Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 18. szám, 2015. május 3.

Interjú

A négy erdélyi római katolikus egyházmegye főpásztora találkozott Gyulafehérváron április 21–22. között azzal a céllal, hogy a papképzésről tárgyaljanak. Ennek margóján Holló Lászlót, a Papnevelő Intézet rektorát kérdezte Fábián Róbert. 

Rendkívülinek nevezhető ez a találkozó, vagy szokásos az, hogy a főpásztorok időközönként ellátogatnak a Papnevelő Intézetbe?

A püspökök legfőbb feladata, hogy Krisztusról tanúságot téve viseljék gondját a rájuk bízottaknak. Ezt a tanítás, megszentelés és kormányzás feladatkörének teljesítésével teszik. Nyilván nem jutnak el egyházmegyéjük minden hívéhez, ezért aztán ezt a feladatot a munkatársaik, mindenekelőtt a papjaik segítségével végzik. Most, amikor nálunk is csökkenőben van a papi hivatások száma, fokozottabb figyelem irányul a Papnevelő Intézetre, illetve a Teológiára. Korábban is voltak alkalmi találkozók a Papnevelő Intézetet fenntartó püspökök és a nevelők, illetve a Teológia tanárai között, de az utóbbi években ez rendszeressé vált. A feltett kérdésre tehát a helyes válasz az lehet, hogy a korábbi alkalmi találkozók után egyre inkább szokásossá válik a papnevelés ügyében az évi találkozó.

Interjú

Luke Rodrigues SJ, a Krisztusi Élet Közössége (KÉK) egyházi asszisztensének helyettese április 17–20. között Erdélybe látogatott. Ekkor kérdeztük munkájáról, a KÉK-ről és arról, hogy milyennek látja az erdélyi KÉK közösségeket. 

Mit jelent a Krisztusi Élet Közössége? Hogyan kell elképzelni ezt a szervezetet?

A Krisztusi (Keresztény) Élet Közössége ignáci, jezsuita lelkiségű laikus közösségeket jelent. A világ több mint hatvan országában 25 000 körüli azoknak a világi személyeknek a száma, akik KÉK közösségek tagjai. Ezek a csoportok nagyon különbözőek lehetnek annak függvényében, hogy a világ melyik részén működnek, ám van három elem, amely összetartja őket: a szentignáci lelkiség (azaz a lelkigyakorlatok dinamikája), a közösség (rendszeresen találkoznak, megosztják egymással az életüket is) és a misszió. A Loyolai Szent Ignác lelkiségét élő laikusok, világiak közösségbe szervezése magára Ignácra megy vissza, ám a Mária Kongregációként híressé vált és elterjedt szervezet a II. vatikáni zsinat után tért vissza az ignáci lelkiséghez, szervezte újra magát és vette fel mai nevét. Fontos, hogy ez nem a jezsuiták harmadik rendje, hanem autonóm, önálló közösségek, amelyek nem tartoznak a jezsuita provinciálisok joghatósági körébe és nem is jezsuiták vezetik őket. A jezsuita rend tagjai ún. egyházi asszisztensek, akik segíthetik, támogathatják a közösségeket, szempontokat adhatnak nekik, de nincs beleszólásuk ezek működésébe.

Luke Rodrigues SJ, a Keresztény Élet Közössége (KÉK) nemzetközi mozgalom egyházi asszisztense április 19-én a szatmári egyházmegyében működő csoportokat is meglátogatta.

Előadásában bemutatta a nemzetközi közösség működését, és beszélt a nemzetközi közösség felépítéséről, hangsúlyozva, hogy a struktúra ugyan szükséges a működéshez, de segítségnek kell tekinteni és nem célnak. A minden közösséget egybegyűjtő, legutóbbi – 2013-as – nemzetközi találkozó Libanonban volt, amely négy területet emelt ki a tagok számára a szolgálat lehetőségeként: a szegénységet, családot, a teremtett világ védelmét és ifjúságot. Ezeken a területeken persze sokan tevékenykednek és szolgálnak, a KÉK azonban éppen szentignáci szellemisége révén lehet más, lehet különleges.

Részletesen szólt a misszió témájáról, hangsúlyozva, hogy a Keresztény Élet Közösségébe való meghívás mindenkinek Istentől jön, ebből adódik személyes jellege. A missziónak ugyanakkor három szintjét különböztette meg. Az első a Krisztus-követés mindennapokban való megélése, a közvetlen környezetben, családban, munkahelyen. Ebben a csoportnak nem csak támogatnia kell a tagot, hanem kihívást is adnia. A második az egyén szintje – a csoport tagja felismeri azt, hogy küldetése van valamilyen területen embertársai szolgálatára. Ebben is támogatja őt a csoport, segít neki döntéseiben. A harmadik szint pedig az egész csoport küldetésére vonatkozik, amit fel kell ismernie: hogyan tudja csoportként az embertársakat szolgálni. Ez általában intézményes keretben valósul meg és nagyfokú elkötelezettséget igényel.

