Balázs OFM. Vajdahunyadon született 1917. november 28-án. 1941. június 29-én szentelték fel. Hosszú időn át Déván volt házfőnök, majd Máriaradnán és Körösbányán az államilag összeggyűjtött ferencesekkel együtt szenvedette a kényszerlakhely viszontagságait. 1961–64 között börtönt is szenvedett Zsiláván. Utána Marosvásárhelyen, Csíksomlyón, és végül Brassóban végzett lelkipásztori teendőket. 1982-ben tartományfőnök lett. Brassóban hunyt el 1992. május 5-én. Az itteni ferences templom kriptájában nyugszik.