Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A Romániai Rendfőnökök és Rendfőnöknők Konferenciájának (RRK) második, közösen szervezett éves elöljárói képzésén az elöljárók mintegy tükröt szerettek volna maguk elé állítani, hogy megláthassák, miként értékeli őket a civil társadalom és az egyház. Ez az önvizsgálati folyamat az adventben kezdődő Megszentelt Élet Évére való felkészülés is egyben. 

A képzési napok keretében különböző rétegeket képviselő személyeket kértek fel arra, hogy a romániai szerzetesi közösségek életét értékeljék a saját tapasztalataik fényében. Florentin Crihălmeanu a Püspökkari Konferencia képviselőjeként, Valeriu és Cipriana Bulai, valamint Marius és Ileana Maier a családok képviselőiként, Codruţa Fernea és Laura Sopon a fiatalok nevében beszéltek meglátásaikról. Raţ Cristina szociológus a peremre­szorulás jelenségét és az abban rejlő kihívásokat taglalta. Lepedus István, a laikusok pasztorációjának felelőse a szatmári egyházmegyében pedig a szerzetesekre háruló pasztorációs kihívásokat mutatta be. A képviselők három szempont szerint értékelték a romániai szerzetesek életét: • Pozitív vonások: A világiak örvendenek a szerzetesek jelenlétének, életük tanúságtétele, imájuk és megélt hűségük az egyház értékes kincsei. Nevelői, szociális és pasztorális tevékenységeik az emberek és az egyház javát szolgálják. A megszentelt élet Isten jelenlétének jele egy olyan társadalomban, amelyben egyre inkább hiányoznak a tájékozódási pontok. • Negatív aspektusok: Amint minden fény árnyékkal is jár, a megszentelt életnek is megvannak a maga hiányosságai, amelyeket orvosolni szeretnének a szerzetesek. A megszentelt élet minőségi hanyatlásának oka lehet mind a hivatások számának csökkenése, mind a hitelesség csökkenése vagy az emberek előli elzárkózás. • Elvárások: Világi testvéreik azt kérik a szerzetesektől, hogy „olyan emberek legyenek, akiknek a szíve az égben van és két lábbal a földön állnak”. Olyan szerzeteseket szeretnének, „akik nemcsak értük, hanem velük imádkoznak”.

A meghívottakkal való őszinte és nyílt párbeszéd a most elkezdett önvizsgálati folyamat továbbmélyítésére buzdítja a szerzetesrendek és kongregációk tagjait, hogy az evangéliumi öröm élő tanúságtevői lehessenek.

 

 

Homa Ildikó SSS, az RRK általános titkára