Mindannyiunknak vannak ihletett pillanatai. Nekem többnyire – ki hitte volna? – időszerű elfoglaltságaimból fakadnak… Vagy ez az aktualitás már örök állapot? Az anyaság tölti be fizikai és belső teremet akkor is, ha már nincs meghatóan kicsi cipőkkel teli az előszobánk, ha már nem rohannak hanyatt-homlok elém az iskolaudvaron a gyerekeim, ha nem vár varrásra naponta egy-egy lyukas térdű nadrág? Ha lassan azok kapnak ölbe, akik eddig (mintha öröktől fogva így lett volna) az én ölemben töltődtek, vigasztalódtak, gyógyultak?

Panoráma

„Jó atyánkért esdeklünk, tartsd meg, Isten, őt nekünk. Színed előtt nyerjen tetszést szíves kérelmünk. Add néki bő malasztod, áraszd reá áldásod, hogy mindenben teljesítse szent akaratod. Szándékához adj erőt, bátorítsd a csüggedőt. És ha szenved, vigasztalja a Szentlélek őt!” – Ezekkel a szavakkal köszöntötte Böcskei László megyéspüspök papjai kíséretében a 25 évvel ezelőtt, 1990. április 26-án püspökké szentelt Tempfli József nyugalmazott megyéspüspököt. Az egyházmegye főpásztora felolvasta Ferenc pápa üdvözlő sorait is: „Püspökké szentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelve e jeles eseményhez és egész püspöki ténykedéshez őszinte szívvel gratulálunk, legőszintébb szeretetünknek adjuk jelét és a mennyei kegyelmek zálogaként jó szívvel küldjük apostoli áldásunkat, péteri szolgálatunk gyakorlásához pedig imáit kérjük.” Az egyházmegye nyugalmazott püspöke, megromlott egészségi állapota ellenére, örömmel fogadta a köszöntő szavakat, imáiról biztosította a jelenlévőket és főpapi áldásban részesítette őket.

Panoráma

Fotók: Mircea Gheorghe AbrudanA címben szereplő mottóval szervezett program keretében vett részt a Babeş−Bolyai Tudományegyetem ortodox, görögkatolikus, református és római katolikus teológia kara a bukaresti IICCMER (Institutul de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc) intézet által megszervezett börtönkörúton április 15–18. között.

A program során a négy teológia kar diákjai betekintést nyerhettek az egykori kommunista börtönök történetébe, életébe. A fájó múlt számukra is érthetővé vált, hiszen a ’89 után született fiatalok csupán elbeszélésekből és dokumentumokból ismerik a kommunista rendszer működését, annak nehézségeit és szörnyűségeit. A körút során nem csak a politikai börtönök múltjával ismerkedhettek, hanem minden felekezet útközben ismertette egyházának vértanúit, akik ezekben a börtönökben szenvedtek.

Panoráma

Az idei Báthory-napok egyik kiemelkedő eseménye volt egy Pállya István piarista pap­tanárt (1740–1802) ábrázoló emléktábla leleplezése és megáldása a kolozsvári Báthory István Líceum emlékfalán.

Pállya Istvánt az irodalomtörténet az iskoladrámák védelmezőjeként és a 18. század második felében azok tehetséges művelőjeként mutatja be. A piarista iskolák később kezdték a színjátszást, iskoladrámák előadását, mint a kor többi iskolája. Kelet-Európában is így indult meg a kezdés. Először óvatos engedélyezés a rendőrfőnökségtől, később jóakaratú beleegyezés, majd buzdítás a darabok előadására. Mikor aztán a privigyei piarista iskolában 1670-ben megnyílt a poetikai osztály, megkezdődött az iskolai színjáték is. Ez az évszám jelzi a piarista iskoladráma kezdetét Magyarországon.

Panoráma

Jakab Gábor előadása a Katolikus Akadémián 

Amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a Földön? (Lk 18,8) címmel tartott előadást a Katolikus Akadémia keretében április 23-án Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános a Római Katolikus Teológia Kar dísztermében. Előadásában a címet is adó, Jézus ajkáról elhangzott szónoki kérdés köré fűzte mondanivalóját, de amint a kérdésre Jézus részéről sem érkezett válasz, úgy az est előadásának is kohéziót biztosító kulcskérdése kívánt maradni a cím.

Panoráma

Fotó: Fodor GyörgyAz Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek találkozójáról 

A nők másképp látják a világot, messzebbre tekintenek, szívvel, türelemmel és gyengédséggel képesek megérteni a másikat. Steril az a világ, amelyben a nőket kirekesztik – a pápa e gondolatával nyitotta meg Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes a nőszövetségi találkozót.

Panoráma

Zenés lelki hétvégére gyűlt össze egy tizenhét fős csapat április 17–19. között a segesvári Kolping házban Tánczos Edit Kolping referens meghívására, a Bereczki Silvia segítő nővér által megtartandó programra.

