Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Bevezető a fény misztériumába

Jáki Teodóz megbetegedése miatt Bakó M. Hajnalka tartott Szőkefalván április 17-én lelkigyakorlatos előadást. A szervezők korábbi előadása nyomán és Mária iránti mélységes tiszteletét ismerve kérték fel erre. Az idő rövidsége miatt megelégedtek volna a márciusi előadás anyagának ismétlésével is, ám Bakó Hajnalka egészen új témát mutatott be, újszerű megközelítésből. Így vallott erről: Másodszor hívtak a szőkefalvi Fény Királynője-szentélybe. Eszembe jutott az ügyvéd, akinek csak egy ügye van, együgyű… Gondoltam, megvárom, amíg az égiek meghozzák a döntést a témáról és egyáltalán az odajutásomról. Nem várattak sokat, a Szentlélek súgott, a többit hihetetlen ügyességgel rendezték számomra: a Fény Királynője-szentélyben legyen a fény most a téma. Fény, amit minden nap tapasztalunk külső, fizikai világunkban, és a belső fény, amelyet lelkünkben élünk meg, valamint a kettő elválaszthatatlan harmóniája.

A zsúfolásig telt templomban jelen volt egy Gyi­mesekből érkezett VIII. osztály is a zarándokok közt. Az előadó, aki kórházi pasz­torálasszisztens Csíkszeredában, a kamilliánus lelkiség elkötelezettje, Csont­váry Kosztka Tivadarral indult a Nap-útján, az általa megfestett színpompák bűvöletében a csillagászattól indult, így mutatta be a témát, amelynek részmozzanatai mind az alkotó, teremtő, gondviselő Istenről árulkodnak. A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév töredékeiről: fényóráról, fénypercről és fénymásodpercről. „Az első földi »zarándok« tehát a fény” – mondta hallgatóságának. Mivel a fény időben történő mozgás, a fényév, bár távolságot mérünk vele, a benne szereplő „év” egyúttal az eltelt időre is vonatkozik, tehát egy fényévnyi távolságból elinduló fénysugarat – mint a jelenleg ismert leggyorsabb dolgot – értelemszerűen csak egy évvel később lehet észlelni, ebben az esetben a távolság okozta késlekedés miatt az adott fénysugárnak az egy évvel korábbi fényét látjuk. Ebből következik, hogy a csillagok és más égitestek elektromágneses hullámokkal közvetített állapotait időben késleltetve észleljük, attól függően, hogy hány fényév távolságra vannak. A Nap például 8,3 fénypercre van a Földtől, tehát a Földön a Nap 8,3 perccel korábbi fényét észleljük. Bakó Hajnalka előadása e részét azzal zárta: „Lelki életünkben is a fény a leggyorsabb zarándok…”

A szemlélődés a fényjelenségekkel folytatódott a fizikában. Vannak ugyanis olyan jelenségek, amelyek magyarázhatók a fény egyenes vonalú terjedésével. (Mivel a fény frekvenciája nagyon nagy, hullámhossza nagyon kicsi, ezért feltehető, hogy a fénysugár egynemű közegben egyenes vonalban terjed, és a fénysugár útja megfordítható.)

Ezzel a geometriai optika foglalkozik (idetartozik a fénytörés és a fényvisszaverődés). Vannak aztán olyan jelenségek, amelyek a fény hullámtermészetével magyarázhatóak meg. Az 1900-as években tapasztaltak olyan jelenségeket, amelyek nem magyarázhatók meg sem az egyenes vonalú terjedéssel, sem a hullámtermészettel, csak a fény részecske természete feltételezésével. A fényrészecskét Einstein nevezte el fotonnak. A foto­effektus jelensége abban áll, hogy a fémek felületéből bizonyos frekvenciájú fény hatására elektronok lépnek ki. A fény születése a rezgés (kvantumfizika) jelenségére irányítja a figyelmet, de hogy mi vagy ki rezegteti, arra nincs válasz a tudományban. A lelki életre vonatkoztathatóan megállapíthatjuk: a fény élet és éltet, mozgás és mozgat. Eláraszt és felemel. Van.

A tudomány világából az előadó egyházi közegbe vezette hallgatóit: a Szentírás már a teremtés „kezdetekor” (Ter 1,1–5) leírja a fény létrehozását. Az Újszövetségben Szent János evangéliuma szerint Jézus magáról mondja: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12). Liturgiánkban a karácsony jelenti a fény születését, amely kiváltságot a pásztorok tapasztalják (Lk 1,7–14). A fény feltámadását pedig húsvétkor ünnepeljük (Mt 28,1–7). Míg karácsony a földi születéshez kapcsolódik, húsvét a halál utáni szellemi létről szól. Világi és egyházi népénekeinkben egyaránt megjelenik a fény dicsérete és nélkülözhetetlensége, ezért a magyar népi ének erkölcsi nevelő tartalma megbecsülendő! Hagyományainkba népi szokásaink által ivódott bele a gyakorlata a karácsonyi és a húsvéti ünnepkörben egyaránt (aprószentekelés, locsolkodás). Imaéletünkről tanúskodik, hogy már 1948. január 6-án Csíkszeredában, az Egyházközségi apostol 1. számában közölték a világosság rózsafüzér-titkait! Az előadó végül a személyes tapasztalatról szólt: amikor megnyílik az ég, az ember felismeri a látható világon túl a láthatatlan távlatokat is.

Bakó M. Hajnalka sokrétű szőkefalvi előadása nyomán szellemileg és lelkileg gyarapodva térhettek otthonaikba a zarándokok.