Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Egy falat a léleknek

• Úgy vagyok megteremtve, hogy képes vagyok az Istenre. Elég, ha csupán a bennem levő Isten utáni vágyra gondolok… Az Isten utáni vágy a szívembe van írva, mert Isten az, aki megteremtett. Tehát nem vagyok a magamé, hanem az Istené. Őérte vagyok megteremtve.

• Isten a bennem levő vágyat szüntelenül felébreszti és önmagához hív… Ami megdöbbentő, megrendítő, az az, hogy Isten valósággal szomjazza a velem való közösséget, együttlétet, az én közelségemet.

• Én csak benne találhatom meg az élet teljességét, az igazi boldogságot, amelyet szüntelenül keresek. Belőle, általa, belé gyökerezve élhetek teljes életet.

• Az emberi méltóságnak tehát lényeges és nélkülözhetetlen része az Istennel való közösség. Ez tesz teljessé engem. Isten hív a vele való közösségre, és én azt keresem, hogy hogyan is tudnék a legteljesebb, a legtökéletesebb választ adni erre a meghívásra.

• Kezdettől fogva az Istennel való párbeszédre vagyok meghíva. Ezt a párbeszédet imának, imaéletnek is nevezhetném. De itt nem csupán az egyszeri imáról van szó (arról is), hanem hogy az én életem legyen olyan, mint egy ima, vagyis a legteljesebb válasz Isten meghívására.

• Ezt az Istennel való bensőséges, élő kapcsolatot elfeledhetem, sőt vissza is utasíthatom. Különösen akkor, ha engedek a körülöttem tapasztalható rossz miatti fölháborodásnak, ha továbbra is ragaszkodom a vallási tudatlansághoz, a közömbösséghez, ha engedek a világi és anyagi gondoknak, vagy ha a keresztények rossz példájára figyelek.

• „A teremtmény a Teremtő nélkül szertefoszlik.” Csak azért létezek, mert Isten valami csodálatos, kimondhatatlan szeretetből megteremtett, és csupán az ő szeretete miatt maradtam meg. Tehát Isten az, aki létbe hívott, és megtart. Én csak akkor élhetek teljes életet, ha felismerem és átadom magamat ennek a teremtő és létben tartó kegyelemnek.