Tudatában annak, hogy „mindannyian mások vagyunk”, a résztvevők hamar megtalálták egymásban azt, amiben hasonlítanak, ráleltek a közös dalokra és azokban a közös vagy nagyon is eltérő – személyre szabott – üzenetre. A nagyon szépen strukturált és odafigyeléssel összehangolt dalok hallgatása révén sikerült kinek-kinek megtalálnia a saját hangját a dalokban és felfedezni azt, hogy szóból vannak az utak az emberek között. Zömében Koncz Zsuzsa, Bródy János, Zorán, az Edda és az LGT dalai segítettek szorongásokat feloldani, a háborgó szíveket csendesíteni, reménytelenségeket reménnyé érlelni, elfelejtett szavakat újra kimondani, lelki gondokat rendbe hozni, előhívni az angyalt és elkergetni a szörnyet, felfedezni azt, hogy mi lakik mélyen a szívekben. Jó alkalom volt ez a két nap arra, hogy a lélek szárnyra keljen a dalban, miközben a dalszövegek magasba és mélységekbe cibálták a szíveket, megtisztítva azokat.

Panoráma

Animátorképző Nagyváradon 

A Nagyváradi Egyházme­gyei Ifjúsági Központ által szervezett animátorképző számos tevékenységgel várta azokat a fiatalokat április 16–18. között, akik arra vágynak, hogy aktívan részt vegyenek a plébánia életében, segítségére legyenek plébánosuknak az ifjúsági munkában. Az egyházmegye minden sarkából érkeztek fiatalok a programra: Tasnádról, Tasnádszántóról, Kárásztelekről, Monospetriből, Szentjobbról, Érmihályfalváról és Nagyváradról.

„Csoportvezetőink nemcsak a tanításra, az ismeretátadásra fektették a hangsúlyt, hanem a játékra és a jókedvre is. Sok hasznos ismerkedő és csapatépítő játékot tanultunk. Az előadásokból mérhetetlen kincset merítettünk: megismertük az animátor jellemét, magatartását, viselkedését, forrásait. Hiteles tanúságok hangzottak el a Szentírásról, szentségimádásról, személyes imaidőről, melyek bátorítottak, meggyőztek minket, hogy mi is éljünk ezekkel. Sok mindent le is jegyeztünk és bármikor elővehetjük, meríthetünk a tanultakból.

Panoráma

Interjú Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébánossal, a Gerhardinum egykori spirituálisával (1. rész) 

Szilvágyi Zsolt, egykori spirituális öt év után az idén ismét tanít a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban. Sokan még ismerik az előző generációk elbeszéléseiből. Nyugodt, megfontolt és egy Istennek, valamint az embereknek élő papot ismerünk meg benne. 

Hol és mikor érezte először, hogy az Isten önt a papi és a nevelői pályára hívja?

Panoráma

Klubunk célcsoportja a gyermeküket egyedül nevelő anyák és apák, így nyitva állunk az özvegyek, egyedülállók vagy elváltak előtt, hogy egymásnak főleg lelki segítségére legyünk.

2007-ben alakult, az Életfa Családsegítő Egyesület részeként. Néhány, gyermekét egyedül nevelő anyukának abból az igényéből született, hogy hasonló gondokkal, problémákkal küszködő társaikkal megosszák tapasztalataikat. Az ötletgazda és a csoport hat éven át lelkes vezetője, Sándor Boglárka Ágnes újságíró köré gyűltek az előbb újsághirdetés alapján megjelenő első érdeklődők, akik közül néhányan mai napig jelen vannak, később egyre többen csatlakoztak.

Egy falat a léleknek

  • A leggyakrabban így hívja meg azokat Jézus, akik az ő tanítványai lesznek: „Gyertek, kövessetek.” (Mt 4, 19)
  • Mit jelent Jézust követni? Először is: nem akarok többé ott lenni, ahol Jézus nincs jelen. Nem akarok olyan életúton járni, amelyen az Úr nem jár. Aztán: csak oda akarok menni, ahová ő jár.
  • Jézus követése nem távolról való követését jelenti, hanem az ő lába nyomának szorosabb követését.
  • Jézust megelőzni sem akarom, hanem csak mögötte akarok járni, alázatosan, az ő lelkületében.

Emlékezzünk régiekről

Kilencven éve halt meg: 

Wiegand János. Született 1839. november 9-én. Pappá szentelték 1865. július 25-én. Kolozsváron káplán, Törcsváron, Szentágotán plébános. 1907-ben nyugdíjba vonult. Németországban halt meg 1925. május 14-én, 86 éves korában.

Pitypang

Lelked gyöngyház, értékadó,
s mi benne rejlik örök való,
ötvöz álmot, valóságot, és sugározza boldogságod.

 

Két kezedet összeteszed,
hogy imádkozz át minden percet
értünk, kiket felneveltél és elengedni sosem féltél.